PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtbi8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS01LW4vJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNW4tYmFubmVyZWstNjAweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
2024. 07. 25. csütörtök

Magyarországon a 2001. évi CX. villamosenergia-törvény nyitotta meg az utat a napelemes rendszerek elterjedése előtt. Ebben a törvényben szabályozták először a geotermikus, a nap-, a szél-, a biomassza- és a víz segítségével, vagyis a megújuló energiával megtermelt villamos energia átvételével, elosztásával és kereskedelmével kapcsolatos tevékenységeket. Az azóta eltelt 22 évben a napelemek és így a napelemes rendszerek folyamatos fejlődésen mentek keresztül. A gyártástechnológia, a hatékonyság, a minőség, a kapacitás és az elérhetőség is egyre jobb lett. A lakossági felhasználás terjedését azonban nehezítette a Magyarországon általában mindenhol könnyen elérhető és olcsó energia, így rengeteg külső ösztönzésre volt szükség a háztartási méretű kiserőművek(HMKE) piacának berobbanásához.

Habár a technológia ára olyan ütemben zuhant, amilyen ütemben az fejlődött, a bőség, a kényelmes európai élet és a szinte hétköznapivá vált energiabiztonság azt a hamis látszatot keltette az emberekben, hogy nincs szükségük egyénileg eszközölt beruházásokra ezen a területen. 2020-ban viszont váratlanul beköszöntött a változások kora. Először a COVID okozta világjárvány bezárkózással járó átvészelése növelte váratlanul nagy mértékben a lakosság energiaigényét, majd pedig a 2022-ben kitört fegyveres konfliktus okozott közvetlen energiaválságot Európában, ami forró témává tette az egyéni energiabiztonságra való törekvést és megemelte a lakossági felhasználók igényét a különböző megoldásokra. A HMKE-k piacán így újra felpattanás történt, amit az EU egyébként is zászlajára tűzött zöld politikája mentén hatalmas pénzügyi ösztönzőkkel igyekezett támogatni; ezzel együtt pedig futótűzként kezdtek terjedni az energiatárolási megoldások is.

Magyarországon a 2023 őszén bejelentett legfrissebb állami támogatást már olyan HMKE rendszerek telepítésére is lehet igényelni, amelyek akkumulátoros energiatárolási lehetőséget tartalmaznak, így kimondható, hogy tényleg elérkeztünk a hibrid rendszerek korához. Igaz ugyan, hogy a különböző energiatárolási megoldások fejlődése nem volt párhuzamos a napelemek és az inverterek fejlődésével, az elektromobilitás elmúlt 10 évben tapasztalt robbanásszerű terjedése viszont vákuumszerűen húzta magával az akkumulátorok technológiai boomját is, így mára szinte minden akadály elhárult a hibrid rendszerek elterjedése elől. Egyetlen kérdés maradt: a technológiát mikor éri utol a törvényi szabályozás?

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9yZW50YmVuLmNvbS9odT91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnkmdXRtX21lZGl1bT1jaWtrJnV0bV9jYW1wYWlnbj12YV9wciZ1dG1faWQ9UFIiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vcmVudGJlbi5jb20vaHU/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55JnV0bV9tZWRpdW09Y2lrayZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmFfcHImdXRtX2lkPVBSJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNy9yZW50YmVuLWN1dG91dC0yMDI0LTA3LTIyLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDcvcmVudGJlbi1jdXRvdXQtMjAyNC0wNy0yMi5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==

Hogyan épül fel egy hibrid napelemes rendszer?

Amíg a fenti problémán – remélhetőleg aktívan – dolgoznak a törvényalkotók, mi nézzük meg, hogyan épül fel és hogyan működik egy hibrid napelemes rendszer. A hagyományos napelemes rendszertől eltérően a hibrid rendszerhez egy energiatároló – praktikusan egy akkumulátorcsomag – van csatlakoztatva, ami időjárástól függetlenül biztosít hozzáférést a rendszer által megtermelt energiához a beépített tároló kapacitásának mértékéig. De mégis miért van erre szükség? A válasz egyszerű. A hibrid rendszereket az keltette életre, hogy a legtöbb országban nincs, vagy nem is volt szaldó elszámolás, sőt, úgy általában az országok abban sem hasonlítanak hazánkra, hogy a lakossági fogyasztók – az ipari fogyasztókhoz hasonlóan – a piacról veszik az energiát, így abban érdekeltek, hogy a saját maguk által megtermelt energiával tudatosan gazdálkodjanak.

