PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Elon Musk első mesterterve a Tesla indulásakor még arról szólt, hogy hogyan kellene felépíteni egy villanyautó gyártót, hogyan lehet egy kis szériás, drága sportautóval megfinanszírozni egy feleannyiba kerülő prémium szedán kifejlesztését, majd az ebből szerzett pénzzel egy ismét feleannyiba kerülő tömegmodellel előállni. Musk részleteket közölt harmadik mestertervéről A második mesterterv már inkább a megújulók és az energiatárolás irányába fordult, olyan termékeket előtérbe helyezve, mint a napelemek, napelemes cserepek, otthoni és ipari energiatárolók, de beszélt a modellpaletta bővítéséről is egy közepes SUV-val (Model Y) és egy pickuppal (Cybertruck) is. Ebben már sok szó esett az önvezetésről és a robotaxikról is. A múltheti befektetői napon viszont bemutatták a harmadik mestertervet. Ambiciózus Musk harmadik mesterterve abból indul ki, hogy az emberiség jövőjét akkor tudjuk biztosítani, ha világot száz százalékban átállítjuk a megújuló energiára. Ez vonatkozik a közlekedésre, az iparra és a háztartásokra is. Drew Baglino és Elon Musk A fenti tézist sokan bizonyára kétkedve fogadják, mondván ez szép gondolat, de fizikai képtelenség. Musk és a Tesla csapta szerint egyáltalán nem az, sem anyagi, sem nyersanyag oldali akadályai nincsenek. Természetesen a részvényeseknek szóló előadásban csak egy összefoglalót, sarokszámokat kaptunk, de azt ígérték, hogy hamarosan közreadnak egy ún. whitepaper-t, azaz egy olyan részletes számításokat is tartalmazó hosszabb problémamegoldást, amelyet aztán akár a tudományos közösség is elemezhet, validálhat vagy kritizálhat. A terv a világ jelenlegi helyzetét úgy írja le, hogy évente 165 PWh energiát fogyasztunk különböző formákban. Hogy érzékeltessük, ez 165 millió GWh, vagy másként fogalmazva annyi, amennyivel 165 ezer milliárd Model S akkuját tudnánk megtölteni. Ennek az energiának globálisan nézve ma a 80 százaléka fosszilis energiahordozókból származik, ám ezek felhasználásnak hatásfoka annyira alacsony, hogy mindössze a harmada alakul át hasznos energiává vagy hővé. A többi veszteség. Így az első alapvetés rögtön az, hogy hibásak azok a számítások, amelyek abból indulnunk ki, hogy a jelenlegi 165 PWh fosszilis energiát ugyanennyi megújulóval lehetne helyettesíteni, hiszen nem számolnak azzal, hogy a villanymotorok és a hőszivattyús fűtés mennyivel hatékonyabbak, illetve, hogy mennyi energiába kerül a fosszilis hordozók kitermelése, feldolgozása és szállítása. Muskék számítása szerint egy megújulókkal üzemelő világ energiaigény a fele, 82 PWh/év, mint a jelenlegi pazarló megoldásoké. Ennek az új gazdaságnak a működtetéséhez szerintük 240 TWh energiatárólóra és 30 TW megújuló termelésre lenne szükség, ami 10 ezer milliárd dollár beruházást jelentene – ez a világ GDP-jének 10 százaléka, tehát egy 20 éves időtartammal számolva évi fél százalék. Mindehhez nem kellene a világ összes szántóföldjét napelemmel beborítani, ahogy sokan riogatnak, hanem elég lenne a föld szilárd felszínének 0,2 százaléka. Muskék öt fő területet jelöltek ki, amelyek átállításával meg lehetne szabadulni a fosszilis üzemanyagoktól. Egy a megújulókon alapuló elektromos hálózat a fosszilis energia 35 százalékát, az elektromobilitás a 21 százalékát, a hőszivattyúk további 22 százalékát, az ipar modernizálása 17 százalékot, a hajók és repülők elektrifikációja pedig a maradék 5 százalékot váltaná ki. Öt fő terület Ezt az öt fő területet kicsit részletesebben is bemutatták, úgyhogy vegyük most ezeket mi is végig. Az első az elektromos hálózat átállítása megújuló energiára, amely 10 TW nap és szélenergiát és 24 TWh akkumulátoros tárolót igényelne, amely így együtt 0,8 billió dollárba kerülne. Mint elmondták az Egyesült Államokban már tavaly is az új, hálózatba kapcsolt termelés 60 százaléka napelemes volt, így ez a folyamat jelenleg is a szemünk előtt zajlik le, és hamarabb vége lesz mint