Mi zabálja az áramot a lakásban?

Ha egyvalamit megmutattak az elmúlt évek, akkor az az volt, hogy az olcsó energia korszaka nem tart örökké – legalábbis akkor biztos nem, ha külföldről importált energiahordozók, vagy elektromos áram szükséges az ország ellátásához. Emiatt egyre többen próbálnak minél takarékosabb eszközökre váltani.

De vajon mi „zabálja” az áramot egy háztartásban, hol lehet igazán spórolni?

Mérések és becslések

Természetesen saját háztartásomat választottam az állatorvosi ló szerepére, hogy megválaszoljam a fenti kérdést, de azért mindenki megpróbálhatja saját magára kivetíteni a mért értékeket.

A napelemes rendszer tavalyi bővítésekor okosmérő került beépítésre, a villásdugóval működő berendezésekhez pedig vásároltam egy telefonról vezérelhető fogyasztásmérőt, így tavaly július óta gyűjtöm az adatokat. Ezzel együtt a két legnagyobb fogyasztót, a fűtést és a bojlert nem tudtam lemérni, itt különböző adatok alapján számított értékekkel dolgoztam.

Az összesítés alapján úgy látom, elég jó közelítő értékek születtek, mivel a ház fogyasztásának csak négy százalékával nem tudtam elszámolni, ami abszolút belefér, tekintve, hogy azért van vagy egy tucat kisebb fogyasztó (lámpák, telefonok, stb.), ami nem szerepel az összesítésben.

A ház fogyasztásából kivettem a villanyautók töltését - ez még egyszerű volt, hiszen a fali töltőmnek saját naplói vannak. A probléma ott kezdődött, hogy a fűtést valahogy ki kellett számolni, hogy külön tudjam kezelni.

A fűtésem teljesen elektromos, tehát a ház villanyfogyasztásának egy jelentős része, de mivel az eszközök nem villásdugóval, hanem fixen vannak bekötve, speciális és költséges wifis teljesítménymérős kismegszakító kellett volna mindegyikhez - ráadásul csak a klíma van dedikált áramkörön.

Így úgy döntöttem, hogy a legalacsonyabb havi fogyasztásból - általában szeptember, amikor se klíma se fűtés nem kell - számolok egy éves alapfogyasztást a háznak. Ez alapján a nyári hónapok többletét Hűtés szezon+, a téliekét pedig Fűtés szezon+ néven tüntettem fel a táblázatban. Ez nyilván nem száz százalékig pontos, de jó közelítő érték.

De vajon milyen más nagyobb fogyasztó van még a házban? Menjünk végig sorjában.

Mikró

A mikrohullámú sütő ugyan 800 wattos - vagy akár nagyobb - teljesítményű és minden nap használjuk, de alkalmanként csak rövid ideig. Na de a sok kicsi, ugye, sokra megy. Vagy mégsem?

Két héten át mértem a készülék energiafogyasztását, ami a napi kávék mellett legalább 2-4 étel melegítését jelentette, de a fogyasztás így is elhanyagolható volt. Az ebből számolt éves 55 kWh még valószínűleg túl is becsli a valóságot, hiszen senki nem eszik otthon az év 365 napján.

Szóval a mikró választásánál nyugodtan koncentrálhatunk más paraméterekre, a fogyasztás nem fog földhöz vágni.

WiFi Router

Az otthoni router annyiban más, mint a mikró, hogy ez 24 órában, tényleg az év minden napján, örökké megy, és megannyi készüléket, kütyüt kiszolgál.

Megnyugtathatok mindenkit, önmagában ez sem eszi meg a pénztárcánkat - 26 napig mértem, végül ki sem vártam a teljes hónapot annyira kerekítési hibánk tűnt a ház teljes éves fogyasztásához képest.

Home office

De mi a helyzet a home office-szal? Egyre több irodai alkalmazott dolgozik részben otthonról - én például szinte minden nap. Így adott a kérdés, hogy mennyibe kerül ez nekünk?

