Így maximalizálható egy villanyautó hatótávja

Sokan úgy vélekednek,  hogy az elektromos autók hatótávja sohasem elég. Teljesen mindegy, hogy valakinek 20 kWh vagy 100 kWh akku van az autójában, hosszú úton mindenki szeretne egy kicsivel többet elmenni két töltés között. Összeszedtünk néhány, egyenként apróságnak tűnő tényezőt, amire mégis érdemes odafigyelni, mert ezek összeadódnak és együtt szemmel látható hatótáv csökkenést eredményezhetnek.

A hipermilerkedés nem a villanyautózással jött létre, azonban az elektromos autók (főleg a kis akkus villanyautók) terjedésével egyre többen kezdtek odafigyelni ezekre a technikákra. Ezek egy részét az autóvezetői tanfolyamokon is oktatják, igaz ott defenzív vezetésnek hívják, és nem az üzemanyag-takarékosság, hanem a biztonságos közlekedés ezek fő célja.

Keréknyomás

A túlságosan puha kerék jelentős mértékben növeli a fogyasztást és rendellenes gumi kopást eredményez, ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni az abroncsok légnyomását. 2014 novemberétől az Európai Unióban kizárólag keréknyomás felügyeleti rendszerrel (Tire Pressure Monitoring System – TPMS) ellátott járműveket szabad forgalomba helyezni, így egyre több forgalomban lévő autó figyelmezteti a járművezetőt, ha túlságosan lecsökken a gumiabroncsok légnyomása. Kerékpárosok a megmondhatói, hogy az enyhén túlfújt gumikkal mennyivel könnyebb tekerni. Az autók keréknyomását irreálisan túl kellene fújni ahhoz, hogy jelentős fogyasztáscsökkenést érjünk el, ez azonban a tapadás csökkenéséhez vezetne, így semmiképp nem javasolt. Arra azonban mindenképp érdemes odafigyelni, hogy meglegyen az előírt légnyomás. Télen különösen fontos lehet ez, mivel az ősszel 10-15 fokban felszerelt téli gumiabroncsok nyomása a januári 0 fokban már néhány tizeddel alacsonyabb lehet.

Felesleges súly

Az autósok között vannak, akik példamutató rendet tartanak a járműben, mások viszont lomosnak használják a csomagtartót, benne felejtenek egy súlyos szerszámos ládát egész télre, amikor ősszel hazahozták a hétvégi házból. Minden felesleges kiló növeli a fogyasztást. Ez elsősorban városban fontos szempont, ahol sokszor kell felgyorsítani és lelassítani, országúton, autópályán kevésbé jelentős. Ráadásul az elektromos autók a regeneratív fékezésnek köszönhetően részben visszanyerik a gyorsítások energiaigényét.

Elektromos autó használata télen

Regeneratív fékezés vagy vitorlázás (kigurulás)

Ha már az előző pontban szóba került, érdemes külön figyelmet szentelni a villanyautók fontos tulajdonságának. A gyorsításhoz felhasznált energiát részben vissza tudjuk nyerni lassításkor. Természetesen az energia-visszanyerés hatásfoka messze elmarad a 100%-tól, a generátor, az akkumulátor és visszagyorsításkor a motor hatásfoka is 80-95% közötti, így ezek eredője a gyakorlatban valahol az 50-70% közötti tartományba esik. Nagyon hasznos tehát a rekupáráció, de ha valaki ész nélkül gyorsít-lassít, mondván úgyis van regeneratív fékezés, az könnyen 30%-kal nagyobb fogyasztással közlekedhet még elektromos autóval is, mint egy nyugodt vezető. A lassítás intenzitása is befolyásolja a hatásfokot, általában részterhelésen, azaz enyhébb lassítás és gyorsítás esetén alacsonyabb a hatásfok. Persze az üzemi fék használatánál sokkal jobb a regeneratív fékezés, bármilyen is annak hatásfoka, így ha lassítanunk kell törekedjünk arra, hogy elég legyen annyira lenyomni a fékpedált, hogy a generátor lassítson, ne a hidraulikus üzemi fék.

