PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Az elektromos autók terjedésének legfőbb korlátja a mai napig a véges gyártási kapacitás, azon belül is az akkumulátorok előállításának üteme. Így ha valaki arról beszél, növelni fogja a villanyautók gyártási darabszámát, érdemes utánanézni van-e hozzá akkugyár, vagy vásárolt cellagyártó kapacitása. Ha pedig ez is rendben van, fel kell tenni a kérdést, van-e hozzá elég nyersanyaga. Mutasd meg az akkugyárad a bányád! A Tesla az éves termelése kapcsán továbbra sem jelöl meg konkrét célszámokat, csak annyit mond, hogy a következő években átlagosan évi 50%-os bővülést tervez, és lesznek ennél gyengébb és ezen belül erősebb időszakok is. Optimista becslések szerint ez idén akár 1,5-1,6 millió autót is jelenthet, jövőre pedig valahol 2,2-2,5 millió között áll majd meg a számláló. Azt pontosan látjuk hol, és milyen tempóban épülnek ehhez az autó és akkumulátor gyáraik, de kérdés, lesz-e elég nyersanyag a nagyszabású tervekhez? Arról már korábban is beszámoltunk, hogy a stratégiájának változása nyomán a jövőben az autók kétharmada LFP cellát kaphat, az ehhez szükséges nyersanyagok beszerzése pedig nem jelent különösebb problémát. A drágább, nagyobb hatótávú és teljesítményű modellekben marad az NCA cella, annak is nikkelben gazdag változata, ez pedig egy nehezebben beszerezhető anyag, de mint nemrég megírtuk a vállalat folyamatosan köti le a forrásokat a nikkel bányászatával és finomításával foglalkozó beszállítóinál. De mi a helyzet a lítiummal? A li-ion akkuk névadó összetevője mindössze csak 7%-a egy-egy cellának, de sok kicsi sokra megy, ezt is elő kell teremteni valahonnan. Most két napon belül két ehhez kapcsolódó hír is érkezett. Biztosította a legfontosabb alapanyagot a Tesla Kanadai projekt a Giga Berlin közelében Az egyik hír Németországból érkezett, egy olyan projektről, amiről korábban már írtunk. A kanadai Rock Tech lítium bányászattal és feldolgozással foglalkozik – a hazai bányáikból kitermelt anyagot fogják részben Európában is feldolgozni. Az ilyen és ehhez hasonló projektek nagyon fontosak az Európai Uniónak, amely nem szeretné, hogy a régió zöld gazdasága teljes egészében Kínától függjön, ezért különböző támogatási programokkal igyekeznek idecsalogatni az iparági szereplőket. A Rock Tech a Tesla német gyárától mintegy 100 kilométerre délre fogja felépíteni Európa első lítium-hidroxid átalakítóját, amely a bányászott nyersanyagból az akkugyártás számára használható alapanyagot állít elő. Most a regionális RBB24 hírportál számolt be a projekt legfrissebb státuszáról. Ezek szerint a feldolgozóüzem közel félmilliárd euróból valósulhat meg, 160 munkahelyet teremt, és az építkezés még idén nyáron, legkésőbb ősszel megkezdődik. A végleges helyszín Guben városának ipari parkja, a termelés pedig 2024-ben indulhat meg. A becslések szerint évi 24 ezer tonna lítium-hidroxid készülhet majd itt, ami akár 500 ezer elektromos autóhoz elegendő nyersanyagot jelent. Hatalmas lítium feldolgozó épül Berlin mellett A projekt kapcsán a napokban nyújtják be az első építési engedély kérelmeket, ám a város polgármestere szerint a beruházás még nem lefutott meccs. A német környezetvédelmi törvényeknek megfelelő eljárás lefolytatása során fontos lesz a helyiek véleménye, meghallgatása is, de ezzel együtt a település vezetője szerint igyekeznek a lehető leggyorsabban dolgozni a kérdésben. A város jelenleg is fontos ipari központ, de nagyban függ a textilipar és a vegyipar megrendeléseitől. Reményeik szerint a Rock Tech megtelepedés az új idők, új technológiák felé fordítja a várost és csökkenti az előbb említett kitettségeket is – tette hozzá a polgármester. Az RBB értesülései szerint a kuncsaftok között szerepel a Tesla, és a BASF vegyipari vállalat katódgyára is. 5 éves ausztrál szerződés A másik kapcsolódó hír Ausztráliából érkezett. A Lintown Resources egy ausztrál bányaipari vállalat, amely kifejezetten az akkumulátorok alapanyagaira specializálódott. A cég Nyugat-Ausztráliában rendelkezik jelentős lítium lelőhelyekkel, és a Reuters jelentése szerint most egy 5 éves szerződést kötöttek a világ legnagyobb villanyautó gyártójával. 2024-től a Tesla évi 100.000 száraz metrikus tonna mennyiségben vásárol spodument, ami lítium tartalmú ásvány (lítium-alumínium-szilikát, LiALSi2O6). 2025-től az éves lekötött mennyiség 150.000 tonnára nő. Spodumen nyers formában. Forrás: Rob Lavinsky, iRocks.com – CC-BY-SA-3.0 Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez pontosan mennyi autóhoz, vagy akkumulátorhoz elég, de a fellelhető adatok alapján 8 kg spodumen kell 1 kg lítium-karbonát előállításához, egy 75 kWh-s akkuhoz pedig nagyjából 60-70 kg lítium-karbonát (vagy hidroxid) szükséges, amiből körülbelül 12-13 kg a lítium. Így hozzávetőleg fél tonna spodumen kell egy autóhoz, tehát évi 200-300 ezer autónyi mennyiségről beszélünk, ha hinni lehet a kalkulációknak. A Tesla 2020-ban már írt alá hasonló szerződést az észak-karolinai Piedmont Lithium bányatársasággal, akik valamikor 2022 és 2023 júliusa között kezdik majd meg az SC6, azaz 6%-os lítium koncentrációjú spodumen szállítását a Tesla texasi gyárába. Itt a villanyautó gyártó saját feldolgozót és katódgyárat is épít. Az akkunap alkalmával egyébként arról is beszélt a Tesla, hogy tervezik egy 10 ezer hektáros nevadai lítium lelőhely közvetlen megszerzését is. Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Balázs, Tibor vagy Szöcske ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!