Az én esetemben ez egy laptopot és egy 25 colos monitort jelent, meg persze a podcast felvételénél még néhány kiegészítőt, kamerát mikrofont. Éves szinten azonban ez is 70 kWh alatt marad, így nem számottevő tényező.

Érdemes azonban odafigyelnie azoknak aki gyakran játszanak nagyobb teljesítményű számítógépen.

A heti podcast vágásához használt laptop például már egy komolyabb grafikus kártyát is használ, és csúcsfogyasztása nagyjából a duplája volt a hétköznapi, integrált grafikus maggal szerelt laptopénak. Ha pedig valaki egy igazi gaming PC-t használ, ennek az értéknek a többszörösét is mérheti.

Router, modem, wifis apróságok

Igen, már egyszer mértünk routert, de az már az új felállás volt nálam, ugyanis nemrég internetszolgáltatót váltottam, ami eszközcserével is járt. Az előző vállalat szolgáltatásához szükség volt egy - jó pár éves - kábelmodemre is, ráadásul akkor még egy másik wifi eszköz is volt azon a konnektoron.

Ezt az adatot csak azért hagytam benne a felsorolásban, mert ha valakinek hasonló a felszerelése, netán több wifi-n keresztül elérhető apróság is van a lakásban, akkor ez így együtt már a sima router fogyasztásának négyszeresét is produkálhatja.

Hogy mit lehet tenni? Nos nem a szolgáltatóváltás az egyetlen megoldás, de például ha nagyon régi a kábelmodemünk, akkor érdemes lehet érdeklődni, nem tudnák-e modernebbre cserélni, mert ezeknek az eszközöknek a fogyasztása is sokat javult az elmúlt években.

Tűzhely

A tűzhely egy érdekes eset, mert sokan úgy gondolják, hogy már csak azért sem nagy baj, ha a napi ebédet rendelik, mert amit megspórolnának a főzéssel, az elvinné az áram, vagy a gáz többlete.

Én teljesen megértem, ha valaki a meló után, a gyerek fürdetése előtt már túl fáradt ahhoz, hogy megfőzzön, de nem kell az energiaárakra fogni a döntést, mert a házi koszt mindenképp olcsóbb lesz.

A mérés alkalmával még egy kerámialapos, légkeveréses tűzhelyem (főzőlap+sütő) volt - ezt azóta már indukciósra cseréltem, lehet majd egyszer lemérem, ez az időmegtakarításon kívül energiában is jobb buli-e.

A kísérlethez nagyon nem tértem el a heti rutintól, általában hétvégén főzünk meg pár napra előre, de most úgy döntöttem öt napra készítek 10 adag ételt, amiben volt kétfajta leves és három főétel - utóbbiból egyhez a sütőt is kellett használni. Nyilván aki rendszeresen főz, az sem eszik otthon az év minden napján, ellenben van amikor vendégek jönnek, és van olyan is, hogy két hétig nyaral valahol. Így úgy érzem ez a tíz adag étel egy jó közelítés a heti átlaghoz, illetve a kerek számmal könnyű számolnia mindenkinek a saját szokásaira vetítve.

Mivel a tűzhely is közvetlen bekötésű, a mérés előtt lekapcsoltam a bojlert, hogy ne zavarjon be, és a ház okosmérőjével az előző 11,5 óra (zömmel éjszakai) fogyasztásával mértem egy - tűzhely nélküli - alapfogyasztást, amit utólag levontam a főzésre mért számokból.

Nálam a matek 10 adagra 4,88 kWh-t mutat - ez több, mint három óra folyamatos főzést jelentett sokszor négy főzőlapon. Éves szinten valamivel kevesebb mint 200 kWh jön így ki, ami 35 forintos árammal 7000, 70 forintossal meg a duplája.

Mélyfagyasztó

A hűtőszekrények kérdése azért érdekes, mert talán ezeknél tudja a gyártó legpontosabban megbecsülni az éves fogyasztást, hiszen itt viszonylag egyenletes a teljesítményfelvétel. Különösen igaz ez a háztartás dedikált mélyfagyasztójára, ami az én esetemben a pincében, viszonylag állandó hőfokon üzemel és talán ha hetente egyszer van kinyitva.