Amikor a piacon energiatöbblet lép fel, akkor értelemszerűen az energia ára lecsökken, hiszen túlkínálat alakul ki. Amikor viszont az igény megnő az energiára, akkor pedig jellemzően hiány lép fel, hiszen a napelemek nem termelnek éjjel-nappal. Tekintve, hogy a legtöbb konvencionális erőművet nem könnyű azonnal a pillanatnyi igényekhez igazítva szabályozni és a lakossági napelemes rendszerek terjedése is folyamatosan növeli a hálózatra táplált extra energia mennyiségét, egy-egy napsütéses időszakban egyre gyakrabban alakult ki energiatöbblet. Ezt nevezzük csúcsidőszaknak. Ebben az időszakban viszont nem feltétlenül használjuk el, amit megtermelünk, mert arra inkább este nő meg az igénye egy lakossági fogyasztónak. Ekkor viszont a háztáji erőművek már nem tudnak többletenergiát biztosítani így kialakul a völgyidőszak, amelyben a pillanatnyi kereslet megugrásával párhuzamosan megnő az energia ára is.

A csúcsidőszak és a völgyidőszak közötti ingadozás árkülönbsége miatt az energiatermelésben résztvevő fogyasztóknak – tehát a napelemes rendszerek tulajdonosainak – napközben nem éri meg a felesleges energiát a hálózatba feltölteni, (hiszen a szolgáltató azt csak piaci ár alatt fogja átvenni tőlük) majd este ismét visszaigényelni akár többszörös áron. Erre a dilemmára jelent megoldást az a fajta energiatárolás, amit a hibrid rendszerek a völgy- és a csúcsidőszakok közötti volatilitás kisimításával kínálnak a felhasználók számára. A napelemes rendszerek folyamatos terjedése a hazai szolgáltatóknak már most is kihívásot okoz, mert erőművekkel nem képesek hatékonyan kiegyensúlyozni a csúcs- és völgyidőszak közötti egyre nagyobb ingadozásokat, szükség lesz tehát új szabályozási megoldásokra, amelyek kialakítása jelenleg folyamatban van, így nem kérdés, hogy a hibrid rendszerekre hazánkban is egyre nagyobb igény lesz.

Hibrid napelemes rendszer felépítése backup funkcióval | forrás: greenenergysolarsolutions.com

Természetesen egy ilyen rendszer bekerülési költsége az alkalmazott energiatároló miatt lényegesen magasabb, ugyanakkor a tiszta szigetüzeműeknél sokkal alacsonyabb, hiszen nincs szükség a teljes fogyasztásra méretezett energiatárolási kapacitás kiépítésére, mivel a rendszer továbbra is csatlakozik a villamosenergia-hálózatra. A hibrid tehát egy kevert, ugyanakkor rugalmas rendszer, ami ötvözi a hagyományos és a szigetüzemben működő rendszerek tulajdonságait, miközben döntési szabadságot biztosít a felhasználó számára a tekintetben, hogy az aktuálisan szükséges energiát az akkumulátorokból, vagy a hálózatból kívánja-e vételezni. Mindemellett a rendszerbe kötött akkumulátorok töltése egyaránt megoldható közvetlenül a napelemekről és a hálózatról is.

A hibrid rendszer tehát a napelemeken túl akkumulátorokkal és egy, a rendszert kiszolgáló hibrid üzemben működő inverterrel több a hagyományosnál.

Ha áram van, minden van!

A hibrid rendszer rugalmassága tovább fokozható, ha olyan invertert választunk, ami rendelkezik BACKUP funkcióval. Ez, a más néven EPS (Emergency Power Supply), azaz vészhelyzeti áramellátás funkció biztosítja az automatikus leválást a villamosenergia-hálózatról, annak hibája esetén. Ennek feltétele, hogy a BACKUP funkcióval ellátott inverterekhez ki kell építeni egy külön hálózatot, vagy – bizonyos inverterek esetén – egy extra leválasztó kört, ami képes meggátolni a hálózatra történő visszatáplálást. Ilyenkor a rendszer a hálózattól teljesen függetlenül működik tovább, így biztosítva a nagy fokú energiabiztonságot ott, ahol arra szükség van.

