A brit miniszterelnök kitáncolna az elektromos átállás céldátuma mögül

Az Egyesült Királyság jelenleg érvényben lévő szabályozása szerint 2030-tól kezdve már csak plug-in hibrid, vagy tisztán elektromos, 2035-től pedig már kizárólag elektromos autók hozhatóak forgalomba az országban.

Legalábbis eddig így szólt az idevágó törvény, ám könnyen lehet, hogy ez napokon belül változni fog.

Furcsa hátraarc

Bár nem neveznénk magunkat a brit belpolitika szakértőinek, mégis kicsit meglepődtünk, amikor 2020 novemberében nem valami radikális zöld politikus, hanem a konzervatívok által vezetett kormány jelentette be, hogy az akkor még csak körvonalazódó Uniós direktívánál is gyorsabb átállást képzelnek el. Boris Johnson, az akkori miniszterelnök már rég nincs hivatalban, azóta már a második kormányfőt fogyasztja az ország, amit inkább az olaszoktól, mint a hidegvérű britektől szoktunk meg.

Csakhogy most nem arról van szó, hogy egy ellentétes politikai oldal új miniszterelnöke változtatna elődje elképzelésein, hanem ugyanannak a konzervatív pártnak az aktuális miniszterelnöke, Rishi Sunak készül kihátrálni a korábbi elképzelésekből. Ráadásul teszi ezt úgy, hogy a brit politikát jobban ismerők szerint mostanáig ő is azt hangoztatta, hogy az Egyesült Királyság a világ egyik vezető ereje lesz a zöld átállásban.

A BBC értesülései szerint azonban most Sunak arra készül, hogy több korábbi vállalást is visszavonjon, elhalasszon:

1. A hagyományos benzin és dízelautók értékesítésének tilalmát 2030-ról 2035-re kívánja kitolni.
2. Teljes tilalom helyett 80 százalékra korlátozná a gázzal működő vízmelegítő és fűtőberendezések forgalmazását is 2035-től.
3. Visszavonná azokat a korábbi rendelkezéseket amelyek szigorúbb energiahatékonyságot írnak elő a lakásokra.
4. Az olajfűtés 2026-os betiltását is csak egy 80 százalékos limitre cserélné 2035-ös céldátummal.
5. Biztosítaná a lakosságot, hogy nem fognak olyan adókat kivetni, amelyek a repülést próbálják visszaszorítani, vagy
6. egészségesebb étrend felé terelnék az embereket.
7. Nem lesznek olyan rendelkezések, amelyek szorgalmaznák az autómegosztást, vagy
8. a Sunak által sok nyűggel járónak titulált újrahasznosítási célokat vezetnének be.

A brit kormány korábban 2050-re szerette volna elérni a karbonsemlegességet az országban, ezért jelölte meg a fenti célok eredeti céldátumait.

Reakciók

Sunak a sajtóhoz eljutott anyagokra harcosan reagált, és bár nem erősítette meg a híreket, azt mondta, egyetlen ilyen szivárogtatás sem fogja eltántorítani céljától, hogy elmagyarázza a brit polgároknak, miért van szükség a változtatásokra.

A zöld átállással kapcsolatos tervekben egyébként eddig viszonylag nagy volt az egyetértés a brit politika két nagy pártja, a munkáspárt és a konzervatívok között, úgyhogy, ahogy az borítékolható volt, előbbiek most hangosan elítélik a miniszterelnök terveit. Érdekes azonban, hogy Sunak saját pártján belül is ellenállással néz szembe, nem mindenki támogatja az elképzeléseket.

21%-ra nőtt a villanyautók részesedése az Európai Unióban

Chris Skidmore konzervatív parlamenti képviselő, aki korábban a kormány net zero terveiért volt felelős azt nyilatkozta, hogy a zöld reformok felhígítása munkahelyekbe, beruházásokba és elmaradó gazdasági növekedésbe fog kerülni, ugyanis ezek az iparágak más országokat választhatnak.

Rishi Sunaknak még van ideje, hogy átgondolja ezt a lépést, amely miniszterelnöksége legnagyobb melléfogása lehet – kommentálta a híreket a párttársa.

