A megújuló energia térnyerése ellenére is egyre stabilabb a német hálózat

Ellenzői szerint a megújuló energia rontja a villamosenergia-rendszer stabilitását és az ellátásbiztonságot, ezért annak mértékét minimalizálni szükséges (e témában lásd például Hárfás Zsolt „Egy majdnem blackout: a megújulók miatt elsötétülhet Európa” című írását). Állításuk mögött az az elgondolás húzódik meg, hogy az időjárásfüggő megújulók hektikusan termelnek, miközben az atomerőművek, vagy más alaperőművek termelése folyamatos és egyenletes, az utóbbiak ezért szükségszerűen stabilabb hálózatot eredményeznek, mint az előbbiek. Németország, ahol az atomenergiát kivezették, miközben a nap- és a szélerőművek kapacitásait jelentősen megnövelték, az első számú céltáblájává vált az ilyen jellegű kritikáknak, noha mostanra már bőséggel akadnak olyan országok, amelyek hasonló szinten tartanak, vagy épp előrébb járnak az energiaátmenetben. Amennyiben a fenti logika érvényes, és hinni lehet a károgóknak, Németországban mostanra már bizonyára nagyon vacak lehet az energiaellátás, és gyakorivá váltak a gyertyafényes esték.

A számok azonban egyáltalán nem ezt mutatják.

A VDE műszaki-tudományos egyesület októberben publikálta az áramkimaradásokra vonatkozó legfrissebb statisztikáját. Eszerint tavaly Németországban a fogyasztóknak átlagosan 10,6 percig kellett áram nélkül maradniuk, míg az előző évben ez az érték 12,1 perc volt. Ennél jobb csupán egyetlen egyszer, 2020-ban volt a helyzet, amikor 10,2 perc volt az áramszünetek átlagos időtartama.

Egy nem tervezett áramkimaradásnak nagyon sokféle oka lehet, de ezeket az okokat alapvetően két fő csoportba sorolhatjuk. Az egyikbe az elháríthatatlan természeti csapások, más szóval a vis maior események tartoznak. Ezek gyakorisága földrajzi régiónként nagyon különböző lehet. Ausztráliában és Kaliforniában például gyakoriak az erdőtüzek, míg Texasban a tornádók, Japánban pedig a földrengések és a tájfunok okoznak zavarokat az ellátásban. Mi, európaiak ilyen szempontból jóval szerencsésebbek vagyunk, mivel itt aránylag ritkák a szélsőséges időjárási események. A másik csoportba azok a műszaki okok tartoznak, amelyek alapvetően elkerülhetőek lennének, és amelyek gyakoriságára a hálózat üzemeltetőjének tényleges ráhatása van.

A fentebb említett földrajzi különbségek miatt nem minden esetben érdemes összehasonlítani az egyes országok nyers számait, ezért a természeti csapások által okozott zavarokat sok esetben levonják az áramkimaradások átlagos időtartamából, és külön tartják nyilván. Ezt tette a VDE is, a 10,6 percben tehát nincs benne a vis maior.

Kép: VDE

A szövetség szerint 2022-ben aránylag ritkán fordultak elő az áramellátást veszélyeztető szélsőséges időjárási körülmények Németországban. A vis maior miatti rendelkezésre nem állás 2022-ben 3,0 percet tett ki. Ezzel szemben 2021-ben az ország nyugati és délnyugati részén súlyos áradások voltak jellemzőek így a vis maior miatti áramkimaradások időtartama 9,2 perc volt.

Hogy évtizedes távlatban hogyan változott egymással párhuzamosan a megújuló energia aránya és az áramkimaradások mennyisége, arról az Agentur für Erneuerbare Energien készített egy szemléletes ábrát.

A lenti grafikonon a kék oszlopok a megújuló energia százalékos arányát jelzik (megjegyzés: ebbe beletartozik a víz- és a bioenergia is, amelyek együttes aránya az utóbbi években 10-12% között szokott mozogni), a narancssárga oszlopok pedig az egy fogyasztóra eső (nem vis maior eredetű) áramkimaradások átlagos hosszát, percekben kifejezve.

Jól látható, hogy a megújuló energia térnyerésével párhuzamosan nem rosszabb, hanem éppen ellenkezőleg, egyre jobb lett az ellátásbiztonság.

A következő kérdés, ami felvetődhet, hogy a németországi számok hogyan viszonyulnak a többi európai ország számaihoz?

Az alábbi táblázat az Európai Energetikai Szabályozó hatóságok Tanácsa (CEER) jelentéséből származik (66. oldal), amely a 2010 és 2018 közötti adatokat tartalmazza. Itt a 3 percet meghaladó, nem tervezett áramszünetek egy fogyasztóra jutó éves átlagait láthatjuk, percekben kifejezve.

Az adatokból világosan kitűnik, hogy Németország dobogós helyezést ért el az ellátásbiztonság terén, vagyis a fogyasztóknak szinte minden más európai országban hosszabb ideig kellett nélkülözniük az áramellátást, beleértve az atomenergiára építő Franciaországot is.

A konklúziónk ezek után talán az lehetne, hogy nem az időjárásfüggő megújulók, vagy az atomenergia aránya határozza meg egy hálózat stabilitását, hanem a földrajzi-klimatikus viszonyok, illetve az, hogy mennyi pénzt fordítanak a fejlesztésére és a karbantartására.

A VDE hiba- és rendelkezésre állási statisztikái, amelyeket évente tesznek közzé, a hálózatüzemeltetők által a hibákról és a villamos energia rendelkezésre állásáról szolgáltatott önkéntes információkon alapulnak. Az adatok a német villamosenergia-hálózat mintegy 75 százalékát képviselik, és minden feszültségszintre kiterjednek. Más statisztikákban ettől némileg eltérő számokat láthatunk az eltérő módszertan miatt.

Címlapkép: Jens Degenhardt (Pexels)

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.