Képzeljük el, hogy a villamosenergia-hálózaton egy nem várt hiba éppen a termelési időszakban következik be. Hagyományos rendszer esetén ilyenkor az inverterek biztonsági okokból automatikusan lekapcsolnak, vagyis megszűnik a termelés és visszatáplálás. Ez azt eredményezi, hogy az ingatlanunkban semmilyen fogyasztót nem tudunk ellátni villamosenergiával, amíg a hálózati hibát a szolgáltató helyre nem állítja, vagyis amellett, hogy áramunk sincs a termelésünknek is búcsút mondhatunk. Ez ugyanúgy igaz a BACKUP funkció nélküli hibrid rendszerekre is, vagyis ilyen esetben a napelemek által megtermelt energiát sem visszatölteni, sem eltárolni nem tudjuk, így azt elveszítjük, de ami ennél is bosszantóbb, hogy felhasználni sem tudjuk még akkor sem, ha az akkumulátoraink egyébként tele vannak. Ez igen nagy luxus, sőt gyakorlatilag nettó energiapazarlás! A BACKUP funkcióval ellátott hibrid inverter azonban hálózati hiba esetén automatikusan EPS módba kapcsol, így 30-45 másodperc után a rendszer folytatja a termelést, amit eltárolhatunk, vagy elhasználhatunk. Amennyiben ilyenkor több energiára van szükségünk, mint amennyit a napelemek termelnek, akkor azt a már eltárolt energiával az akkumulátorokból is kiegészíthetjük, amennyiben viszont kevesebbre, akkor akár tölthetjük is azokat, vagyis az EPS a szolgáltatónál jelentkező gondok esetén igen nagy fokú rugalmasságot és akár a hálózattól független működést is biztosít.

Kijelenthető tehát, hogy a BACKUP funkció áramszünet esetén – korlátozott időre és korlátozott energia mennyiségig – szigetüzem-szerű működést biztosít a felhasználók számára. Ezzel pedig hosszabb ideig tartó hálózati hiba, vagy tervezett karbantartás idején is képes ellátni a kritikus fogyasztókat.

Fronius Symo Gen24 Plus EPS funkcióval ellátott inverter. | forrás: civisol

Az egyes rendszertípusok előnyei és hátrányai

A napelemes rendszerek közötti különbséget annak vonatkozásában, hogy azt hagyományosnak, hibridnek, vagy szigetüzeműnek tekinthetjük, alapvetően az alkalmazott inverterek határozzák meg. A megfelelő inverter kiválasztása döntő fontosságú a későbbi bővíthetőség és a megtérülés szempontjából is, hiszen az inverter – amellett, hogy a rendszer lelke – egy standard méretű HMKE esetén (nyilván a rendszer méreteihez, típusához és teljesítményéhez érdemes viszonyítani) markáns részét viszi el a beruházási költségeknek. Tekintsük át röviden a különböző rendszerek legalapvetőbb előnyeit és hátrányait a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében.

Hagyományos napelemes rendszer

A hagyományos napelemes rendszerek előnyei, hogy a piacon tapasztalható áremelkedések ellenére mára viszonylag alacsony beruházás mellett csökkentik, vagy szüntetik meg a villamosenergia költségeket. Megtérülésük a folyamatosan emelkedő energiaárak okán egyre gyorsabb. Telepítésük egyszerű, megfelelő inverter kiválasztásával, valamint optimalizálók használatával pedig a termelési hatékonyság és a telepített táblák kapacitása a lehető legmagasabb mértékben kihasználható.

A hagyományos rendszerek gyártótól és méretezéstől függően csak korlátozottan bővíthetőek, ám ez tudatos tervezéssel és előrelátással enyhíthető hátrány. Bizonyos inverterek esetén lehetséges a bővítésük, energiatárolót azonban nem tudnak fogadni. Kizárólag hálózatra tápláló üzemmódban képesek működni, szolgáltatói hiba, tervezett karbantartás, vagy áramszünet esetén viszont azonnal lekapcsolnak.

