Norvégiában építi fel a következő „Csillagkaput” az OpenAI

Mint arról néhány hete már beszámoltunk, az OpenAI, a világ egyik vezető AI-vállalata a szövetségi kormány támogatásával Stargate néven egy 500 milliárd dollár értékű projektet indított el, melynek keretében 20 darab új, hatalmas adatközpont-kampuszt (több adatközpontból álló komplexumot) fognak felépíteni az Egyesült Államokban. A létesítmények összesített energiafogyasztását 15 GW-ra becsülik, ilyen hatalmas mennyiségű energia biztosítása azonban még egy ekkora országban sem triviális feladat. Valószínűleg részben ennek a problémának is köszönhető, hogy májusban a projekt átlépte az USA határait, és egy 5 GW-os klaszter felépítését jelentették be az Egyesült Arab Emírségekben.

Arra sem kellett túl sokáig várnunk, hogy Európában is megjelenjen az első „Csillagkapu”, amelynek Norvégia fog otthont adni.

Az OpenAI július végén megjelent sajtóközleménye szerint a Stargate Norway 230 MW-os kapacitással fog indulni, ami a második fázisban további 290 MW-tal bővülhet majd – ez összességében nagyjából egy paksi blokk teljesítményének felel meg. A létesítményben 2026 végéig 100.000 Nvidia GPU-t fognak üzembe helyezni, de ez a szám a következő években jelentősen bővülni fog.

A vállalat szerint ez az egyik legambiciózusabb AI-infrastruktúra beruházás Európában, amelynek Narvik városa fog otthont adni. A régiót a bőséges vízenergiája, alacsony energiaköltségei, hűvös éghajlata és fejlett ipari bázisa teszi ideális helyszínné a nagy léptékű AI-adatközpontok fenntartható működtetéséhez.

A létesítmény teljes egészében megújuló energiával fog működni, és várhatóan egy zárt hűtőkörű direct-to-chip folyadékhűtést fog alkalmazni a maximális hűtési hatékonyság biztosítása érdekében, ami azt jelenti, hogy a hagyományos, ventilátorokra és hűtőbordákra támaszkodó hűtés helyett közvetlenül a chip felületére juttatják a hűtőfolyadékot. A GPU-kból származó felesleges hőt a tervek szerint a régióban működő vállalkozások használhatják majd fel.

Norvégia áramtermelése évszaktól függően 15 és 25 GW között ingadozik (nagyjából háromszorosa a magyarországinak), ami 90%-ban vízenergiából és 10%-ban szélenergiából származik. Az OpenAI adatközpontja ennek körülbelül a 2-3%-át használja majd fel, így bár alighanem az ország egyik legnagyobb fogyasztója lesz, a hálózat azért nem fog összeomlani tőle – különösen a ritkán lakott északon nem.

Európában azonban kevés olyan régió található, amely kényelmesen ki tud szolgálni ilyen nagy fogyasztókat helyi forrásból származó energiával. A kontinensünk, szemben például az Egyesült Államokkal, vagy az Emirátusokkal, behozatalra szorul az energiahordozók terén, ami komoly versenyhátrányt jelent az adatközpontokért folytatott globális versenyben.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.