gondolnánk. Természetesen nem hagyható ki a közúti közlekedés elektrifikációja sem, amely összesen 115 TWh akkumulátort emészt majd fel, és 4 TW napelem és szélerőmű kell hozzá, hogy fel is tudjuk tölteni az autókat. Az átállás költségét 7 billió dollárra teszik. Ha mindezt kivetítjük a teljes flottára, akkor a Tesla szerint nagyjából 40 millió nagyméretű, 380 millió közepes, és 700 millió kisebb személyszállítóra lesz szüksége a bolygónak, amit 300 millió kishaszongépjármű és 20 millió kamion egészítene ki. Ez így 1,44 milliárd jármű, ami kevesebb, mint amennyi a jelenlegi 2 milliárd, de ez nem véletlen. Az önvezetés miatt ugyanis szerintük kevesebb autó is elég lesz majd, mivel kevesebben vesznek majd saját járművet, az emberek egy része ugyanis az mostaniaknál jóval olcsóbb önvezető taxikat használja majd. Az elektromos járművek természetesen jóval hatékonyabbak is, amit egy szemléletes példával illusztráltak: Egy Model 3 négyszer hatékonyabb, mint egy Toyota Corolla és két mérföldet tud megtenni annyi energiával, ami fél kiló tészta megfőzéséhez szükséges. Az otthonok, üzletek, közösségi és ipari létesítmények fűtésére a hőszivattyúkat javasolják, amelyek kapcsán megjegyezték, hogy továbbra is dédelgetett tervük, hogy ha egyszer lesz idejük majd ezzel foglalkozni, akkor gyártsanak ilyen berendezést az autókon kívüli használatra is. A hőszivattyús fűtéshez szerintük 5 TW megújuló energia, 6 TWh kiegészítő akkumulátor és 0,3 billió dollár szükséges, ami pár évtized alatt bőven kivitelezhető. Jelenleg a fűtés 10 százalékát oldjuk meg így, de ez a fűtési módszer energiaigényben kifejezve a harmadával is beéri mint amennyi gáz kellene ugyanennyi fűtéshez. Az ipar is sok energiát, többek között sok hőt igényel, amelyet szintén megújulókkal és akkumulátorokkal kell kiváltani. Egyes iparágakban, mint például az acélgyártásnál vagy a vegyiparban nagy szerepe lehet a zöld hidrogénnek is a gyártási folyamat dekarbonizációjához. Ez így összesen újabb 6 TW megújuló, 48 TWh energiatároló és 0,8 billió dollár. A hajózás és légiközlekedés merőben eltérő követelményeket támaszt az elektrifikáció felé. Musk és Baglino megjegyezték, hogy fontos, hogy ne egyszerűen csak kicseréljük a dízel és kerozin üzemű hajtóműveket elektromosra, hanem, ahogy az autóknál is a strukturális akkupakkok csökkentik a szerkezet tömegét, úgy itt is hasonlóban gondolkodjunk. Musk úgy látja, a hajózásban az LFP akkumulátoroknak lehet nagy szerepük, a repülőkhöz pedig 450 Wh/kg energiasűrűség kell, de ez már ma is elérhető, léteznek ilyen aksik, de még drágák. Mi a szűk keresztmetszet? A Teslánál úgy látják, ehhez az átálláshoz igazából csak elhatározás kell. Gyakori tévhitnek gondolják, hogy szűk keresztmetszet a nyersanyagforrás, és a kétkedők arra mutogatnak, hogy mennyi mindent ki kell majd bányászni ennyi villanymotorhoz és akkumulátorhoz. Csakhogy a valóságban jelenleg is bődületes mennyiségű, 18 gigatonna nyersanyagot bányászunk a fosszilis gazdaság fenntartásához, és összességében az elektromos átállás nemhogy növelné, de ezek kiváltásával jelentősen, 4 gigatonnára csökkentené az energia céljából bányászott anyagok mennyiségét. A vállalat számításai szerint 2050-ig a világ nikkel és lítium készleteinek kevesebb mint harmadát használnánk csak el, a többi szükséges anyagból pedig a bolygó tartalékjaihoz viszonyítva még kevesebb fogyna. Az akkumulátoroknál például rendkívül fontosnak tartják a vasfoszfát (LFP) kémiát, amely a fő igahúzó lenne – márpedig vasból szinte kimeríthetetlen forrásaink vannak. És ami miatt ezt csak 2050-ig vizsgálták az az, hogy úgy számolják, addigra elérhetjük a teljes váltást, amikor is már nagy szerep lesz a körforgásos gazdaságnak. Az akkumulátorok és villanymotorok összetevői ugyanis szinte teljes egészében újrahasznosíthatóak, így csak minimális bányászat lenne szükséges a rendszer további fenntartásához. Hol van ebben a Tesla? A Tesla jövőbeli termékeinek sora ennek a