Mivel a pince belmagassága épp csak 180 centi - van ahol még ennyi se - és a lejáró nyílása is 70x70-es, kicsit talán különlegesek voltak az igényeim, hogy beférjen a gép, mégis meglepett, hogy „E” energiaosztályú berendezésnél jobbat anno - 3-4 éve - nem találtam a piacon.

Ma is így van ez - már ha az ember nem akar egy vagyont kifizetni. Ha az enyémhez hasonló, 200 literes kapacitás körüli fagyasztószekrényt keresek ilyen méretekkel, akkor „A” kategóriás nincs is a legnagyobb magyar árukereső oldalon, az egyetlen „B” energiaosztályú 650 ezerbe kerül, „C” pedig 405 ezerért kapható. Talán a legolcsóbb, 300 ezres „D” van a fájdalomküszöb tetején, de ha megnézzük mit jelent ez a valóságban, akkor az én fagyasztómhoz képest ez elméletben évi 43 kWh megtakarítás, ami még 70 forintos áram mellett is 47 éves (!) megtérülést jelentene.

A fagyasztóm fogyasztása egyébként annyira konzisztens volt, hogy egy hétnél nem is mértem tovább, mert nem volt értelme. Az évi 214 kWh szinte megegyezik a gyári 219-es értékkel.

Hasznos tipp lehet, hogy mielőtt a fagyasztóba friss húsokat, vagy zöldségeket teszünk, hűtsük azokat le pár órán át a normál hűtőben, hogy ne 23, hanem mondjuk 3 fokosan kerüljenek a jégszekrénybe - így az nem melegszik vissza.

Szárítógép

A korábbi szárítógépem gyakorlatilag egy fűtőtest volt, de ajándék lónak ne nézd a fogát, egy 20 éves, ajándékba kapott, használt készüléktől nem lehet sokat várni. Két éve váltottam egy modern hőszivattyús készülékre, ami minden szempontból egy álom, és van beépített fogyasztásmérője is, így tudok pontosan mért éves adatot mondani.

A Samsung alkalmazásában pontosan látszik a fogyasztás, az eredmény pedig, két főre, meg pár szőrös gyerekre, kertes házra - ahol gyakori a kerti munka után a piszkos ruha - évi 235 kWh.

Ez nem csak a kényelem ára, előző otthonomban például az ott használt kombinált mosó-szárítógép megvásárlásig állandó gond volt télen a penészedés a ruhák teregetése miatt, hiszen hidegben az ember nem hagyja bukón az ablakokat egész napra. De korábban az is sokszor előfordult, hogy a vastagabb ruha napokig száradt és bebüdösödött.

Nekem havi 500, vagy drágább árammal számolva 1000 forintot megér, hogy ezektől a problémáktól megszabadultam.

Hűtő

A háztartás fő hűtőszekrénye egy hagyományos kombinált berendezés, 197 literes hűtővel és 111 literes mélyfagyasztóval. A régi valutában A++ energiaosztályú készülék a gyári papírok szerint évente 233 kWh-t eszik, és a valóság sem áll messze ettől.

Három hétig mértem az adatokat, amelyek elég konzisztensek voltak ahhoz, hogy ennyi idő után éves számot szorozzak belőlük, ami 250 kWh-ra jött ki.

Bár elsőre furcsa lehet, hogy többet fogyaszt, mint az a fagyasztószekrény, amely mindent -18 fokon tart, de ez a sima hűtő nem a 10 fokos pincében, hanem dupla ilyen meleg lakásban van, és sokkal többet van nyitogatva, illetve új, lehűtendő élelmiszer is sokkal többször kerül bele.

Házimozi

A házimozi fogyasztása kicsit meglepett, de alapvetően érthető. Nyilván sokat számít, ki mennyit használja - nálam azért napi 2-3 órát megy átlagban - de az sem mindegy, milyen készülékek vannak a konnektorba dugva.

