PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtNi8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC02MDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNi1oYXZhc3Byb2QtMTk0MHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 05. 18. szombat

Megjött a Greenpeace gödi akkugyárnál tett vizsgálatának eredménye

elektromosautó-akkumulátor
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJEaEx5MVBaVy5CU1B0OHdiejVxYUxidmZkbnd5UWVSRXdCb2JOdTRFNlguNTcvZmFzdGlkPWhxdndvc2xndXBsbXN1aWxlY2xxYWRsZ3V3bW4vc3RwYXJhbT10YmRxY3RoanJ2L25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3LmJ5ZC5jb20vaHUvY2FyL3NlYWwtdT9jaWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2s6YmFubmVyOkFXOmJ5ZC1zZWFsLXUtYmV2ZXpldGVzOjMwMHgyNTA6MDUiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vZ2RlaHUuaGl0LmdlbWl1cy5wbC9oaXRyZWRpci9pZD1iRGhMeTFQWlcuQlNQdDh3Yno1cWFMYnZmZG53eVFlUkV3Qm9iTnU0RTZYLjU3L2Zhc3RpZD1ocXZ3b3NsZ3VwbG1zdWlsZWNscWFkbGd1d21uL3N0cGFyYW09dGJkcWN0aGpydi9uYz0wL2dkcHI9MC9nZHByX2NvbnNlbnQ9L3VybD1odHRwczovL3d3dy5ieWQuY29tL2h1L2Nhci9zZWFsLXU/Y2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rOmJhbm5lcjpBVzpieWQtc2VhbC11LWJldmV6ZXRlczozMDB4MjUwOjA1JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9ieWQtc2VhbC11LWJldmV6ZXRlcy0zMDB4MjUwLTI0MDUxMC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2J5ZC1zZWFsLXUtYmV2ZXpldGVzLTY1MHgzMDAtMjQwNTEwLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvYnlkLXNlYWwtdS1iZXZlemV0ZXMtNjUweDMwMC0yNDA1MTAuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YkRoTHkxUFpXLkJTUHQ4d2J6NXFhTGJ2ZmRud3lRZVJFd0JvYk51NEU2WC41Ny9mYXN0aWQ9ZXRka3Z6eGJxcmF0eHhpYnhxbGpxdnJud3dvdC9zdHBhcmFtPXpwZXRsaWVxcmIvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOiAxcHghaW1wb3J0YW50IiAvPg==

2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára mellett csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám addigra már tócsákban állt a közeli termőföldön a szennyvíz, ezzel pedig lényegében bármely arra járó érintkezhetett. A két társaság a frissen kifolyó vízből és a tócsákból is vett mintákat. Ezeket az Eurofins Magyarország laboratóriumában vizsgálták be, és 200 mikrogramm/liter mennyiségű N-metil-pirrolidon (NMP) oldószer jelenlétét mutatták ki. A szert az akkugyártásban is használják, így szinte biztosra vehető, hogy a csőtöréssel együtt került a szabadba.

Fotó: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace

Aki nem tudná mi ez, ne aggódjon, megmutatjuk. Az anyagot árusító Donauchem Kft. oldalán például az alábbi leírást találhatjuk róla:

„Az N-Metil-2-pirrolidon 5 tagú laktámgyűrűs szerves heterociklusos vegyület. Színtelen vagy enyhén sárgás színű folyadék, jól elegyedik vízzel, etil-acetáttal, kloroformmal, benzollal és alacsonyabb szénatomszámú alkoholokkal, ketonokkal. Dipoláris aprotikus oldószerként viselkedik. Párolgása, így gyúlékonysága is alacsony. A petrolkémiában a tiszta szénhidrogének (pl. butadién) extrakciós kinyerésére, valamint gázok kénmentesítésére használják legkiterjedtebben. Nagyon jó oldóereje miatt polimerek feloldására is alkalmas. Festéklemarók, műgyanták oldószereként is használják. Gyógyszer- és növényvédő szerek gyártásának alapanyaga is lehet.”

A veszélyekről itt nem írnak, de a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) oldalán található hivatalos információk szerintaz anyag felszívódhat a szervezetbe belégzéssel, a bőrön keresztül és lenyelés útján”. Belégzéshez azonban nagyon nagy koncentráció és zárt tér szükséges, ugyanis a leírás alapján „párolgása következtében 20° C-on a levegő veszélyes szennyeződése nem, vagy csak nagyon lassan alakul ki; permetezés vagy szétszórás esetén azonban, sokkal gyorsabban”.

Rövid idejű expozíció (a szervezet kitettsége valamely káros külső hatásnak) esetén „az anyag irritálja a szemet és a légutakat. Az anyag enyhén irritálja a bőrt. Az expozíció nagyon nagy koncentráció esetén, okozhat tudati szint csökkenést”. Ezen felül hosszan tartó vagy ismételt expozíció esetén „bőrrel érintkezésnél bőrgyulladást okozhat. Állatkísérletek szerint lehetséges, hogy ez az anyag toxikus hatású az emberi reprodukcióra”, azaz magzatkárosító hatása lehet. Fontos azonban helyén kezelni a dolgot, ugyanis az anyagot laboratóriumi állatokon túlzott mértékben tesztelve jutottak erre, nem véletlen a feltételes mód a kijelentő helyett.

Ettől függetlenül senki se szeret kicsit is veszélyesnek nevezett anyagokat tudni a környezetében, ami normál esetben nem is kellene, hogy előforduljon. A csőtörés azonban minden napos esemény a világon, ezt nehéz kivédeni. A Greenpeace persze jogosan kéri számon a történteket épp azért, hogy amennyiben kivédhető, ne fordulhasson elő hasonló máskor. Épp ezért a szervezet kéri a hatóságokat, hogy vizsgálják ki az anyag eredetét, az ily módon szennyező cégekkel szemben szigorú büntetéseket szabjanak ki, folyamatos és nyilvánosan elérhető ellenőrzéseket tartsanak az üzemek, mindig a legfrissebb, legjobb védelmi technológiákat alkalmazzák a cégek, valamint a helyi lakosok dönthessenek az ilyen gyártóüzemek megépüléséről a kormány helyett.

Samsung SDI Göd: a gyár új csarnokainak építése 2021. februárjában

A Greenpeace az eset kapcsán adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, valamint Göd Város Önkormányzatához. A szervekhez megküldött levelében bejelentette a vizsgálati eredményeket, és az alábbiak tisztázását várja:

  • Ipari vagy kommunális szennyvíz ömlött ki a Samsung-gyár melletti termőföldre 2024. február 21-én? Mi volt az NMP-szennyezés forrása?
  • Szerintük elfogadható-e a zöldszervezetek vizsgálatai során kimutatott 200 mikrogramm/liter NMP jelenléte?
  • Tettek-e bármilyen intézkedést a kifolyt szennyezés kezelésére?
  • Mi az oka, hogy már több alkalommal csőtörések voltak a gödi Samsung-gyár környékén?
  • Tudnak-e arról, hogy máskor is kijuthatott csőtörés vagy más vízszennyezés révén NMP a Samsung-gyár körül a talajba és a talajvízbe?
  • Milyen határozatok, büntetések történtek eddig a Samsung-gyárból származó bármely vízszennyezés (csőtörések, szennyvízben megengedettnél magasabb szennyezettség, talajvízszennyezés) ügyében?

Amint az érintettek válaszolnak, mi is igyekszünk mihamarabb közzétenni az eredményeket a megfelelő informálódás érdekében.

Kőrössy Balázs