filozófiának, a harmadik mestertervenk a megvalósítását szolgálja, de természetesen a vállalat nem tudja egymaga levezényelni az egész átállást. Továbbra is azon dolgoznak, hogy 2030-ra évi 20 millió autót gyártsanak, és évi 1 TWh akkus energiatárolót helyezzenek üzembe. Ehhez 150-175 milliárd dollárnyi beruházást fognak eszközölni, amelynek forrása a vállalat cash flowja lesz. Az önvezetéstől azt várják, hogy nagyban növeli majd az autók kihasználtságát, mivel azok egy része nap közben nem egy parkolóban áll majd, hanem robotaxiként üzemel. A fejlesztés kapcsán egyébként most először megosztottak egy baleseti statisztikát is a béta programból. Eszerint jelenleg 3,2 millió levezetett mérföldre jut egy FSD baleset, miközben az USA átlaga félmillió mérföldenként egy karambol. A mesterterv végrehajtásában természetesen rendkívül fontos szerepe lesz a gyárak építésének. A most bejelentett mexikói üzem kapcsán az a hír szivárgott ki a prezentáció óta, hogy Tom Zhu, akinek döntő szerepvolt a kínai gyár sikerében és jutalmul a nyakába kapta az összes Gigafactory feletti vezető szerepet, azt tervezi, hogy a Giga Mexico megdönti Sanghaj rekordját, és kevesebb, mint kilenchónap telik majd el az első kapavágás és a gyártás megkezdése között. Ha ez igaz, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy a 10 milliós kis-Tesla hamarabb érkezhet, mint gondoltuk, hiszen az új üzem kifejezetten ennek gyártására épül. Hivatalosan is bejelentették Tesla következő gyárát A Teslának jelenleg 4 autógyára van, amelyben összesen 65 ezren dolgoznak, és a gyártási kapacitás évi 2 millió autó, de ezt tovább tervezik bővíteni ezeken a helyszíneken is. Az autógyártó az eseményen azt is bejelentette, hogy március elsején reggel a Giga Texasban legyártották a 4 milliomodik Teslát. az első millióhoz még 12 év, az utolsóhoz hét hónap kellett. Bár alapvetően nem tervezik, hogy bányászattal is foglalkozzanak, amikor szűkös keresztmetszetet láttak a lítium finomítás területén, elkezdték a texasi Corpus Christben egy lítium finomító építését. A legfrissebb, azóta napvilágot látott hírek szerint a 375 millió dolláros beruházás 165 embernek ad majd munkát és az üzem még az év vége előtt megkezdi a termelést. A tengerparti város egyébként közúton mindössze három órára van az austini autó és akkugyártól, és 480 mérföldre található az új mexikói üzemtől, így potenciálisan mindkét helyszínt el tudja majd látni alapanyaggal. Az üzem kapcsán kiemelték, hogy olyan eljárással dolgoznak majd, amelyben nem kell a lítium spodument savval kezelni. Északról délre: Giga Texas, Corpus Christi lítium finomító, Giga Mexico. Hasonlóan kényszerből kezdték meg egy katódgyár építését a Giga Texas területén. A gyáregység 10 hónap alatt készült el, és a második negyedévben kezdik beüzemelni. Teljes kapacitása évi 60 GWh-hoz elegendő alapanyag lesz. A 4680-as szárazelektródás cellák sorozatgyártása jelenleg hússzor hatékonyabb, mint amikor az akkunap alkalmával először beszéltek róla. A gyárlátogatáson résztvevő vendégek arról is fecsegtek azóta a közösségi médián, hogy már tényleg ipari méretekben zajlik a cellák gyártása, valamint folyik további új cellagyártó sorok beüzemelése. 4680-as gyártósor, Giga Austin 4680-as gyártósor, Giga Austin 4680-as gyártósor, Giga Austin A fenti képeket maga az autógyártó osztotta meg, ahogy azt is elárulták, hogy mennyivel kisebb helyen fér el ez a gyártósor, mint amennyi ugyanennyi kapacitású hagyományos 2170-es aksihoz kell. Természetesen már a korábbi fremonti pilot gyártósorhoz képest is fejlesztettek és csökkentettek a gépek méretein. A mesterterv kapcsán kiemelt szerephez jut majd a Megapack 2 XL, amely a Tesla hatodik generációs ipari méretű energiatárolója. Idén több GWh méretű projekthez szállítanak majd belőle, de ez még csak a kezdet. Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Balázs, Tibor vagy Szöcske ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
