Biztosította a legfontosabb alapanyagot a Tesla

A modern akkumulátoros eszközök, az elektromos autók, de még az ipari és otthoni energiatárolók is mind lítiumos aksikat használnak, és ez az anyag lett a modern akkumulátorok névadója is. Ha megkérdeznénk az utca emberét, valószínűleg azt mondaná, hogy a legnagyobb gond a villanyautók terjedése kapcsán, hogy nem lesz elég lítium, hogy mind arra váltsunk.

Pedig a lítium egy igen gyakori elem a bolygónkon, ráadásul arányaiban viszonylag kevés kell belőle egy autóba – mindössze pár kiló a több száz kilónyi cellából. Van azonban egy másik anyag, amely legalább ennyire fontos, és ami már a li-ion aksik térnyerése előtt a Ni-MH korszakban is használatban volt.

Bevásároltak

A Tesla tervei szerint a kisebb teljesítményű és hatótávú autóik, valamint az ipari és otthoni energiatárolók mind LFP, azaz lítium-vasfoszfát alapú kémiára váltanak a közeljövőben, mert bár ezeknek a celláknak az energiasűrűsége kisebb, tehát az ilyen aksik fajlagosan nehezebbek, ezekhez a felhasználási módokhoz már elég jók, nagyon költséghatékonyak, nehéz őket óvatlan használattal idő előtt leamortizálni, és ami talán a legfontosabb, bőséges alapanyag készletekkel rendelkezünk, így rendkívül nagy számban gyárthatók. Ezt a filozófiát azóta már a VW is magáévá tette.

A VW kiterítette a kártyákat, így erednek a Tesla nyomába

A nagyobb hatótávú járműveknél azonban fontos, hogy a lehető legkisebb tömeggel érjük el a lehető legkoncentráltabb energiatárolást, ezért itt nagy mennyiségű nikkelt használnak. A mai két legnépszerűbb ilyen kémiánál, a legújabb NCA (nikkel-kobalt-alumínium oxid), illetve NMC (nikkel-mangán-kobalt) cellákban ez az arány 8:1:1 is lehet, azaz nikkelből 8x annyi kell mint a másik két összetevőből. Ráadásul a jövő nagy teljesítményű kémiáit már egyenesen nikkelben gazdag celláknak hívják, tehát ennek az összetevőnek a szerepe egyre csak nő. A legutóbbi nyilatkozataiban Elon Musk is a nikkel beszerzését jelölte meg mint a legfontosabb problémát amin a Teslánál dolgoznak az aksik kapcsán.

A Goro nikkel bánya és finomító Új-Kaledóniában. Forrás: francetvinfo.fr

Most a Reuters jelentése szerint az amerikai autógyártó egy több éves szerződést kötött az új-kaledóniai Prony Resources nevű vállalattal több, mint 42.000 tonna nikkel beszerzéséről. Az óceániai sziget rendelkezik a világ nikkel tartalékainak 15%-ával, így jelentős szereplő ezen a piacon. A Teslának ez idén a második ilyen üzlete – emlékeztet a lap – korábban ugyanis az ausztrál BHP nevű vállalattal kötött hasonló szerződést.

Becslések szerint a Tesla idén 30.000 tonna nikkelt használ fel, de a termelés növekedésével a nyersanyag igény is emelkedni fog. A nikkel világpiaci ára jelenleg 19.100 dollár tonnánként, azaz kilója nagyjából 6 ezer forint. Ebből a fémből évente 2,5 millió tonnát bányásznak a világon, aminek kétharmada a rozsdamentes acél előállításához kell, de rengeteg fém ötvözetben is használjak. Az akkumulátorokba a termelés 2%-a megy.

Meglepetés Berlinben – 4680-as akkupakk premier

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.