PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtbi8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS01LW4vJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNW4tYmFubmVyZWstNjAweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
2024. 07. 24. szerda

Mit lép erre Moszkva? A fűtési csúcsidőben még nőtt is az európai gáztárolók töltöttségi szintje

A tél középső havába léptünk, és lám: a németországi gáztárolók töltöttsége 90 százalék felett maradt. Ez nem független attól, hogy a németek a szabadban is 15 Celsius-fokban ünnepelhették az újévet – nem pedig a fűtetlen lakásokban, ahogyan azt a Kremlből vizionálták -, és így fordult elő az is, hogy fűtési csúcsszezon ide, fűtési csúcsszezon oda, az elmúlt napokban még nőtt is a tárolók töltöttségi szintje. Ha az európai összképet nézzük, akkor sem nagyon más a helyzet: a tárolók 83 százalékos telítettségi szinten állnak.

Azt követően, hogy tavaly, február végén Vlagyimir Putyin megindította a „különleges katonai műveleteket”, Európa egymás után vetett ki különböző tartalmú, mélységű és érzékenységű szankciókat Oroszországra. Válaszul Moszkva leállította a szállítást két fő gáztranzit vezetéken (Jamal, Északi Áramlat 1), így akár azt is mondhatnánk, hogy a szankciókra ellenszankciókkal reagált. A cél nyilvánvaló volt: megroppantani az európai gazdaságot, és a majdan didergő lakosságot a kormány ellen hangolni, amely az általános elégedetlenség hatására kénytelen lesz kihátrálni Ukrajna mögül. Ezzel párhuzamosan a Kreml narratíváját támogató sajtó is offenzívába lendült: legtöbbször azt ecsetelve, hogyan fognak majd megfagyni januárban az önsorsrontó, ostoba németek.

Az ősz előrehaladtával azonban ezek a hangok elhalkultak. Putyin elgondolása pedig ez esetben is pont annyira vált valóra, mint a háromnapos háborújáé.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9yZW50YmVuLmNvbS9odT91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnkmdXRtX21lZGl1bT1jaWtrJnV0bV9jYW1wYWlnbj12YV9wciZ1dG1faWQ9UFIiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vcmVudGJlbi5jb20vaHU/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55JnV0bV9tZWRpdW09Y2lrayZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmFfcHImdXRtX2lkPVBSJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNy9yZW50YmVuLWN1dG91dC0yMDI0LTA3LTIyLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDcvcmVudGJlbi1jdXRvdXQtMjAyNC0wNy0yMi5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==

Miért nem működött a stratégia?

Először is, az enyhe időjárást kell megemlítenünk. A gyermekkorunk meghatározó mesekönyvei gyakran száz évvel ezelőtt íródtak, amikor a telek még kemények, fagyosak és havasak voltak, talán ez lehet az oka, hogy sokan máig így gondolnak erre az évszakra. A körülöttünk lévő világ azonban e tekintetben is gyorsabban változik, mint a percepciónk. Ma már – jelentős részben a klímaváltozás miatt – rendre, sokkal enyhébbek a telek. Európa nagy részén évente legfeljebb néhány hétig tart a valódi hideg, miközben évről-évre megdőlnek a napi, a havi melegrekordok.

Az időjárási mérések kezdete óta a legutóbbi tél volt a legmelegebb, éppen ezért kicsit érthetetlen, hogy miért dőlt be bárki is a közelgő kemény télről szóló jóslatoknak. Az pedig külön is ironikus, hogy a klímaváltozáshoz nagymértékben hozzájárultak az orosz szénhidrogének (földgáz, kőolaj, szén), amelyekre azonban, ha éppenséggel az energiaválság és szankciós politika eredőjeként is, de most mégiscsak kevesebb szükségünk van.

Akár a félelem miatt, akár jó előre megtervezetten, megfontolt szándékkal történt, de a takarékoskodás óriási szerepet játszik az elért eredményekben.

 Az orosz gázszállítások csökkentése (is) növekvő árakat hozott a tőzsdékre, ami az időjárási tényezőn túlmenően is visszafogta a keresletet. És végül, de nem utolsó sorban:  a magas gázárak arra ösztönözték az Oroszországon kívüli piaci szereplőket, hogy növeljék az európai szállításaikat. Ez utóbbihoz tegyük gyorsan hozzá azt is, hogy Németországban november közepén átadták az első úszó LNG terminált. Az alsó-szászországi Wilhelmshavenben épített infrastruktúra, melyet rekordtempóban, gyakorlatilag idén márciusi kezdettel építettek meg, amellett, hogy képessé teszi a német földgázhálózatot a tengeren túlról (például Katarból és az Egyesült Államokból) érkező szállítmányok fogadására, akár évi 7,5 milliárd köbméternyi földgáz becsatornázására is képes.
Csak viszonyításként: a teljes magyarországi földgázfogyasztás évente 9,5-11 milliárd köbméter között ingadozik. Németországban a tél folyamán ráadásul további LNG lefejtőket is üzembe állítanak majd.

Az alábbi ábra a németországi gáztárolók töltöttségét mutatja be. A szürke sáv jelöli azt a tartományt, ahol az előző négy évben mozgott a töltöttség, a narancssárga vonal pedig azt, hogy ehhez képest hogyan állnak idén.

A következő táblázat az európai gáztárolókról ad áttekintést. Mint az látható, az év első munkanapján a legtöbb országban még nőni is tudott a töltöttség.

A kontextus kedvéért megadjuk azt is, hogy a korábbi években január 1-én  hány százalékon állt a töltöttség:

  • 2023: 83 százalék
  • 2022: 53 százalék
  • 2021: 74 százalék
  • 2020: 87 százalék
  • 2019: 70 százalék
  • 2018: 64 százalék
  • 2017: 63 százalék

A harmadik grafikon pedig Európa legnagyobb tárolási kapacitással rendelkező országait mutatja meg aszerint, hogy miként változott a földgáztárolóik töltöttségi szintje 2022 decemberében. az ábrán a piros szín a csökkenés mértékét jelöli az elmúlt 30 napban.

Kép: Breuegel

Az energiapiaci elemzők közt már hónapok óta létezik az a szakmai konszenzus, miszerint az idei télen nem lesz gázhiány, a következőre való felkészülés viszont keserves lesz orosz gáz nélkül. A fenti adatok és folyamatok ismeretében én nem látom ilyen súlyosnak a helyzetet. Nem biztos, hogy igazam van, de minden jel szerint meglehetősen magas töltöttségi szinttel fogjuk tudni elérni az idei fűtési szezon végét, és miközben Európa már bizonyította a kialakult helyzethez való gyors alkalmazkodási képességét, Kínának is a vártnál kevesebb földgázra lesz szüksége.

Kína bedobta a törölközőt, nem versenyez tovább a gázért Európával

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.