Nálam ez egy 55 colos tévét és egy hátsó hangfalakkal kiegészített hangprojektort jelent, ami így együtt évi 290 kWh-t is megeszik.

Érdekes volt megfigyelni, hogy mekkora volt a különbség a TV teljesítményfelvételében a hatalmas világos felületeket mutató, nagy dinamikatartományú (HDR), illetve az éjszakai, sötét képsorok között - 50-200 Watt közötti változásokat is láttam. Persze a valóságban egy film ennek az elegye lesz, felesleges a végletekkel foglalkozni.

Az is jól látszott az értékekből, hogy a hangrendszer fogyasztása minimális volt a TV-hez képest.

Egy dologra azért még érdemes odafigyelni, ez pedig a kábelbox. Nálam már nincs hagyományos TV szolgáltatás, visszamondtam, bőven elég a streaming és a YouTube, de ahol van, ott érdemes a szolgáltatónál a régi darabot modernebbre cserélni. A régebbi kábelboxok ugyanis híresen nagy fogyasztást tudtak produkálni, még készenléti üzemmódban is. Ha a TV rendelkezik CI+ modullal (ezt a leírás elárulja), akkor a Vodafone (UPC) hálózatán el is hagyható ez az extra doboz, mert a kódkártyát egy szolgáltatói adapterrel a TV-be is rakhatjuk. A Telekom IPTV megoldásánál sajnos ezzel a lehetőséggel nem élhetünk, viszont a DIGI rendszerében nemcsak kábelbox, de még csak kódkártya sem kell. Ha valakinek hiányoznának a leadott vevőkészülék felvételi funkciói, érdemes megnézni a TV saját maga nem tudja-e ezt a funkciót egy USB-re köthető tetszőleges adattároló segítségével, mert sok modern televízió már rendelkezik ilyen funkcióval is.

Mosógép

A mosógép talán az egyik legnehezebb téma ebben a feladványban, mert ismerősökkel beszélgetve hamar egyértelmű lett, hogy mindenki máshogyan használja.

Természetesen nem mindegy, hogy valaki kertes házban lakik-e vagy sem, illetve a gyermekek száma és kora is komoly befolyásoló tényező. De mások a szokásaink is. Én hetente cserélek ágyneműt, törölközőt, ezeket a többitől külön, magasabb hőfokon mosom, ahogy különválasztom az ingeket és pólókat is az alsóneműtől. Van aki sok mindent együtt mos, jól megpakolja a gépet, én inkább csak háromnegyedig rámolom, hogy ne legyen gyűrött a ruha.

Az is egyértelmű az adatokból, hogy a mosógép, a mosogatógép és a bojler azok a berendezések, amelyeknél különösen fontos, hogy a család számára megfelelő kapacitásút válasszunk. Ha túl kicsi a készülék, akkor többször kell elindítanunk, ami energiaigényesebb.

Nálam leginkább a lakás adottságai, a kicsi fürdőszoba és konyha határozta meg ezeket a paramétereket, így előző mosógépem, amivel a méréseket végeztem, 6,5 kiló ruhára volt tervezve, ezért eleve több kört kellett futnia a szennyessel. Bár papíron az A+++ energiaosztályú Whirlpool évente csak 146 kWh-t eszik, nálam ennek több, mint duplája lett az eredmény, pedig leggyakrabban a 30 fokos programot használom - igaz nem a gyári eco jelzésűt.

Nem tudom, mennyi ebben a szabványtól eltérő felhasználói szokás és mennyi a gyártó túl optimista becslése, vagy a túl nagyvonalú régi EU szabvány sara, de a különbség hatalmas. (Ma már újabb, szigorúbb energia címkék vannak érvényben).

Az biztos, hogy nagyon sokat számít, melyik programot, és főleg melyik hőfokot használjuk.

Méréseim szerint a 30 fokoshoz képest a 60 fok háromszor annyi energiát használ, a 90 fok pedig még brutálisabb, négyszeres szorzót mutat.

