Már nem vonzó az állami támogatás, inkább a piacra mennek a magyar naperőművek

A tavalyi évben 800 MW-tal, közel 3000 MW-ra bővültek a magyarországi napelemes kapacitások. A növekedésünket tekintve európai viszonylatban sincs okunk szégyenkezni, különösen ha a körülményeket is figyelembe vesszük. Az energiaárak növekedése mellett kevesebb figyelmet kapott az elmúlt év egyik fontos mozzanata, decemberben ugyanis elkészült az első olyan naperőmű az országban, amely nem vett igénybe állami támogatást. A hazai napelemes szektort érintő kihívásokról, és az iparág lehetőségeiről beszélgettünk Geresics Attilával, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) Baranya megyei elnökével.

Kezdjük a naperőművekkel. A tavalyi évben számos problémával kellett szembenéznie a szektornak: akadozó ellátási láncok, áremelkedés, feltételezem, hogy a szakképzett munkaerő megtalálása sem egyszerű feladat. Melyek voltak a 2021-es év legnagyobb kihívásai, és hogyan tudott ezekkel megbirkózni az iparág?

Igen, a tavalyi év tartogatott bőven kihívást az épülő erőműveknek, hiszen a globális logisztikai problémák természetesen hozzánk is begyűrűztek. De a szállítások csúszása csak egy gond volt a sok közül. A napelemek konténerekben érkeznek a Távol-Keletről, tavaly azonban előállt egy olyan furcsa helyzet, hogy a konténerek nem kerültek vissza, így abból is hiány lépett fel. Míg korábban 2000 dollár volt egy konténer költsége, addig tavaly ez felugrott 12-15 000 dollárig is. Ez természetesen akkor is megdrágítja a napelemeket, ha amúgy annak semmilyen más eleme nem drágult volna, de sajnos maga a napelem előállítása is drágult, mert drágult az alapanyagok beszerzése, és a harmadik negyedévben még az energiaárak is eddig nem látott mértékben ugrottak meg az egész világon. Mindeközben persze itthon (és természetesen máshol is) a munkáknak haladni kellett. Akik korábbi áron kapacitásokat kötöttek le, azoknak az áremelkedés kisebb fejtörést okozott, de akik vártak az évek óta folyamatosan csökkenő költségekre, azok bizony 30%-nál nagyobb emelkedésbe is belefuthattak, és annyi már egy kivitelező költségvetésébe sem fért bele, így több projekt kapcsán is felmerülhettek elszámolási viták.

Akiknél viszont ez nem volt probléma, ott a pandémia okozott fejtörést. Sok volt a korlátozás, és nem ritkán ez jelentkezett a kivitelezők létszámában is, ami feszített tempót követelt, hogy tartani tudják az ütemtervet, ami nem is mindenkinek sikerült. Szerencsére ezt a hivatalos szervek is érzékelték, és bizonyos határidőket ki is toltak.

A szakképzett munkaerő kapcsán viszont azt látom, hogy egyre kevésbé probléma a kivitelezés során ez, mert egyre több csapat csinált már ilyen kivitelezést, és így egyre többen tudják csinálni az alap munkafolyamatokat. Persze itt is igaz, hogy amikor „az mutatja meg, akinek úgy mutatta valaki, akinek úgy mutatta valaki, aki már csinált ilyet”, az bizony hibákhoz fog vezetni. Ráadásul, ha ez olyan téren történik, ami még szakértelmet is követelne (pl. biztonságtechnika, stb.) akkor igazán cifra dolgokat lehet látni… Építőket, kivitelezőket könnyű találni, vagy betanítani, de olyan projektvezetőt, aki kellő tudással, rutinnal és magabiztossággal is rendelkezik, hogy a helyszíni kommunikáció során se legyen gond, ez volt az igazi kihívás, és az ilyen szakemberek értékelődtek fel a közelmúltban igazán.

