PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtbi8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS01LW4vJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNW4tYmFubmVyZWstNjAweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
2024. 07. 20. szombat

Görög energiaátmenet: sikersztori van kibontakozóban?

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDcvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA3L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg==

Európa a fosszilis energiahordozók tekintetében hosszú idő óta behozatalra szorul, ami behatárolja a fejlődési lehetőségeit, az energiaátmenet során azonban újraosztásra kerülnek a lapok, ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy a kontinensünk jelentős mértékben javítsa pozícióját az energetika terén. Egy korábbi cikkünkben annak jártunk utána, hogy az Ibériai-félsziget miért van jó pozícióban ahhoz, hogy ennek az átmenetnek az egyik motorjává váljon, ezúttal pedig egy hozzánk földrajzilag közelebb eső Földközi-tengeri térségre, Görögországra fókuszálunk, és megnézzük, hogy milyen lehetőségek, illetve kihívások állnak előttük a megújuló energiára történő átállás során.

A Balkán-félsziget legnagyobb gazdaságának számító Görögország területe 132 ezer km2, a lakossága 10,5 milliós, a népsűrűsége 79 fő/km2 – ez utóbbi érték némileg alacsonyabb a miénknél. A népesség főleg a nagyobb városokban, illetve a tengerpartokon koncentrálódik, miközben az ország hegyes-völgyes belső vidékei viszonylag ritkán lakottak, így nem lehetetlen feladat helyet találni a naperőművek számára, bár a sziklás terep bizonyára nem könnyíti meg a telepítők dolgát.

Görögországnak nem csak a mérete, és a lakosságszáma, hanem a villamosenergia-termelése is hasonló nagyságú, mint a miénk, ami éves szinten körülbelül 50 TWh-t jelent. A görögöknek nincs atomerőművük, viszont jelentős lignitvagyonnal rendelkeznek, ezért nem is csoda, hogy sok évvel ezelőtt a szénerőművek még az áramtermelés 70%-át biztosították. Ma ez az arány már jócskán 20% alá csökkent (tavaly például csak 10%-ot ért el), ami világviszonylatban is figyelemre méltó előrelépésnek számít. A szenes termelés kivezetését 2028-ra tervezik megvalósítani, ami ezzel a tempóval reális céldátumnak mondható. A földgáz a villamosenergia-mix 30-40%-át tette ki az elmúlt években.

Az országban körülbelül 30 olyan sziget, illetve szigetcsoport található, amelyeket nem köt össze távvezeték a szárazfölddel, így ezeken a helyeken többnyire olajtüzelésű erőművekkel kell megoldani az áramtermelést, ami nemcsak szennyező, hanem igen drága is – a költségeket az állami tulajdonú áramszolgáltató a teljes lakosság körében teríti szét, így a szigetlakók számára is megfizethető marad az energia.

A szigeteken már megkezdődött a megújuló energiára történő átállás az egyik ilyen projektről mi is beszámoltunk -, a kormány pedig egy 4,3 milliárd eurós programot indított, amelynek keretében 2030-ig valamennyi lakott szigetet bekötnek az országos hálózatba. A Krétát a szárazfölddel összekötő első távvezeték két évvel ezelőtt készült el, de hamarosan újabbak is épülnek. A 600 ezer lakosnak otthont adó, és évi 5 millió turistát vendégül látó fősziget áramtermelésének a negyede már most is megújuló energiából származik, ezt az arányt az új összeköttetéseknek köszönhetően könnyebb lesz majd tovább növelni a jövőben. A szigetek hálózatra kapcsolásának problémájáról ezen a linken olvasható egy részletes angol nyelvű cikk, amelynek lényegét úgy foglalhatnánk össze, hogy pénzügyileg ugyan már évtizedekkel ezelőtt is megérte volna kiépíteni a szigetek és a szárazföld közötti összeköttetést, az olajcégeknek túl jó üzletet jelentett a status quo fenntartása ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. Ma viszont már nem lehet tovább elodázni a kibocsátás csökkentését, és időközben az olajcégek is elkezdtek átnyergelni a megújuló energiára.

Görögország a napenergiás adottságok tekintetében némileg elmarad Spanyolországtól, de Magyarországhoz, és a többi északabbi országhoz képest azért így is komoly előnnyel rendelkezik. Nálunk egy kWp napelemes kapacitás évi 1200-1300 kWh hozamot eredményez, Görögországban ugyanez 1500-1600 kWh, Krétán 1700 kWh.

Kép: globalsolaratlas.info

Ennél is fontosabb talán, hogy míg nálunk a decemberi és a nyári termelés között 3-4-szeres, addig a görögöknél csak alig kétszeres különbség tapasztalható, vagyis a szezonalitás nem olyan jelentős.

Egy peloponnészoszi naperőmű havi termelése a Pvgis adatai szerint. Kép: Pvgis.

A szélenergia tekintetében viszont már Görögország áll jobban a két mediterrán ország közül, igaz, csak akkor, ha a tengeri szélenergiát is figyelembe vesszük. A szárazföldön ugyanis csak korlátozottan állnak rendelkezésre olyan helyek, amelyek jó adottsággal rendelkeznek, és a szélturbinák telepítése sem ütközik más érdekekkel, ezért a beruházók figyelme egyre inkább a szigetvilág felé fordul.