Forrás: Unsplash

Alap hibrid rendszer

Ezek a rendszerek már akkumulátorokkal vannak kiegészítve, így segítve a felhasználó saját erőműve által megtermelt zöldenergia felhasználásának maximalizálását, ezzel együtt pedig csökkentik a hálózatból szükségszerűen vételezett energia mennyiségét. A hibrid rendszerek nagy fokú rugalmasságot biztosítanak akkor is, amikor a napelemek kevesebbet termelnek, hiszen az akkumulátorok a hálózatról vételezett energiával is feltölthetőek. Energiatároló nélkül is képesek működni, az akkumulátorcsomag pedig gyártótól függően bizonyos teljesítményhatárig bármikor bővíthető.

Hátrányuk, hogy a hagyományos rendszerekhez hasonlóan kizárólag akkor használhatóak, és csak akkor tölthetőek a rendszerbe kötött akkumulátorok, ha a villamosenergia-hálózat is üzemel. Szolgáltatói hiba, vagy áramszünet esetén az inverter mindenképpen lekapcsol. Habár erről nem a hibrid rendszer tehet, de meg kell jegyezni, hogy egy ilyen rendszer Magyarországon jelenleg csak hagyományos hálózatra tápláló üzemmódban használható, tekintve, hogy a szabályozás még kidolgozás alatt áll. Alap hibrid rendszert csak akkor optimális telepíteni, ha a lokális hálózat stabilan és megbízhatóan működik és a magasabb beruházási költség mellett azzal is számolni kell, hogy a jelenlegi technológia korlátai miatt az akkumulátorokat a használattól és az akkukémiától függően körülbelül tíz-húsz év után cserélni kell.

Backup funkciós hibrid rendszer

Az alap hibrid rendszerek előnyein túl a BACKUP funkcióval ellátott hibrid rendszer már a hálózattól való függetlenítési képességgel is rendelkezik az EPS funkciónak köszönhetően. Hálózati hiba esetén automatikusan képes arról leválasztani magát és önállóan tovább működni a saját belső hálózatán, így ellátva bizonyos fogyasztókat. A rendszerbe kötött akkumulátorok áramszünet esetén is használhatóak és tölthetőek, így kijelenthető, hogy az EPS-sel ellátott rendszerek biztosítják a legnagyobb fokú rugalmasságot és energiabiztonságot a felhasználóknak.

Hátrányként említhetjük a hagyományos és az alap hibrid rendszerekhez képest is magasabb beruházási költséget, hiszen – invertertől függően – az EPS hálózatot, vagy extra leválasztó kört ki kell építeni a visszatáplálás gátlására. Ugyanakkor ez az extra kiegészítés a rendszer használati ideje alatt bőven megtérül. Hibrid rendszer esetén ugyan nem tekinthető hátránynak, de érdemes tudni, hogy akkumulátorok nélkül nem, vagy csak bizonyos esetekben képesek működni. Néhány gyártó kínálatában szerepelnek ugyan akkumulátorok nélküli EPS funkcióval ellátott inverterek, de nem ez a jellemző. Az akkutechnológiai korlátokkal viszont itt is számolni kell, csakúgy, mint a szabályozás hiányosságaival, vagyis jelenleg a BACKUP funkcióval ellátott rendszerek is kizárólag hagyományos hálózatra tápláló üzemmódban használhatóak hazánkban.

SMA napelemes inverter kijelzője működés közben. | forrás: Unsplash

Szigetüzemű napelemes rendszer

A szigetüzemű rendszer teljes mértékben szolgáltató-független működést biztosít, ezzel megszüntetve a villamosenergia számlákat és az energiaszolgáltatótól való függést. Leginkább ott van létjogosultsága, ahol eleve nincs szolgáltatás, különben egészen egyszerűen nem éri meg kiépíteni.

A hálózattól való teljes, vagy végleges függetlenedésnek azonban ára van. Egyfelől a teljes energiaigényt lefedő akkumulátor mennyiség hatalmas helyet igényel, a beruházás költsége pedig csillagászati is lehet. Másfelől ott vannak a rendszer korlátai is. Amennyiben nem rendelkezünk egyéb kiegészítő energiaforrásokkal, úgy tartós rossz idő esetén drasztikusan romolhat az energiabiztonságunk. A teljes függetlenség további ára, hogy nem, vagy csak szélsőséges esetben beszélhetünk megtérülésről, de szigetüzemnél általában ez nem is szempont. A jelenlegi technológiával gyártott akkumulátorokat egy idő után itt is cserélni kell a folyamatos terhelés okozta degradáció miatt. Olyan helyen, ahol van szolgáltatás, gyakorlatilag ma még nem éri meg telepíteni.