Fékezni vagy vitorlázni? Így csinálja a Volkswagen ID.4!

A leginkább energiahatékony az ún. vitorlázás (magyarosabban kigurulás vagy szabadon futás), amikor az autót felgyorsítva (regeneratív) fékezés nélkül hagyjuk kigurulni. Ezt persze a forgalmi helyzetek, útviszonyok ritkán teszik lehetővé, márpedig a biztonság a legfontosabb. Mindenesetre sok energiát megtakaríthatunk az előrelátó vezetéssel, itt jön képbe tehát, amit az autósiskolában tanítottak: előrelátó vezetéssel, biztonságos követési távolságot tartva egyenletesebben, hirtelen gyorsításokat és fékezéseket mellőzve, takarékosabban haladhatunk.

Ennek a pontnak, a felesleges súlyhoz hasonlóan leginkább városban van jelentősége, mivel ott sokszor kell forgalmi okokból felgyorsítani és lelassítani. Autópályán és országúton egyenletes tempóval haladva elhanyagolható az energia-visszanyerés mértéke. Saját méréseim szerint városban a villanyautó dinamizmusát kihasználva a visszanyert energia aránya 40-45% is lehet. Defenzíven vezetve ez 30-35% körüli értékre csökken. Hegyvidéki országúton 20-25% körüli, sík úton pedig csak 10-15% körüli a rekuperáció aránya. A legalacsonyabb értékeket autópályán, egyenletesen haladva, minél kevesebbet előzve értem el, 2-4% közötti értékekkel.

Sebesség

A sebesség helyes megválasztását részben az előző pont is érintette: minden fékezés egy felesleges gyorsításról árulkudik, mondják az óvatos öregek. Ha takarékosan akarunk vezetni tehát érdemes minél egyenletesebb tempót tartani.

A másik fontos kérdés, hogy valóban mindig annyira kell sietnünk, hogy autópályán 150-re állítsuk a tempomatot? Mivel a forgalom általában 110-130 között halad, a buszok és teherautók pedig ennél is lassabban haladnak. Minél nagyobb mértékben eltérünk a forgalom ritmusától, annál kevesebb időt nyerünk, hiszen csak éjjel, kihalt autópályán tudunk valóban 150-nel haladni, nappal, sűrű forgalomban 150-re törekedve sem érjük el a 130 km/h átlagsebességet. Rengeteg energiát elpazarolunk azonban a sok-sok gyorsítással, előzéssel.

Ezért mennek lassan a villanyautósok az autópályán

Érdemes tehát azon elgondolkodni, hogy valóban annyira sietnünk kell-e? Érdemes egy büntetést vagy akár balesetet megkockáztatni azért, hogy 8 perccel előbb érjünk a vidéken élő nagymamához? Különösen annak fényében, hogy egy átlagember napi több órát eltölt a tévé előtt vagy okostelefonján az ismerősei Facebook bejegyzéseit olvasgatva. Talán jobban megéri 10 perccel kevesebbet telefonozni és előbb útnak indulni, mintsem száguldozni. Elektromos autóval nem csak pénzt takarítunk meg a 30%-kal kisebb fogyasztás miatt, de akár egy út közbeni töltés is kihagyható lehet.

Akkor járunk a legjobban, ha városban és autópályán egyaránt alkalmazkodunk a közlekedés többi résztvevőjének sebességéhez, érdemes inkább a forgalommal hömpölyögni, mint digitális pedálkezeléssel megvárni az egyenletesen haladó autóstársakat a következő piros lámpánál. A regeneratív fékezésnek köszönhetően akkora nem lesz a fogyasztás növekedés, mint egy hagyományos autónál, de az energia-visszanyeréssel csak részben kapjuk vissza a felesleges gyorsításokra elpazarolt áramot. A fékek és gumik kopása az indokolatlan gyorsítások és lassítások miatt pedig feleslegesen szennyezi a levegőt, márpedig a villanyautózás sokak számára – remélem – a környezetterhelés csökkentését is jelenti.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.