PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 21. vasárnap

A napelemes beruházások uralják a világ energiapiacát

energia

Kína, az USA, és az Európai Unió az élenjárók a világ megújuló energia-beruházásaiban. A napelem szárnyal, a szélturbina pedig követi. Megállíthatatlanul terjed a zöldenergia, miközben a költségek csökkennek – megjelent az IEA 2017-es tanulmánya.

Közel 165 gigawatt, megújuló erőforrásra épülő áramtermelő kapacitást kapcsoltak hálózatra a világon 2016-ban, mely az összes új kapacitás kétharmadát adta a tavalyi évben – olvasható a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által készített „Renewables 2017” című tanulmányban, mely október első hetében került fel az ügynökség honlapjára. Az ismételten rekordévet záró megújuló kapacitások majdnem felét, 74 GW-ot a fotovoltaikus beruházások jelentették, melyek számának növekedése most először meghaladta minden más erőforrásra támaszkodó bővítés mértékét, köztük a kőszénét is. Mindez elsősorban az elképesztő mértékű kínai napelem-telepítéseknek, az egyre csökkenő költségeknek, és a támogató jellegű szabályozásnak köszönhető.

Új áramtermelő kapacitások erőforrás szerint (GW), 2016, Forrás: IEA
Felülről lefelé: Kőszén, napenergia, szélenergia, földgáz, megújulók együttesen.

A napelemek országa

Kína szerepe kulcsfontosságú a megújuló energia terjedésében: a világ új zöldenergia kapacitásainak 40%-a, s ezen belül a napelemeknek pedig a fele tőle származott a múlt évben. Az ázsiai ország egyébként nem csupán a napelemek bekötésében világelső, hanem azok gyártásában is 60%-os arányt tudhat magáénak globálisan, ezzel erős befolyást szerezve a világpiaci keresletre, kínálatra, és az árra. Kína ezzel gyakorlatilag már 2016-ban elérte, és meghaladta a napenergia-hasznosításra vonatkozó 2020-as célkitűzését, azonban ez a látványos igyekezet nem csupán a klímaváltozástól való félelemre, vagy a környezet állapotáért való aggodalomra vezethető vissza: az ország legsúlyosabb problémája a légszennyezés, melyet részben a növekvő számú hagyományos gépkocsik okoznak, részben pedig a széntüzelésű hőerőművek, amelyek még mindig nagyszámban működnek náluk. Ez utóbbit hivatott kiváltani a napelemek és szélturbinák sokasága.

A megújuló energia kapacitásának növekedése ország/régió szerint 2011-2016 és 2017-2022 között (GW), Forrás: IEA
Balról jobbra: Kína, Egyesült Államok, Európai Unió, India, Japán, Brazília, Afrika és a Közel-Kelet.

Mit hoz a jövő?

Az IEA hozzáállása irigylésre méltóan pozitív a megújuló energia-felhasználás növekedése terén. Nem véletlen, hiszen az elmúlt években tapasztalható robbanásszerű terjedés, ami a megújulókat jellemzi, szüntelenül az ügynökség előrejelzései szerint alakulnak. A tanulmány szerint 2022-re több, mint 920 GW-os teljesítmény-növekedés várható a megújulóknál, és az idei évi növekedés 12%-kal magasabb lesz, mint a tavalyi, köszönhetően a fotovoltaikus berendezések rohamos előrenyomulásának.

De mi a helyzet itthon?

A világ energiapiacán a napelemes beruházások dominálnak. Nos, a magyar energiapiacon nem. Sőt, sajnos nálunk jelenleg pont a világtendencia ellenkezője tapasztalható: míg globálisan egyre növekednek a kapacitások, nem is akármilyen volumennel, Magyarországon a napelem-kapacitás növelése megtorpant. Ennek oka főleg a jogi bizonytalanság – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szolnoki Ádám, a Magyar Napelemiparági Egyesület elnöke. Jogi bizonytalanság alatt egészen konkrétan azt a 114 Ft/kg-os környezetvédelmi termékdíjat, valamint az ún. elosztói teljesítménydíjat értjük, melyeket a kormányzat a napelemekre vetett ki. Ez az ügyetlen, és a globális trendeket figyelmen kívül hagyó szabályozás azt eredményezte, hogy az éves áramtermelésünk csupán néhány százaléka származik a napelemeinkből, mellyel európai viszonylatban igen csak hátul kullogunk. Szomorú módon a második legfontosabb megújuló energiaforrás, a szél hasznosítása is hasonló jogi és gazdasági akadályokba ütközik hazánkban.

Több villanyautó, több áram

A tanulmány egyébiránt röviden kitért az elektromos közlekedésre is. Az elektromos meghajtású járművek által elfogyasztott energia mennyisége előreláthatólag megduplázódik 2022-re, ám még így is csupán az összes megtermelt áram 1 %-át fogják felhasználni. A járművek növekvő energiafogyasztásához elsősorban az Egyesült Államok járul majd hozzá, mely a használatban lévő elektromos gépkocsik magasabb darabszámának lesz tulajdonítható, viszont a megújuló forrásból származó elektromos áram nagyobb részesedéssel lesz a kínai és európai közlekedés erőforrása, hiszen e két térség energiamixében nagyobb a megújulók aránya, mint a tengerentúli országéban.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.