Érthető okokból nemtetszését nyilvánította ki Zac Goldsmith is, aki a brit kormány júniusban lemondott energia és környezetvédelmi minisztere volt – a brit sajtó jó kapcsolatokkal rendelkező politikusként írja le a milliárdos család sarját. Goldsmith már a lemondását is azzal indokolta, hogy a miniszterelnököt nem érdekli a klímaváltozás kérdése, most pedig úgy nyilatkozott, hogy

Sunak rövid ténykedésére mint miniszterelnök úgy fognak emlékezni a jövő generáció, mint arra a szégyenteljes pillanatra, amikor az ország hátat fordított a világnak, és a következő nemzedékeknek.

De természetesen akadnak támogatók is. David Jones volt konzervatív miniszter szerint

elkerülhetetlen volt ez a fordulat, és a 2030-as céldátum súlyos károkat okozott volna a brit autógyártásnak.

Craig Mackinlay parlamenti képviselő pedig arról beszélt, hogy

ez egy pragmatikus lépés volt és leszámol az álomvilágból való tarthatatlan határidőkkel – írja a BBC.

Az autógyártók részéről egyelőre a Ford fogalmazott legkeményebben. Az amerikai márkának komoly motorfejlesztő központja, valamint alkatrészgyártó bázisa van az országban, és több különálló, összesen egymilliárd dollárnyi fejlesztés keretében készítik fel ezeket az elektromos korszakra, és tették le a garast a szigetország mellett a következő évtizedekre, további beruházásokat tervezve. A márkánál azonban elhibázottnak látják a miniszterelnök tervezett lépéseit. Úgy fogalmaztak, hogy ahhoz, hogy továbbra is változatlanok maradjanak a tervek, három dologra, ambícióra, elkötelezettségre és konzisztenciára van szükségük a brit kormánytól, az új fejlemények pedig mindhármat aláássák.

A BMW és a Jaguar Land Rover ennél enyhébb hangvételű kommunikációt fogalmazott meg, a vállalatok mindenek előtt azt kérik hogy lássanak tisztán a kormány tervei kapcsán. Az SMMT, a brit autóimportőrök és autógyártók szövetsége azt hangsúlyozta, hogy az autóipar milliárdokat fektet az elektromos átállásba, amely elengedhetetlen, ha célunk valóban a net zero, azaz a karbonsemlegesség elérése. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormány irányváltása összezavarja a fogyasztókat is, akik számára világos üzeneteket kell megfogalmazni az átállásról, és megfelelő töltőinfrastruktúrát kell biztosítani számukra, különben elodázzák a váltást – derül ki az Automotive News Europe kapcsolódó összeállításából.

Lehetséges okok

A váratlan döntés kapcsán sokan latolgatják az okokat is. Olvastunk olyan brit véleményt, amely arra vezeti vissza a mostani fejleményeket, hogy Sunak népszerűsége továbbra is igen alacsony, 24 százalék támogatja, 49 százalék viszont leváltaná a pozíciójából. Ha most lennének a választások, a közvéleménykutatások szerint a Munkáspárt (Labour) jelöltje kényelmes előnnyel nyerné a versenyt. Keir Starmer, az ellenzék vezetőjének népszerűsége 17 ponttal magasabb Sunakénál, míg pártja 14 pontos előnnyel vezet a felmérésekben.

Az elmélet szerint, amikor idén a környezetvédelmi zónák kijelölésével London polgármestere kicsit túl messzire ment és feldühítette a város autósait, lakóit, a konzervatív politikusok lehetőséget láttak ennek a hullámnak a meglovaglásában és regionális sikereket értek el. Most Sunak hasonlóra számít annak kapcsán, hogy a túlzónak és elhamarkodottnak minősített szabályozás ellenében, és a fogyasztók védelmében lép fel.

Az Egyesült Királyság egyébként jelenleg sem a legszigorúbb az átállás programja kapcsán, Norvégia 2025, Dánia és Hollandia pedig 2030-at tűzött ki a belsőégésű motorok értékesítésének végére.

Hónapokon belül elkészül az utolsó dízel Volvo

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.