Mikor válasszunk hibrid napelemes rendszert?

A villamosenergia-hálózattal alapvetően semmi gond nincs Magyarországon. Természetesen ettől még lokálisan előfordulhatnak áramszünetek, gyakoribb karbantartások okozta kimaradások és néhány példát arra is találni, ahol a megszaporodott, visszatápláló háztáji napelemes rendszerek által okozott termelés az inverterek tűrési határértéke fölé emeli a hálózati feszültséget, ami indokolt, ugyanakkor nem kívánt inverterlekapcsolásokhoz vezet.

Az elmúlt időszak rezsipolitikája sok háztartásnak simította ki az emelkedő energiaárak okozta terheit, azonban a hálózat üzemeltetőjének komoly kihívással járt a megemelkedett költségei fedezése, miközben a bevétele csökkent, így a hálózat karbantartása, fejlesztése, vagy a régi trafók cseréjének a tempója nem mindenhol tudott lépést tartani a napelemes rendszerek terjedésének ütemével. Ilyen és ehhez hasonló helyzetekben nem az a megoldás, hogy nem telepítünk napelemes rendszert, hanem az, hogy olyan rendszert választunk, ami lokálisan kiküszöböli a hálózat hiányosságaiból fakadó kockázatokat és megteremti számunkra a háztáji energiabiztonságot. A BACKUP funkcióval rendelkező inverterekkel szerelt rendszerek segíthetnek áthidalni ezeket a problémákat. Természetesen a magasabb beruházási költség nehézséget okozhat a telepítéskor, de a borítékolhatóan folyamatosan növekvő energiaárak gyorsítani fogják ezen rendszerek megtérülését.

Forrás: Unsplash

Honnan lesz ennyi akkumulátor?

Napjainkban az egyik legnagyobb kincs az energia, így kap egyre erősebb hangsúlyt annak hatékony megtermelése és tárolása. A Földre mintegy 174 petawatt (1,74 x 1017 W) energia érkezik a Napból. Ennek körülbelül a 30 százaléka tükröződik vissza az űrbe, a maradékot a felhők, a földfelszín és az óceánok nyelik el. 2002-ben a Földre jutó egy órányi napsugárzás energiája több volt, mint amennyit az egész emberiség abban az évben elhasznált. Azóta persze a bolygó népessége és az energiaigénye is nőtt, de még így is nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a nap szinte kimeríthetetlen és korlátlan energiával lát el bennünket. Már csak meg kell tanulnunk befogni és tárolni ezt az energiát.

A különböző energiatárolási megoldások ugyan folyamatosan fejlődnek és gombamód szaporodnak, de ezek nagy része a lakosság számára ma még nehezen elérhető és finanszírozható. Az elektromobilitás drasztikus fejlődése viszont magával hozta az akkumulátortechnológia forradalmát is, hiszen egy olyan több mint százéves közlekedési technológiát kíván leváltani, ami az emberek számára mindig is a szabadságot szimbolizálta. Emiatt a villanyautók terjedését sokáig az alacsony hatótáv gátolta, hiszen a technológia nem tette lehetővé, hogy olcsón, kellő mennyiségű energiát tudjunk tárolni és magunkkal vinni az autónkban. Mára ez azonban nem jelent problémát, és a folyamatosan növekvő darabszámban gyártott elektromos autóknak köszönhetően párhuzamosan skálázódik fel az akkumulátorok gyártása. A piacon pedig egyre nagyobb számban jelenik meg az elhasznált villanyautókból kiszerelt akkupakkok energiatárolóként való alkalmazása, amire számos példát találunk az interneten a lakossági fogyasztók körében is.


