Egy jó és egy rossz hír – így termelt áramot a világ 2022-ben

A tavalyi évben 10%-ról 12%-ra növekedett a nap- és a szélenergia aránya a globális villamamosenergia-termelésben, a fosszilis energiahordozók aránya tovább csökkent, bár abszolút értékben még enyhén növekedni tudott a felhasználásuk – így foglalhatnánk össze a londoni székhelyű agytröszt, az Ember legfrissebb jelentését, amely azt mutatja be, hogyan termelt villamos energiát a világ 2022-ben. A következőkben ebből a jelentésből emelnénk ki a legfontosabb adatokat.

A villamosenergia-mixünk legnagyobb szeletét 10 186 TWh-val továbbra is a szén adta, ami 35,7%-os aránynak felel meg. A földgáz és a kőolaj 7186 TWh-val (25,2%) a második helyen állt, amelyet a tradicionális megújulók (víz, biomassza) 5082 TWh-val (17,8%), és a modern megújulók, azaz a nap- és a szélenergia követnek 3444 TWh-val (12,1%), a sort pedig az atomenergia zárja 2611 TWh-val (9,2%).

Felhasználás

A világ teljes nettó áramfelhasználása tavaly 2,5%-kal (+694 TWh) növekedett, ami szinte tökéletesen megegyezik az előző évtized 2,6%-os átlagával. Ennek a globális keresletnövekedésnek a 93%-át három gazdaság adta: Kína (54%), az USA (21%) és India (18%). Az EU-ban a villamosenergia felhasználása 3%-kal csökkent, ami az enyhe időjárásnak, valamint a magas energiaáraknak tudható be. 2022-ben a szél- és napenergia növekedése a villamosenergia-igény növekedésének 80%-át fedezte, míg az összes megújuló energiaforrás együttesen a növekedés 92%-át. A maradék 8%-ot, illetve a nukleáris energiatermelés visszaesését a szén és a kőolaj fedezte.

Fosszilis energia

A szénerőművek villamosenergia-termelése tavaly 1,1%-kal (+108 TWh) nőtt, és 10 186 TWht ért el, ami új rekordot jelent ugyan, de az aránya 2022-ben 0,5 százalékponttal csökkent, az előző évi 36,2%-ról 35,7%-ra. Ez az aránycsökkenés a szél- és napenergia jelentős növekedésének (+19%, +557 TWh) tulajdonítható.

A rekordszintet elérő termelés ellenére a szén 1,1%-os növekedése jóval kisebb volt, mint 2021-ben (+8,4%), és megfelel az előző évtized átlagának. Öröm az ürömben, hogy az energiaválság sem idézett elő nagyobb arányú növekedést, és nem valósult meg az a forgatókönyv, amely szerint a világ országai jelentős léptékben állnak át a földgázról szénre.

Kép: Ember.

A legnagyobb növekedést India (+92 TWh), Kína (+81 TWh) és Németország (+17 TWh) produkálta. A szénerőművek termelése a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban csökkent (-70 TWh), amelyet Vietnám követett (-15 TWh).

Az Ukrajna elleni orosz inváziót követő gázkrízis, és az ebből következő áremelkedés ellenére a gázerőművek termelése csak minimálisan változott, 0,2%-kal (-12 TWh) csökkent, és 6 336 TWh-t tett ki. A gáz részaránya szintén minimálisan csökkent, az előző évi 23%-ról 22,2%-ra.

Az Egyesült Államokban a földgázzal történő vilamosenergia-termelés nagymértékben, 116 TWh-val (+7,4%) nőtt, ami a kereslet növekedésének és a szén visszaszorulásának köszönhető. Néhány nyugat-európai ország szintén növelte a termelést: Franciaországban a visszaeső nukleáris termelés 9,6 TWh-s (+29%) belföldi növekedést eredményezett, Spanyolországban pedig az alacsonyabb gázárak és a Franciaországba irányuló export miatt 15 TWh-val emelkedett a termelés.

Az egyéb fosszilis energiahordozók - főként a kőolaj - 86 TWh-val nőttek, néhány helyen ugyanis gázról kőolajra váltottak - bár ez az adat kissé bizonytalan, mivel a közel-keleti országok, amelyekben a kőolajjal működő erőművek túlnyomó része működik, nem szolgáltatnak elegendő adatot - jegyzi meg az Ember.

Nukleáris energia

A globális nukleáris villamosenergia-termelés 4,7%-kal (-129 TWh) 2611 TWh-ra csökkent 2022-ben. Az atomenergia részesedése a globális villamosenergia-mixben 0,7 százalékponttal csökkent, a 2021-es 9,9%-ról 9,2%-ra.

A legnagyobb csökkenés Franciaországban következett be, ahol számos atomerőművet a vártnál hosszabb időre állítottak le karbantartás miatt (-82 TWh, -22%). A második legnagyobb visszaesést a németországi reaktorok végleges leállítása okozta (-47%, -33 TWh). Ukrajnában az invázió miatt állt le több reaktor (-21 TWh, -25%). Az Európán kívüli országok közül Japánban csökkent a legnagyobb mértékben a nukleáris termelés a tervezett karbantartás miatt (-9,5 TWh, -15%).

