Így lehetsz Magyarországon is önellátó napelemmel

Lehetséges egy elektromos fűtéssel rendelkező ház energiaigényét Magyarországon kizárólag napelemmel biztosítani? Egy olvasónk belevágott, és az első tél után megosztotta velünk tapasztalatait.

A villanyautosok.hu oldalon bemutattunk már néhány külföldi, kísérleti projektet arról, hogy nem utópia a megújuló energiára való teljes áttérés. A szkeptikusok általában elvetik ezt a lehetőséget, mondván hatalmas akkumulátorra lenne szükség, hogy a nyári termelést eltegyük a téli, sötétebb és hidegebb hónapokra.

Egy korai Villanyóra podcastban Simó Lászlóval beszélgettünk, aki Erdélyben egy elektromos hálózat nélküli tanyán él, ráadásul elektromos autót használ. Az erdélyi tanyán a legnagyobb téli energiafogyasztást, a fűtést, fával oldják meg, most azonban egy olyan házról számolunk be, ahol a fűtés is elektromos, amely komfortot tekintve össze sem hasonlítható a fatüzelés munkaigényével. Környezetvédelmi szempontból szintén előnyösebb a napelemes-elektromos fűtés, de mi a helyzet a költségekkel? Át is adom a szót a tulajdonosnak.

Az őrségben építettünk tavaly egy könnyűszerkezetes faházat. Tudtuk, hogy elektromos fűtést szeretnénk és azt is hogy napelemmel akarjuk fedezni az energiaigényt. Az ihletet egy villanyautosok.hu cikk adta, amely arra a következtetésre jutott, hogy érdemesebb több napelemet venni, mivel akkor kisebb akkura lesz szükség.

Hagyjuk már! – A napenergia télen használhatatlan lenne?

Mi egy 20 kW-os napelemes rendszert telepíttettünk, ráadásul talajra, nem háztetőre, mivel így ideális lehetett a tájolás és a dőlésszög, amitől 10%-kal nagyobb energiatermelést reméltünk, nem beszélve arról, hogy takarítani is könnyebb így. A telek mérete 2000 m² , így nem probléma a napelem által elvett kb. 150-180 m².

A napelemes rendszer 50 db 400 W-os panelből és kettő 10 kW-os Huawei hybrid inverterből épül fel. A rendszer kiépítése, tartószerkezettel együtt 7 millió forint volt. Az elszabaduló infláció miatt ma már 9-10 millióba kerülne ugyanez.

Azért választottam hibrid invertert, mert mindenképp szeretnék a későbbiekben akkumulátort is csatlakoztatni (egyelőre nem szigetüzemben működik a rendszer, az elektromos hálózat 3×32 A). Az általam tervezett 20 kWh-s tárolókapacitás ára jelenleg a szükséges vezérlőkkel kb. 6 millió forint lenne.

A ház hasznos területe 64 m², véleményem szerint nincs benne felesleges, kihasználatlan terület. A fűtést Nybro fűtőpanelek biztosítják, a nappali-konyha helyiségben 1500+2000 W, a szobákban 2×1000 W, a fürdőben pedig  egy 500 wattos törölközőszárítós. Természetesen nem csak a fűtés, a melegvíz-készítés és a főzés is, tehát minden elektromos a házban.

A házunk az őrségben van, amely benapozottság szempontjából nem az ország legjobb, de nem is a legrosszabb régiója. A várható energiatermelést a PVGIS online eszközével becsültem meg, a ház fűtési energiaigénye pedig az energetikai tanúsítvány előrejelzése alapján 5000 kWh/év. Tavaly novemberben telepítettem egy saját meteorológiai állomást is a későbbi számítások megkönnyítéséhez.

Tervek és tények

Napi rendszerességgel figyelem a napelemes termelést és követem az E.ON ingyenes távleolvasását. A rendszer még csak tíz hónapos, ezért a március sem teljes, és az áprilisra és májusra várható termelés is csak becslés, ami az alábbi táblázatban sárgával jelöltem.

