Egyik korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk arról, hogy idén nyáron egész Európában rég nem látott szintekre emelkedett az áram tőzsdei ára. Az áremelkedés már az év elején elkezdődött, de csak a nyáron érte el azt a szintet, ami már mindannyiunk számára érezhető lesz. Az okokat a fosszilis energia árának emelkedésében kell keresni, az ipari termelés növekedése miatt ugyanis megnőtt a kereslet a szén és a földgáz iránt, ami természetszerűleg megnövelte a piaci árakat. Ezzel párhuzamosan a kibocsátási célok elérését szem előtt tartva az Európai Unió is csökkentette a forgalomban lévő kvóták mennyiségét, növelve azok piaci értékét, ami még tovább növelte a fosszilis energiát használó erőművek költségeit. Emelkedik az áram ára, és ezt a pénztárcánk is meg fogja érezniPGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ A német áramtőzsde havi átlagárai június óta 70 EUR/MWh fölött tartózkodnak, amire 2008 óta nem láttunk példát, ez pedig érdekes következményekkel járt a németországi naperőművek számára. Bár működik már néhány olyan naperőmű is az országban, amely a támogatási rendszeren kívül létesült, a többségük még mindig támogatásra szorul, sokuk azonban idén nyáron egyetlen centet sem fog kapni. Hogy miért, ahhoz nem árt kicsit tisztában lennünk a támogatási rendszer működésével. 2015 óta egy bizonyos méret felett, ami tetőre szerelt rendszerek esetében 100 kW, talajon lévő erőművek esetében 750 kW, minden tulajdonosnak saját magának kell értékesítenie a megtermelt áramot, az értékesítéshez azonban ártámogatást vehet igénybe. Ennek összegét minden erőmű esetében egy aukción állapítják meg, ahol a pályázó tesz egy ajánlatot az általa elvárt garantált átvételi árra. Az aukción a meghirdetett kapacitás keretéig a legalacsonyabb ajánlati árak nyernek, a nyertesek pedig 20 éven keresztül meg fogják kapni ezt a garantált összeget, oly módon, hogy a tőzsdei referenciaárat kiegészítik a garantált átvételi ár összegéig. A támogatás mértéke tehát nem fix, hanem a piaci árak függvényében hónapról hónapra változik. A naperőművek piaci referenciaárai 2021-ben. Forrás: netztransparenz.de Ez a piaci referenciaár júniusban 68,6 euró, júliusban pedig 74,1 euró volt megawattóránként. Ha megnézzük az aukciók eredményeit, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt években mindegyiken 70 euró alatt maradt a nyertes ajánlatok átlaga, ez pedig azt jelenti, hogy a legtöbb naperőmű esetében a piacon elérhető árak június óta meghaladják a számukra megállapított garantált átvételi árat, ezért erre az időszakra nem jogosultak támogatásra. Mindez egyébként a szélerőművek esetében is igaz, mert ott is 60-70 euró közötti garantált átvételi árak jellemzőek. A támogatások forrását a lakossági áram árába beépített hozzájárulás adja, ez most 6,5 cent/kWh. Ha idén kevesebb támogatást kapnak nap- és a szélerőművek, akkor csökkenhet a hozzájárulás összege, ez azonban csekély vigasz lesz a fogyasztók számára, amennyiben ezt a magasabb nagykereskedelmi ár ellensúlyozza. A magas tőzsdei ár ugyanakkor kedvező lehet a piaci alapon működő naperőműveknek, amelyek száma így gyorsabban nőhet. Ezt persze néhányan azzal fogják kifogásolni, hogy a kvóták árának emelésével megbillentették a pályát a megújulók számára, és így valójában nem is lesz annyira piaci a működésük. De kérdem én, ha a légszennyezés okozta költségeket az adófizetőknek kell állniuk, az mennyiben tekinthető tisztességes versenynek? Nem lehet, hogy akkor lesz csak kiegyenlített a versenypálya, ha a szennyezőknek is viselniük kell az általuk okozott externáliák költségeit? dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
