Villanyautó teszt: Kia Optima SW plug in hybrid

Bármennyire is kedveltek manapság a crossoverek és a SUV jellegű autók, a céges vásárlók körében a klasszikus szedánok és kombik még ma is rendkívül népszerűek. Az örök etalon Volkswagen Passat mellé néhány éve a rendkívül mutatós külső dizájnjával és tágas belsejével felzárkózott a Ford Mondeo is, és a magyarországi céges flottákra rápillantva úgy tűnhet, hogy teljesen le is tarolták a piacot. De ezekre az vásárlókra néhány éve a Kia is bejelentkezett az Optimával.

Mielőtt elektromos autóra váltottam, én is ilyen kategóriás autót használtam az egyik japán gyártó kínálatából, így a Kia Optimát már 2010-s megjelenésekor is jól megnéztem magamnak. A dizájn már eredetileg is tetszett, és vonzó volt, hogy elérhető lett plugin hibrid változatban is. Így aki ezt a modellt választja nem csak az olcsó és kellemes elektromos hajtás előnyeit élvezheti, de akár ingyen is parkolhat azokban a városokban, ahol ezt a helyi parkolási rendelet lehetővé teszi.

A méretes, de mégis sportos PHEV kombit a hagyományos verziótól szinte alig különbözteti meg valami. Az elektromos meghajtás egyik legnyilvánvalóbb jele a vezető oldali ajtó előtt található töltőnyílás, ami Type2 csatlakozójú kábelt képes fogadni. Ezen felül a környezettudatos tulajdonosra csak az autón körbefutó türkiz színű csíkok, illetve a némileg áramvonalasabb felnik utalnak.

Sokszor jártam úgy autókkal a múltban, hogy kívülről nagyon tetszettek, sokáig képes voltam elnézegetni őket, de belül már nem igazán. Egy kicsit így voltam az Optimával is a full fekete belső miatt, amit csak néhány króm betét és a két első ülés közötti fémes színű konzolon tör meg egy kicsit. Ráadásul a műszerfal formája is rájátszik erre, nagyobb fekete felületet emelve az autós elé, mint feltétlen kellene. A jó hír azonban, hogy a rengeteg kényelmi szolgáltatás, és a jó kezelhetőség hamar feledteti ezt az érzést.

A tesztautó minden extrát tartalmazott, amit a Kia Optima kombiba (Kia nyelven Sportswagon) rendelni lehet, de a plugin hibridnek az alapfelszereltsége is egészen magas. Ebben a példányban az alapon túl volt egy Techno csomag, egy bőr csomag, egy panoráma napfénytető és természetesen metál fényezés. A Techno csomag része a ráfutásos ütközéselkerülő támogatás (FCA), holttér figyelő rendszer (BSD), hátsó keresztirányú forgalom felügyelet (RCTA), távolsági fényszóró asszisztens (HBA), automata parkoló rendszer (SPAS), adaptív tempomat (SCC), 270°-os kamerarendszer, vezeték nélküli mobiltelefon töltő és napfényroló a hátsó ablakon. A fűthető kormány, a fűtött első ülések, az elektromosan állítható memóriás vezetőülés, az elöl illetve hátul is elérhető parkolóradar és a sávtartó asszisztens (LKAS) széria tartozék. A fűthető hátsó ülésekhez viszont meg kell rendelni a bőr csomagot, amihez a két első ülésen szellőztetés is jár. A világosabb belsőt kedvelőknek jó hír, hogy minimális felárért (100e HUF) fehér bőrrel is rendelhető.

A Kia nem igazán emeli ki, de a Techno csomagban lévő adaptív tempomattal az autó egészen jól elboldogul autópályán a vezetéssel. Nem annyira jó, mint az e-Niro önvezető rendszere, mert aktívabb odafigyelést igényel. Pozitív viszont, hogy a sávtartás az adaptív tempomat nélkül is bekapcsolható, így akkor is segít a sáv közepén tartani az autót, amikor a tempomat használata nem indokolt, vagy kényelmetlen. A legnagyobb gondom ezzel a rendszerrel is az volt, ami a többi Kia és Hyundai rendszerrel: nincs hangjelzés, amikor megszűnik a sávtartás, egyszerűen csak fehérre vált a kis kormány ikon. Ezzel arra kényszerítve (egyébként helyesen) az autóst, hogy folyamatosan figyeljen, és ezt a funkciót tényleg csak a keze alá dolgozó asszisztensnek tekintse. Így is nagyon jó és hasznos, de a hangjelzéssel még jobb lehetne.