A 20 kW-os napelemes rendszer várható termelése a becslés alapján 24,3 MWh, az első évben azonban úgy tűnik ezt sikerül felülmúlni mintegy 5%-kal, így 26 MWh körüli lesz a valós termelés.

A második táblázatból kiolvasható, hogy fűtésre kb. 1658 kWh energiát fordítottam, úgy, hogy átlagosan a házban 21,4 °C volt a hőmérséklet. Úgy gondolom fűtőpanelekkel ez igen szép eredmény, bár kétségtelen, hogy nem az idei volt a leghidegebb telünk.

Az nem kérdés, hogy amíg tart az éves szaldó, addig nem kell attól tartanom, hogy rá kell fizetnem, Még a jelenlegi 4,39 Ft-os átvételi ár mellett is 106 ezer forintos bevétellel számolhatok.

A havi szaldóra is szép eredmények jönnek ki, hiszen minden egyes hónapban, igen még decemberben is, több áramot adtam le mint amit vételeztem. Decemberben összesen 555 kWh jött az áramszolgáltató hálózatából, én pedig 572 kWh energiát tápláltam be.

A bruttó elszámolás pontos részletei, az átvételi árak egyelőre nem ismertek, a jelenlegi energiaárak alapján végeztem egy számítást erre is. A vételezett energiát havi 210 kWh-ig 38 forintos, felette  70 Ft/kWh áron számoltam, míg a visszatáplált energiára a jelenlegi 4,39 Ft-os átvételi árat vettem figyelembe.

Ezekkel a fogyasztó számára előnytelen árakkal kalkulálva az éves energiaköltségünk 153.331 Ft lenne, amit harmadánál kevesebbre csökkent a hálózatba táplált energia 106.186 forintos értéke, azaz a szolgáltatónak éves szinten 47.145 forintot kellene fizetnem, amely havonta 3928 Ft.

A tények tehát alátámasztották a számításokat és igazolták a döntéseim.

Mi lenne a helyzet akkuval?

Pontos adatok birtokában már könnyű kiszámolni, hogy mi lesz a helyzet, ha a rendszert kiegészítem akkumulátorral. A 20 kW napelemes teljesítmény mellé 20 kWh akku kapacitást tervezek, amely 10 kW-os maximális teljesítmény leadására képes.

Ebben az esetben 2022 júniustól októberig egyáltalán nem kellett volna energiát vételezni a hálózatból. A téli hónapokban már szükség lett volna valamennyi áram vásárlására. Novemberben 4 napon, decemberben 17 napon, januárban pedig 9 napon kellene igénybe venni áramszolgáltatást. Idén februárban és márciusban már ismét nem lett volna szükség külső hálózatra, és minden bizonnyal ez lesz a helyzet a még hátralévő áprilisi és májusi hónapokban is.

Összegezve tehát 365 napból 335 napon, azaz közel 11 hónapon át boldogulnánk külső hálózat nélkül, és természetesen a fennmaradó 30 napban sem kellene a teljes energiaszükségletünket külső forrásból biztosítani. Novemberben a szükségleteink felét, decemberben 30%-át, januárban pedig 35%-át biztosítaná a külső hálózat, ha 20 kWh-s tárolókapacitást is beépítenénk a rendszerünkbe.

A két inverter együtt maximum 4×15 kWh, azaz 60 kWh akku kapacitást képes kezelni, így lenne további lehetőség a hálózati fogyasztás csökkentésére. Nagyobb akku helyett azonban egy jövőbeni fejlesztésként inkább egy kisebb szélgenerátor telepítésén gondolkozom, amivel kiegyensúlyozottabban tudna működni a rendszer, mivel éjjel és borús téli hónapokban is növelhető lenne az energiatermelés.

Napelemmel és akkuval függetlenek lehetünk az áramszolgáltatótól?

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.