Sok gazdálkodó egyáltalán nem örül az elektromos autók terjedésének

A hatvanas években a jövőről való gondolkodást – csakúgy, mint ma – alapvetően két irányzat határozta meg. Létezett egy technooptimista vonal, amelyet talán A Jetson család szimbolizál a legjobban, és persze létezett egy ezzel ellentétes nézet is, amely népességrobbanást, éhezést és a civilizáció összeomlását vizionálta. Ez utóbbival mi is foglalkoztunk ebben a cikkünkben.

A kérdés gyorsan eldőlt: a 20. század második felének agrárforradalma – a világ nagyobbik részén – olyan mértékben volt képes növelni a mezőgazdaság termelékenységét, ami hamarosan túltermeléshez vezetett, így ma már nagyobb problémát jelent az elhízás, mint az éhezés.

Az alábbi ábra a kukorica amerikai terméshozamát mutatja, ami az elmúlt száz évben a 8-9-szeresére növekedett. Az ország a 20. század végére kezdett belefulladni a kukoricába.

Kép: Farmdoc Daily

Ez azonban felvet egy újabb problémát. A túltermelés az élelmiszerárak csökkenését hozza magával, ami jó a fogyasztóknak, de kevésbé jó a gazdálkodóknak, akik közül sokan csődbe mennének ilyen körülmények között. Márpedig jelen esetben egy olyan ágazatról van szó, amely a méretéhez képest rendkívül erős érdekérvényesítő képességgel rendelkezik. Egyetlen politikus sem szeretne traktorokkal az utcára vonuló, a törvényhozás épülete elé trágyát leborító gazdákat látni, ezért valahogyan kezelniük kellett a problémát.

Ekkor jött az ötlet: legyen kötelező, vagy legalábbis támogatott bioetanolt keverni a benzinhez. Ez az intézkedés biztos keresletet generál a termények iránt, ráadásul még azt is rá lehet sütni, hogy zöld, noha a környezetvédelmi haszna erősen megkérdőjelezhető.

Az előző évtizedben így már az Egyesült Államokban megtermelt összes kukorica körülbelül 40%-a kötött ki etanolgyárakban. Ha nem lenne bioüzemanyag, nagyon sok kukoricatermelő már lehúzhatta volna a rolót (vagy át kellett volna állnia valami másra).

Kép: Wikipedia

A helyzet Európában is hasonló, Magyarországon például az összes megtermelt kukorica 20-25%-ából készült benzinadalék 2021-ben.

A benzinnel ellentétben az áramhoz nem lehet etanolt keverni, így az elektromos autók terjedése aggodalommal tölti el a bioüzemanyagok gyártóit és a beszállítóikat. Nem csoda hát, hogy ebből az irányból is felerősödött az elektromobilitás kritikája.

David Carpintero, az ePURE, az európai zöldetanol-gyártók érdekvédelmi szervezetének igazgatója a szociális szempontokra történő hivatkozással állt ki a belső égésű motoros autók mellett egy az Euractive által szervezett konferencián.

„Az energiaátmenetből nem hagyhatjuk ki a lakosság azon szegmensét, amely nem engedhet meg magának egy 60.000 eurós autót” – mondta, azzal érvelve, hogy a bioüzemanyagok alkalmazása megfizethető módon csökkentheti a hagyományos járművek szén-dioxid-kibocsátását.

„Az új autók vásárlói továbbra is a benzines autókat választják, és ezt a flottát kell dekarbonizálnunk” – tette hozzá. „Ami a közlekedés jelenlegi dekarbonizációját illeti, az 90%-ban a bioüzemanyagoknak köszönhető. A megújuló villamos energia mindössze 1,3%-ot tesz ki. Az EU célja az kell legyen, hogy minden polgár számára 100%-ban üvegházhatású gázoktól mentes mobilitást biztosítson” – jelentette ki Carpintero.

„Az akkumulátoros elektromos járművek nem jelentenek választ sok mobilitási igényre. Most azt látjuk, hogy a fogyasztók nem sietnek akkumulátoros elektromos járműveket vásárolni. … Az Európai Unió nem engedhet meg magának egy olyan energetikai átállást, amely csak a gazdagoké” – tette hozzá.

Több naperőművet kellene a szántóföldekre telepítenünk

Tom Vilsack, az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere arról számolt be, hogy a farmerek rendszeresen arra kérik, beszéljenek kevesebbet az elektromos autókról.

„[A válaszom ilyenkor az, hogy] nem tehetjük, mert biztosítani akarjuk, hogy továbbra is legyen autógyártás ebben az országban. Ez nem fogja Önöket tönkretenni. Nem. Hosszú, hosszú ideig lesznek még etanolt használó autóink.”

Iowa két republikánus szenátora azonban úgy véli, hogy az elektromos autókra való átállás veszélyt jelent a farmerekre, különösen a „kukorica övezetben” fekvő Iowa államban.

Charles Grassley szenátor korábban azt mondta, hogy egyes demokraták terve, miszerint 2035-ig megszűnne a benzines autók értékesítése, ártana Iowának.

„Ez… teljesen tönkretenné Iowa gazdaságát, mert az nagymértékben függ a mezőgazdaságtól, a mezőgazdaság pedig nagymértékben függ a bioüzemanyagoktól” – idézte Grassley szenátort az AP.

Joni Ernst, az állam másik szenátora azzal érvelt, hogy az elektromos autót vásárló amerikaiaknak járó 7500 dolláros adókedvezményt általában a keleti és nyugati parti államok gazdag lakosai kapják. Szerinte az adókedvezmények egy olyan iparágat segítenek, amely árt a farmereknek.

„Határozottan úgy vélem, hogy nem az iowai adófizetőknek kellene állniuk a számlát, amikor milliomosok kapnak kedvezményeket luxusautókra” – írja Ernst a szenátus honlapján.

Az etanolipar azonban maga is kedvezményezettje volt egy gallononkénti 45 centes adójóváírásnak, amely mintegy 30 milliárd dollárral segítette az iparágat, mielőtt az 2011-ben lejárt. Az alapanyagként termesztett növényeket, például kukoricát és szójababot termesztő gazdák továbbra is több milliárd dolláros támogatást kapnak a szövetségi kormánytól.

Forrás: Renewable Fuel Assiciation

Sok farmer fenyegetésként tekint az elektromos autókra való átállásra. Nem hisznek abban, hogy az állami és szövetségi tisztviselők megvédik a vidéki gazdaságokat.

„Szinte tehetetlennek érezzük magunkat” – mondta Ed Wiederstein nyugdíjas iowai farmer.

Chad Hart, az Iowa Állami Egyetem agrárközgazdásza szerint idővel az elektromos járművekre való átállás valószínűleg arra kényszeríti majd a gazdákat, hogy más növényeket ültessenek.

„A mezőgazdaságban mindig változik a növénykultúrák összetétele, hogy megfeleljen a legjobb lehetőségeket kínáló piacoknak” – mondta.

Mi lehet a megoldás a termelők számára?

A repülés és a hajózás még jó ideig sok üzemanyagot fog igényelni, így ez a két ágazat, valamint a vegyipar továbbra is képes lenne keresletet támasztani a bioüzemanyagok iránt, ha a szabályozás ezt ösztönözné.

De a gazdáknak arra is lehetőségük van, hogy ne etanolkukoricát termesszenek, hanem napelemeket telepítsenek, így az üzemanyagforgalmazók helyett a töltőszolgáltatókat láthatnák el energiával.

A német gazdák többsége szívesen telepítene napelemeket a földjére

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.