Geresics Attila (a kép bal szélén) az MNNSZ VII. Szolár Konferencia panelbeszélgetésén

Tavaly a kiegyenlítő energia költségei is jelentősen emelkedtek. Minek köszönhető az áremelkedés, mennyire gátolhatja az új naperőműves projektek megvalósítását, és mi lehet a helyzetre a megoldás?

A kiegyenlítő energia (KE) ára valóban komoly gond volt. A KE előállításáért felelős erőművek árazása korábban hatóságilag szabályozva volt, de ez 2021-től megváltozott, így az árak azonnal tükrözték a valós költségeket. Ezt tovább súlyosbítja, hogy az időjárás előrejelzés is pontatlanabb volt, mint korábban, például azért, mert a pandémia miatt sokkal kevesebb repülőgépjárat van, és a repülők rengeteg adatot szolgáltattak korábban a meteorológiához. Márciusban és áprilisban is előfordult olyan szituáció, hogy akkorát tévedtek az előrejelzések, hogy hirtelen hatalmas mennyiségű KE-ra volt szükség, mert minden időjárásfüggő termelő teljesen téves menetrendet adott be. Márciusban volt olyan naperőmű, ami a KÁT bevételének a kétszeresét fizette ki KE pótdíjra, és az április sem volt sokkal jobb.

Erre a problémára természetesen azonnal reagálni kellett, és az ország legnagyobb szövetségei az MNNSZ és a MANAP is azonnal a MAVIR-hoz és a MEKH-hez fordult. A szakmai szövetségek előnye, hogy szakmai javaslattal tudtak előállni, ráadásul korábban sosem tapasztalt összefogással, és nem is maradt el szerencsére a pozitív változás (a MEKH versenyjogi szabályok alapján regulázta meg a piacot – a szerkesztő megjegyzése), de a probléma továbbra is jelentős, és olyan anyagi vonzata van, ami sok beruházás cash-flow-ját borítja, és a jövőbeni beruházások megvalósulását is megkérdőjelezi. A megoldás a szakmai szövetségek és a hatóságok folyamatos és konstruktív együttműködése, ahol a szabályozó és a termelő is megfelelően képviselteti magát.

Világszerte egyre nagyobb szerepet játszanak az akkumulátoros energiatárolók a napelemes termelés  kiegyenlítésben. Milyen messze áll a hazai piac attól, hogy nálunk is megjelenjenek az akkumulátorokkal társított naperőművek?

Az akkumulátor sok szakmai szereplő szerint egy átmeneti megoldás, egy tüneti kezelés. Persze az energiatároláson kívül további előnye a gyors elérhetőség, a hálózat javítása, a meddők kompenzálása, a vonalak tehermentesítése, így a hasznuk nem merül ki az energiatárolásban. De ezek akkor tudnak jelentős eredményt hozni, ha megfelelő méretűek, így a kisebb megújulós termelők mellé ilyet berakni igazából nincs értelme, kivéve ha valaki a menetrendezési pontatlanságát szeretné csökkenteni, ami hatalmas anyagi előnyt jelenthetne számára. Azonban mivel ma már szinte mindenki menetrend csoportokba tömörül, így ez a lehetőség is egyre valószínűtlenebb. Inkább a központosított akkumulátor-parkok felé látom áthelyeződni a hangsúlyt. Pár évvel persze (ebben is) el vagyunk maradva, de már a hálózati engedélyesek is belevágtak a saját projektjeikbe, így például az E.ON tavaly két akkuparkot is létesített.

Tolna mellett tavaly decemberben megépült az első piaci alapon működő naperőmű. Várható-e, hogy a közeljövőben egyre több ilyen projektet fogunk látni?

Határozottan az a véleményem, hogy a jövőben sok ilyen projekt várható. A KÁT-os erőművek lassan már tényleg mind megvalósulnak, a METÁR tendereken pedig olyan alacsony kWh árakon lehet csak nyerni, hogy már pályázni sem éri meg. Minél drágább az energia, ez annál jobban igaz lesz. Jelenleg én is olyan erőműveken dolgozom épp, amik eredetileg támogatásos értékesítésben működtek volna, de ehelyett inkább támogatás nélkül szerződtek, mert jelentősen magasabb áron tudtak így szerződni.