A szektor a legnagyobb növekedést Dél-Koreában érte el 18 TWh-val (+12%). Kínában 10 TWh-val (+2,5%) Pakisztánban 6,7 TWh-val (+43%) nőtt a nukleáris termelés új reaktorok üzembe helyezése miatt.

Tradicionális megújulók

A globális vízenergia-termelés 1,7%-kal (+73 TWh) nőtt, és 4311 TWh-t ért el 2022-ben. A felhasználás erőteljes növekedése miatt a vízenergia részesedése a teljes villamosenergia-mixben 0,1 százalékponttal, a 2021-es 15,2%-ról 15,1%-ra csökkent.

2022-ben a globális növekedés első sorban Brazíliának (+65 TWh, +18%), Vietnámnak (+25 TWh, +33%), és Kínának (+18 TWh, +1,4%) volt köszönhető. Számos európai országot azonban történelmi mértékű aszály sújtott a nyáron, ami a vízerőművek termelésének drámai visszaesését okozta. Az EU egészében 66 TWh-val (-19%) csökkent a vízerőművi termelés, de Oroszországban is jelentősen, 19 TWh-val (-8,9%) visszaesett.

A bioenergia-termelés kismértékben, 0,8%-kal (+6 TWh) nőtt, és 672 TWh-t tett ki. A részaránya a globális villamosenergia-mixben 2022-ben változatlanul 2,4% maradt.

Modern megújulók

2022-ben abszolút értékben a szélenergia volt képes a legnagyobb növekedést felmutatni. A globális szélenergia-termelés 17%-kal (+312 TWh) nőtt, az előző évi 1848 TWh-ról 2160 TWh-ra. Ennél nagyobb relatív növekedést csak a napenergia ért el. A szél részesedése a globális villamosenergia-mixben egy százalékponttal nőtt, a 2021-es 6,6%-ról 7,6%-ra.

A globális növekedés több mint fele (+168 TWh, +26%) Kínához köthető, de említést érdemel még az USA (+56 TWh, +15%), az EU (+34 TWh, +8,8%), az Egyesült Királyság (+15 TWh, +23%), Brazília (+8,5 TWh, +12%) és Vietnám (+6,3 TWh, +262%) is.

Ukrajnában a háború hatásai miatt csökkent a szélenergia-termelés, mivel az ottani a kapacitások nagy része a háború által közvetlenül érintett régiókban található.

Kína volt a legnagyobb termelő 824 TWh-val (a villamosenergia-mix 9,3%-a), míg százalékos arányban Dánia vezet 55%-kal (19 TWh). Németország abszolút értékben mérve (126 TWh) a harmadik, a villamosenergia-mixen belüli arány (22%) tekintetében pedig a nyolcadik helyen állt.

A napenergia 24%-kal (+245 TWh), az előző évi 1039 TWh-ról 1284 TWh-ra nőtt tavaly. Ez volt a 18. egymást követő év, amikor a napenergia volt a leggyorsabban növekvő villamosenergia-forrás. A részesedése a globális villamosenergia-mixben 0,8 százalékponttal nőtt, a 2021-es 3,7%-ról 4,5%-ra.

A globális növekedés harmada Kínához köthető (+91 TWh, +28%) de az Egyesült Államok (+41 TWh, +25%) és az EU (+40 TWh, +24%) szerepe sem elhanyagolható.

A legnagyobb termelő természetesen itt is Kína 418 TWh-val, míg a legmagasabb arányt Chile mondhatja magáénak (17%, 14 TWh), megelőzve Jordániát (16%, 3,5 TWh) és Hollandiát (15%, 18 TWh).

A nap- és a szélenergiából származó termelés 2021-ben 17%-kal tudott növekedni, tavaly viszont már 19%-ra gyorsult a növekedési ütem, ami alig marad el a 2010-es évek 20%-os átlagától.

Emisszió

A villamosenergia-termelés az energiával kapcsolatos teljes globális CO₂-kibocsátás mintegy 40%-áért felelős. A villamosenergia-termelésből származó kibocsátás 2022-ben 12.431 millió tonna CO₂-re nőtt (+1,3%), ami új történelmi csúcsot jelent, ugyanakkor az egy kWh-ra jutó kibocsátás 426 grammra süllyedt, ami rekord alacsony érték.

Mi várható 2023-ban?

A jelentés készítői úgy becsülik, hogy idén a karbonmentes energiaforrások képesek lesznek kielégíteni a teljes keresletnövekedést, illetve csökkenteni a fosszilis energia felhasználását. A csökkenés idén kis mértékű lesz, de a következő években egyre nagyobbá válik, ami végső soron azt jelenti, hogy a villamosenergia-szektor kibocsátása 2022-ben tetőzhetett.

A várakozásuk azon a feltételezésen alapul, hogy 2023-ban az elmúlt tíz év átlagának megfelelően fog alakulni a villamos energia iránti kereslet (+2,5%, +726 TWh), a szél- és napenergia-termelés (+19%, +641 TWh), illetve a többi karbonmentes energia (+1,7%, +132 TWh) termelése, ami a fosszilis energiatermelés kis mértékű, 47 TWh (-0,3%) csökkenését eredményezné. Ez persze nem garantált kimenetel, de úgy vélik, hogy rosszabb esetben is csak annyi fog történni, hogy a hanyatlás kezdete áttolódik 2024-re.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.