Kép: globalwindatlas.info

Görögországban jelenleg még nem épül tengeri szélturbina, ám ez hamarosan megváltozhat, miután a parlament tavaly elfogadta a tengeri szélerőművek fejlesztéséről szóló törvényt. A Világbank becslése szerint a görög felségvizek szélenergiás potenciálja meghaladja a 400 GW-ot, ami bőven több, mint amennyi energiát az ország felhasznál.

Az energiatárolásról ma több szivattyús víztározó is gondoskodik, de egy tanulmány szerint az országban található sókőzetekben elegendő kavernát lehetne kialakítani akár 100 TWh hidrogénnek is.

Hogyan sáfárkodtak eddig a görögök a rendelkezésükre álló erőforrásokkal?

Azt már említettük, hogy a lignites termelést komolyan visszaszorították, amiben nagy szerepe van a megújuló energiának. A szélenergia aránya tavaly 21%-ot ért el a villamosenergia-mixen belül, a napenergia pedig 13%-on állt, mindkét érték top 10-es helyezést ér a világranglistán. A nap- és a szélenergia együttesen 34%-ot tett ki 2022-ben, amivel még Németországot is megelőzik, így elmondhatjuk, hogy a görög eredmények Európában és világviszonylatban is kiemelkedőnek számítanak. Mindez eddig elsősorban az állami szerepvállalásnak volt köszönhető, ám a legutóbbi időkben már beindultak a piaci alapon megvalósuló beruházások is, ami örvendetes fejlemény.

A kormány idén januárban frissítette az ország nemzeti energia- és klímatervét, amiből kiderül, hogy milyen fejlődési ívet képzelnek el a 2030-ig, illetve az azon túl terjedő időszakra.

A dokumentum szerint a szárazföldi szélerőművek jelenlegi 4,5 GW-os kapacitását hét éven belül 7,1 GW-ra növelnék, amihez hozzájön még további 2,7 GW tengeri szélerőmű. A naperőművek jelenlegi 5,1 GW-os kapacitása 14,1 GW-ra növekedhet, ezen kívül üzembe állna még további 1 gigawattnyi egyéb megújuló energiát hasznosító erőmű (víz, biomassza, biogáz és geotermia). Az egészet pedig 1,1 GW új szivattyús víztározós, 5,6 GW akkumulátoros, és 1,2 GW elektrolizálós kapacitással támogatnák meg, vagyis a hidrogén, mint hosszabb távú energiatárolási forma sem marad ki a képletből.

Forrás: Energetikai és Környezetvédelmi Minisztérium, Görögország.

Egy gyors fejszámolás alapján ennyi termelő 60% fölé vinné a megújuló energia arányát a termelési mixen belül, és ezek még csak a rövidebb távú tervek. Ennek megvalósítását segítheti az a tényező is, hogy Görögországban magas a munkanélküliség, ami jól jön a telepítést végző cégeknek, hiszen egy munkaerő-igényes ágazatról van szó. Kockázatot jelent ugyanakkor a hálózat állapota, amelynek fejlesztését nem vitték túlzásba, így most a görögöknél is egy részleges napelemes csatlakozási stop van érvényben, de az engedélyeztetési eljárások nehézkessége és a hivatalok lassúsága sem könnyíti meg a beruházók dolgát. A kormánynak tehát bőven akad még tennivalója, ha tényleg komolyan gondolja a klímatervben megfogalmazott célok elérését.

Az ország exportjának negyedét a finomított olajtermékek teszik ki, ami hosszabb távon nem éppen egy jövőbiztos termék. A második legfontosabb exporttetmékük az alumínium, ami kimondottan egy energiaigényes, és mint ilyen, az energiaárakra érzékeny árucikk. A görögök azonban megfelelő földrajzi adottságokkal rendelkeznek ahhoz, hogy nagy mennyiségű és olcsó zöldenergiával lássák el a gazdaságukat, és ha jól keverik a kártyát, akár még regionális exportőrré is előléphetnek, ami ellensúlyozhatná az olajfinomítók csökkenő bevételét.

Hova irányulhatna a görög energiaexport? Az egyik kézenfekvő megoldás talán az lenne, ha tenger alatti vezetékek segítségével Észak-Olaszországba szállítanának villamos-energiát és hidrogént. Lombardia, és tágabb térsége ugyanis egy olyan iparilag fejlett régió, amely jelentős mennyiségű energiát igényel, miközben a szélenergiás adottságai még a miénknél is gyengébbek, ráadásul a benapozottsága sem sokkal jobb, mint Magyarországé. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a tenger alatti vezetékek építése viszonylag egyszerű, gyors, és költséghatékony, akkor azt kapjuk, hogy Észak-Olaszország egy logikus felvevőpiaca lehet a délebbre fekvő mediterrán térségekben előállított zöldenergiának. Görögország persze jóval kisebb, mint Spanyolország, ezért leginkább csak regionális „energiaközpont” lehet, de fontos szerepet játszhat a térség ellátásának diverzifikálásában.

Spanyolország lehet az energiaválság egyik nagy nyertese

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.