Mivel a mai modern mosóporok már alacsonyabb hőfokon is jól működnek, célszerű minimalizálni a magas hőfokú mosások számát. (Ágyneműk, törölközők, konyharuhák).

Mivel a mosógéppel már a teszt előtt sem voltam megelégedve, nemrég lecseréltem, de az új készülékkel még nem végeztem méréseket. Elméletben 30 százalékkal energiatakarékosabb és nagyobb a kapacitása is, tehát kevesebb ciklust fog futni évente.

Az új mosógépnek egyébként van egy a szárítógépéhez hasonló saját energiamonitora is, de az LG mérnökei végtelen bölcsességükben úgy döntöttek, hogy egy grafikonra feleslegesek a számok, értékek, mértékegységek, azok csak összezavarnák a vásárlót. Ez nem bug, hanem feature, az interneten kutatva évek óta panaszkodnak erre a felhasználók a vállalat fórumain.

Az új mosógépemben már van fogyasztásmérő, de az LG mérnökei szerint az adatok értelmezéséhez elég egy értékek nélküli grafikon...

Mosogatógép

A kézi kontra mosogatógépes mosogatás erényein ma már talán nem vitatkozik senki. Az interneten még magyar nyelven is több teszt van erre, de ha csak a változó eredmények középértékét veszem, vízfogyasztásban akkor is harmada, negyede, elektromos áramban pedig nagyjából fele a mosogatógép üzemeltetése, mint a kézi megoldás.

Az én mosogatógépem egy speciális méret - a kicsi konyha miatt még a hagyományos, keskeny, 45 centis gép sem fért be, mert túl magas. Az általam használt speciális, alacsony modell elméletben ugyan nyolc terítékes, de azért a nagyobb edények hamar megtöltik.

Természetesen az egyik legfontosabb dolog, hogy a mosogatógépet jól pakoljuk tele, ne félig, harmadáig töltve menjen. Igyekezzünk olyan gépet választani, amely családunk méretéhez illeszkedik, így normál hétköznapokon csak egyszer kell elindítani - mondjuk éjszaka az energiatakarékos programmal. Ha valaki rendszeresen főz, akkor az étel elkészülte után biztosan több kör lesz, mire minden edényt elmos, de az is lehet, hogy a nagyobb darabokat, a gépben soha meg nem száradó műanyagokat, vagy az amúgy is alig piszkos teflon/kerámia lábasokat lehet érdemesebb mégis kevés vízzel kézzel elintézni.

Az energiafogyasztást itt most nem saját eszközzel mértem, mert a gép konnektora borzasztóan nehezen hozzáférhető helyen van, de a leírás minden programnál pontosan megadja az áram és vízfogyasztást is, így egy hónapig szorgalmasan húztam a strigulákat, hányszor ment a készülék. Az eredmény 36 mosogatás lett, ez valószínűleg egy nagyobb kapacitású géppel csökkenthető lett volna.

Az én A+ energiaosztályú gépem a gyári adatok szerint évi 206 kWh-t használ. Ezzel szemben nálam 380/év lett a számított fogyasztás egy hónap után. Ha mindig az eco programot használnám 312 kWh jött volna ki, azaz 68 kWh-t pazarlok el, ami évi 2400 forintnak felel meg 35 forintos árammal számolva - 70 forintossal a duplája.

A legnagyobb baj a takarékos program közel négy órás hossza - ez hétköznap éjszaka lényegtelen, de főzéskor túl hosszú idő a tornyosuló szennyes mellett. Ezzel együtt megpróbálom a jövőben még többször ezt használni majd.

A vízfogyasztás, nálam évi 4,3 m³-re jött ki, ami még akkor sem hatalmas tétel, ha a környékemen 1000 forint egy m³ (víz + csatorna). Ha mindig csak eco programot használtam volna, akkor 3,4 m³ lenne az éves vízfogyasztás, a megtakarítás pedig 876 literre azaz 876 forintra jönne ki.