A képen Virginia Robinson 1906-ban vásárolt Columbia által gyártott korai elektromos autóját tölti. A fotó a Los Angeles Times 1912 április 8-i számában jelent meg az alábbi jellemzéssel: „a keleti parti társasági hölgyek körében rendkívül népszerű „Victoria-Phaeton” modell a Columbia drága modelljének számít a sokkal kedvezőbb árú benzines, belsőégésű motorral hajtott autókhoz képest. Az elektromos autók szagtalanok, csendesek és egyszerűen vezethetők, valamint otthon is könnyen feltölthetők.” | forrás: robinsongardens.org

Sokan aggódnak amiatt, hogy az akkumulátorok veszélyes anyagokat tartalmaznak, amiket drágán és környezetszennyező módon bányásznak a világban. Ezekre a sokszor jogos felvetésekre folyamatosan keresik és találják meg az egyre megnyugtatóbb válaszokat a mérnökök. Az akkumulátorokhoz használt alapanyagokat csak egyszer kell kibányászni, majd azok az akkumulátorokból bányászat nélkül újra visszanyerhetőek. Az LFP (Lítium-Vas-Foszfát) akkumulátorok terjedése elhozta azt a korszakot, ahol már sem a drága nikkelt, sem a nehezen bányászható kobaltot nem szükséges alkalmazni az akkumulátorokban, a minap pedig mi is beszámoltunk a legújabb nátrium akkumulátoros, sorozatgyártott elektromos modell megjelenéséről, amelynek gyártásához már Lítium sem szükséges. Ezeknek az akkumulátoroknak az energiasűrűsége ugyan még nem közelíti meg a jelenlegi lítiumos akkumulátorokét, sőt az LFP kémiájú akkumulátorok energiasűrűségétől is elmarad, de gondoljunk csak bele, hol voltak a ma hatékonynak mondott és hatalmas tömegben használt akkumulátorok energiasűrűségben 10-15 évvel ezelőtt. A fejlődés pedig nem csak ebben exponenciális, hanem az újrahasznosítás területén is, így különösebb aggodalomra jelenleg nincs okunk.

Tömeggyártásba vitték az első nátrium-akkus villanyautót

Összegzés

A napelemes rendszerek egyre általánosabbá, megszokottabbakká válnak. Mára ugyanolyan természetes, hogy magánházak tetején is napelemeket látunk, mint a középületek, vagy ipari létesítmények tetején. A technológia közben elérte azt a szintet, hogy a telepítésben gondolkodóknak ma már nemcsak azt kell mérlegelniük, hogy a hagyományos rendszerük optimalizált legyen-e, vagy sem, hanem azt is érdemes kiszámolniuk, hogy megéri-e számukra egy BACKUP funkcióval felvértezett, akkumulátoros energiatárolóval kiegészített hibrid rendszert telepíteniük, ami egyesíti a hagyományos és szigetüzemű rendszerek előnyeit és tulajdonságait. Mindezt úgy, hogy közben nem kell tartani az olyan külső tényezők, mint a szolgáltató üzemeltetési-, és/vagy karbantartási hiányosságaiból fakadó kockázatoktól, vagyis egy EPS-képes hibrid rendszer bárki számára tud olyan energiabiztonságot nyújtani, ami néhány éve még nehezen elképzelhető és szinte megfizethetetlen volt.

Igaz ugyan, hogy magasabb beruházási és üzemeltetési költségekkel kell számolni az akkumulátorok miatt, de látva az energiaárak- és az energiaigényünk folyamatos növekedését, biztosak lehetünk abban, hogy a rendszer meg fog térülni. A kérdés csupán az, hogy mennyire gyorsan. Ez egy több dimenziós játszma, ami sokféleképpen alakulhat és számos dolog befolyásolhatja. Ezekből, ha csupán egyet, az akkumulátorok fejlődésének ütemét veszünk alapul az máris változtat a matekon, hiszen szinte borítékolható, hogy aki most telepít hibrid rendszert és nagyjából 10-20 év múlva találkozik az energiatárolók cseréjének dilemmájával, addigra olyan olcsó, nagy energiasűrűségű és talán teljesen más – a maiaktól akár gyökeresen eltérő kémiájú – akkumulátorokból válogathat majd, ami pozitívan befolyásolhatja a telepített rendszere megtérülését.

Borítókép: Tengr AI

Nagyon valószínű, hogy néhány éven belül megkezdődik az átállás a perovszkit napelemekre

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

Zvara Szabolcs

Hiszek abban, hogy a legkisebb tettnek is lehet óriási hatása ezért villanyautót használok, amit napelemről töltök. Igyekszem a háztartást műanyagmentesíteni, a hulladékot szelektíven gyűjteni, az elhasznált dolgokat újra felhasználni és amit lehet a saját kertben megtermelni. Jó érzés tudni, hogy ez nem csak nekem számít, ezért csatlakoztam a Villanyautósok.hu csapatához.