Mivel az autót az eredetileg tervezettnél korábban tudtam átvenni, az akkumulátora nem volt még feltöltve. Így az első napon azonnal sikerült is benzines hibridként használnom. A párhuzamos hibrid rendszerben a benzinmotor a hajtást biztosítja, az elektromos hajtás ilyenkor fékezésnél, és az így eltárolt energiát felhasználva gyorsításkor kap szerepet, ezzel csökkentve a fogyasztást. A 2 literes benzinmotortól és a méretes, kombi karosszériától vegyes használatban nem számítottam 8 liternél kisebb fogyasztásra, de valószínűleg a hibrid rendszernek köszönhetően 6,3 l/100 km lett a fogyasztás a nap végén. Úgy, hogy az akkumulátor üres volt. A nagy benzinmotor kétségtelenül kellemes, ha autópályán kell hajtani a vasat, de azért töltés nélkül használva megmutatkozik a magas fogyasztása. Mivel a tisztán városi szakaszon inkább 7 literhez volt közelebb a fogyasztása (csak az autópályaszakasz után esett), tisztán autópályán inkább 6 liter körüli fogyasztásra lehet számítani.

De nem is ez lepett meg igazán, hanem hogy mennyire jó az elektromos hajtása. A 9,8 kWh-s lítium-ion akkumulátor nem nevezhető kimondottan nagynak egy ilyen autóban, ennek ellenére viszonylag sokat el tud menni tisztán elektromos üzemben is. A gyártó városban 64, vegyes használatban 53 km-t ad meg hatótávnak, a valóság pedig valahol a kettő között van. A villanyautóknál általában megadott fogyasztási és hatótáv adatok ismeretében az ember úgy gondolja, hogy a valóságban sokkal kevesebbet megy el, de odafigyelés nélkül, különböző útszakaszokon, többszöri utastér hűtéssel is sikerült 59 km-t menni mielőtt beindult a benzinmotor. Így a mindennapi városi használatban otthoni éjszakai töltéssel kombinálva teljesen tisztán elektromos autóként is nagyon jól használható, de még akár az agglomerációból való bejárásra is alkalmas lehet. Legalábbis nyáron. Télen sajnos mindenképpen beindul a benzinmotor, mivel az autóban nincs elektromos fűtés, csak a motor hőjével tudja felfűteni az utaskabint. Bár nem tudtam kipróbálni, az utaskabin felfűtése után a benzinmotor kikapcsol, így egy rövidebb benzines szakasz után télen is lehet elektromosan használni. Persze ha valaki csak néhány km-t megy az autóval egyszerre, akkor télen valószínűleg ritkán fog vele elektromosan közlekedni. Kár, hogy nem tettek bele hőszivattyús fűtést, pedig azzal még télen is nagyon kellemes hatótávot lehetne elérni.

Az autó 10-11%-nál nem engedi jobban lemerülni az akkumulátort, feltehetőleg annak védelme érdekében, így 8,7-8,8 kWh energiával gazdálkodhatunk. Ha ebből 59 km tehető meg, akkor a fogyasztás nagyjából 14,8 kWh/100 km környékén alakul. Biztosan el lehet vele kevesebből is járni, de nekem nem a hatótáv maximalizálása, hanem a normális közlekedés volta célom. Az autóval összesen 525 km-t mentem, ami alatt az elektromos áramon kívül ~14 liter benzin fogyott (sajnos nem teii tankkal kaptam, így csak érzésre töltöttem vissza). Minden éjszaka feltöltve, az én nem épp ideális, napi 60-80 km-es közlekedésemnél 2,66 l/100 km-es fogyasztás jött ki. Ha ennél csak egy kicsivel kevesebbet autóznék egy nap, vagy tudnék a munkahelyen is tölteni, akkor ez az érték a nulla közelébe is lecsökkenhetne, a benzinmotort elég lenne csak télen és hosszabb utazáskor beindítani.

Az autó a bal első sárvédőre tett csatlakozón keresztül tölthető Type2 csatlakozó használatával. Az autó csak váltakozó áramot tud fogadni, így a töltés teljesítménye a fedélzeti töltőtől függ, ami maximum 16 Amper fogadására képes. Így óránként 3-3,3 kWh energia tölthető az akkuba, így a 10%-ra lemerült csomag egy megfelelő fali töltővel 2,5-3 óra alatt tölthető fel teljesen. Apróságnak tűnhet, de a mindennapokban nagyon jó, hogy a töltőnyílás ajtaja egyben a töltőcsatlakozó kupakja is, így nem kell külön fedél levételével és visszarakásával bajlódni. Nem is értem, hogy a többi autónál miért nem akarják ezt így megoldani.