Megépült Magyarország első piaci alapon működő naperőműve

Mennyire vált jellemzővé a kétoldalú modulok és a napkövető tartószerkezetek alkalmazása az elmúlt 1-2 évben?

Személy szerint nagy fantáziát látok a kétoldalú panelekben, azonban ezek előnye csak bizonyos körülmények között realizálható, így szerintem nem fognak úgy elterjedni, mint a hagyományos napelemek. A napkövető rendszerek már egész más kérdés. Azok hozam-előnye megkérdőjelezhetetlen, és minden körülmény mellett realizálható. Azonban bekerülési költségük korábban olyan extra költséget jelentett, és ehhez társult egy olyan magas üzemeltetési költség is, hogy megvalósulásuk támogatások nélkül nem volt kifizetődő. Ma már ezek bekerülési költsége sokkal alacsonyabb, és az üzemeltetési költségek is javulhatnak, így nem véletlen, hogy egyre több ilyet látni.

Térjünk át a háztartási méretű rendszerekre: ebben a szegmensben milyen évet zárt az iparág?

Az otthonfelújítási támogatás eddig sosem tapasztalt lökést adott a lakossági rendszerek elterjedésének, idén pedig a 100% intenzitású lakossági napelemes rendszerek támogatása adhat további lendületet, bár ez szerintem koránt sem olyan jó, mint az 50%-os otthonfelújítási támogatás.

Mekkora arányt képviselhetnek a támogatott beruházások az összes telepítésen belül?

Erre sajnos nincs hiteles számom, találgatásokba pedig nem szívesen mennék bele.

A gyors növekedés óhatatlanul azzal jár, hogy a piacon megjelennek a szakmailag kevésbé felkészült kivitelezők, akiknek munkájával kapcsolatban az átlagosnál gyakrabban merülnek fel minőségi kifogások. Mekkora probléma ez ma, és hogyan kerülhetjük el a „kontárokat”?

Igen, ez sajnos már most is hatalmas probléma, ami évről évre egyre súlyosabbá vált. Épp ezért az MNNSZ már több mint egy éve lefektette egy minőségbiztosítási rendszer alapjait, azonban ez a pandémia miatt csúszásban van, de büszkén jelenthetem, hogy idén egy komplex megoldással fogunk előállni. Egy olyannal, ami mind a lakosság, mind a valóban szakmai tudással rendelkező telepítők érdekeit szolgálja. Szerintem hosszú idő óta az egyik legpozitívabb hatású projektje ez a szövetségnek, ami hamarosan el is indulhat.

Az elmúlt 1-2 évben megjelentek új trendek a piacon? Van például érdeklődés a hibrid inverterek, vagy az energiatárolók iránt?

A hibrid rendszerek, és úgy általában az akkumulátorok egész addig értelmetlenek lesznek, míg szaldója lehet valakinek. A 100%-os lakossági napelemes rendszerek támogatása persze ezt felülírja, mert az emberek ugranak az ingyen dolgokra, továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy aki ezt a támogatást igénybe veszi, az kötelezi magát arra, hogy a szaldóból azonnal áttér a bruttó elszámolásba, amint az létrejön. De a valódi fellendülés szerintem 2024-ig várat még magára, addig bízunk benne, hogy a szakma szerez némi rutint ebben, hogy később ne legyenek komoly gondok.

Hány MW-tal bővülhet idén az ország napelemes kapacitása?

Az erőműveknél több száz MW megépüléséről tudok, de a valós szám ennél egészen biztosan jóval nagyobb. A lakosságnál nagy kérdés lesz a 100%-os lakossági napelemes rendszerek támogatásának eredménye. Szerintem sokan fognak csalódni benne, de már most nagyon sokan úgy vannak vele, hogy ha abból nem valósul meg, akkor megcsinálják önerőből mindenféle pályázati korlátozás nélkül.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.