Az Optima PHEV sajnos nem kínál lehetőséget arra, hogy a lemerült akkumulátort autópályán menet közben feltöltsük, hogy a következő városba érve újra elektromos hajtással közlekedhessünk. Van viszont olyan funkció, amit aktiválva az autó tartja az adott töltöttségi szintet, sőt egy kicsit vissza is tölt. Az Optima PHEV tulajdonosok ezt a funkciót időnként ki-be kapcsolva szokták „okosban” pótolni az akkumulátorból hiányzó energiát.

A plugin hibridek egyik nagy problémája szokott lenni, hogy eredetileg nem ilyen hajtásrendszerhez készülnek, így az akkumulátor miatt vagy az utasteret, vagy pedig a csomagtartót kell szűkebbre szabni. A Kia az Optima esetén ez utóbbi lehetőséget választotta. A cellákat a csomagtér padlója alá tették, ami így egy kicsit magasabbra került, mint amit megszoktunk. A csomagtartó azért így is méretes, a gyártói specifikáció szerint 440 liter. Egyetlen gondom a csomagtartóval az volt, hogy annak pont a hátsó ajtó felőli végén volt egy lejtős sáv, így ami menet közben oda becsúszott, az szeretett az ajtó nyitásakor kipotyogni. Nyilván nem véletlen adják a Techno csomagban a kombi kivitelhez a csomagrögzítő hálót.

A parkolást a Techno csomagban egy körkamerás rendszer segíti, amit én a Leafben nagyon megkedveltem. A tesztpéldány még ráncfelvarrás előtti autó volt, így abban csak oldalt és hátul volt kamera, így csak kb. 270°-ban lehetett körbenézni az autón. A jármű előtti területet nem lehetett ellenőrizni a középső kijelzőn. A most rendelhető Optima PHEV-kbe azonban már 4 kamera kerül, így ez a funkció 360 fokos képet biztosít az autó környezetéről.

Aki sokat járt már tisztán elektromos autóval, az nehezen tudja értékelni látszólag korlátozottan használható plugin hibrideket. Pedig szerintem nagyon is van létjogosultságuk. Sokan akkor sem mernek egyből szakítani a már megszokott technológiával, ha minden sarkon lesz elektromos autó töltő. Egyszerűen túl régóta él velünk a füstös rendszer ahhoz, hogy egy lépésben mindenki képes legyen megválni tőle. Sokaknak pedig olyan az autóhasználatuk, amit ma még csak a legdrágább elektromos autókkal lehet lefedni, őket maximum a plugin hibridekig lehet elcsábítani. A nagyobb, nehezebb autókba a megfelelő hatótávhoz akkora kapacitású akkut kellene beépíteni, amit ebben az árkategóriában senki sem akar megfizetni. Ezért van szükség szerintem még ezekre az autókra. Biztos vagyok benne, hogy aki ma ilyen autót vesz, az annyira megkedveli a villanyhajtást, hogy a következő autója már tisztán elektromos lesz (feltéve, hogy addigra az adott méretből lesz olyan).

A Kia Optima PHEV-t a valós ~60 km-es hatótávja majdnem az Opel Amperával emeli egy kategóriába azzal a különbséggel, hogy ebben az autóban 5 utas és rengeteg csomag is talál magának helyet. Sajnos ellene szól, hogy télen fűteni nem lehet a benzinmotor beindítása nélkül, míg a rendkívül népszerű Ampera erre is képes. De igazából nem a csak használt piacon elérhető Opel Ampera az igazi vetélytársa, hanem a plugin hibrid hajtással szerelt Volkswagen Passat GTE, ami ugyanekkora akkuval egy hajszálnyival kisebb elektromos hatótávot biztosít.

Tény, hogy ezek az autók alapáron is drágábbak, mint ugyanezen modellek hagyományos motorral szerelt változatai, de ha a cégnél a parkolóban meg lehet oldani a kis teljesítményű töltést, akkor az autó teljes bekerülési költsége akár alacsonyabb is lehet, mint egy dízel vagy benzines változat esetén. És akkor még nem is számoltunk azzal a presztízs értékkel, amit a zöld rendszám közvetít a cég partnerei és ügyfelei felé. Így A Kia Optima PHEV jelenleg az egyik legjobb flotta autó, amit egy cég egy középvezetőnek adhat.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.