Ha szétnézünk a piacon, akkor a legtakarékosabb mosogatógépek eco programja 0,543 kWh-t fogyaszt, szemben az én gépem 0,723-ával, azaz 25 százalékkal jobbak. Én úgy számolom, hogy ha ezt használnám, akkor évi 90 kWh azaz nagyjából 3 ezer (70 forintos árammal 6 ezer) forint lenne a megtakarítás, mivel a legszuperebb gép nemcsak takarékosabb, de nagyobb is, így pár mosogatási ciklust megspórolnék. De ez nálam csak elméleti lehetőség marad, mivel a 14 terítékes gép egyszerűen nem férne be.

Arról nem is beszélve, hogy 350 ezer forintba kerül, úgyhogy 80 év (!) alatt térült volna meg a szupertakarékos gép választása.

Bojler

Az elektromos vízmelegítők világában nagyon nagy változást hozott az elmúlt években a hibrid, illetve hőszivattyús rendszerek megjelenése. Új bojler vásárlása esetén mindenképp érdemes ezeket megfontolni, de jó tudni, hogy van pár olyan paraméter, ami kizáró ok lehet a háztartásunkban.

Az egyik legismertebb gyártó, az Ariston két hibrid készüléket is kínál – ezek főként hőszivattyúval működnek, de van bennük kiegészítő hagyományos fűtőszál is, arra az esetre, ha az energiatakarékos technológia nem lenne elég, mondjuk túl hideg van.

Fontos azonban tudni, hogy az olcsóbb, 210 ezer forint körül kapható modellnek egy minimum 13 légköbméteres helyiség kell, míg a fejlettebb 330 ezresnek 20 légköbméter az alapfeltétele. Ez standard 2,7 méteres belmagassággal számolva nagyjából 5, illetve 7, négyzetméteres helyiséget jelent.

Ezek a készülékek felszerelhetők olyan csövekkel is, amelyek a lakáson kívülről szívnak be friss levegőt, és oda fújják ki a használtat is. Ez azért lehet lényeges, mert a kifújt levegő akár 10 fokkal is lehűtheti a helységet – ám a csövek extra fúrást, faragást jelentenek, a beszívott hideg levegő pedig télen a hagyományos fűtőszál bekapcsolását jelentheti.

Fontos szempont lehet még, hogy míg egy hagyományos bojler praktikusan hangtalan, nagyjából 15 decibel zajt bocsájt ki – amikor bekapcsol a fűtőszál és picit ciceg – a hőszivattyúsak 50 decibel körül járnak. Összehasonlításként egy hűtőszekrény nagyjából 40 decibel zajt generál és van akit már ez is zavar éjszaka – márpedig 10 decibel különbséget dupla akkora hangerőként hall az emberi fül. Ezért a hőszivattyús típusokat érdemes a hálószobáktól jó távolra, lehetőleg az alagsorba tenni. Kis lakásnál, vagy mondjuk lakótelepen mind a fürdőszoba mérete, mind a zaj kizáró tényező lehet.

Kár, mivel a 110 literes hőszivattyús modellek gyári fogyasztási adata a mi éghajlatunkon 652, illetve 583 kWh, ami fele-harmada egy hagyományos bojlerénak. Ez egyben azt is jelenti, hogy 100-200 ezer forintos feláruk 3-5 év alatt megtérülhet. (Vezérelt árammal ez az idő 5-9 évre nyúlik, viszont ennek az olcsó tarifának is megvan a maga hátránya, de ez most messzire vezetne).

A hibrid bojlerben a fűtőszál mellett hőszivattyú is van. Forrás: Ariston.

Én a fenti zaj és légköbméter okokból, ha nehéz szívvel is, de egy hagyományos modell mellett döntöttem, amelynek az az előnye azért megvan, hogy rendelkezik egy olyan okosfunkcióval, amely egy hét alatt megtanulja a háztartás vízfogyasztási szokásait, és így 1700 kWh feletti éves fogyasztása 1300 alá szorítható. Mivel a bojler is fix bekötés nálam, így a gyártó adatait hittem el.

Nagyon sokat számít azonban az energiafogyasztás szempontjából a beállított vízhőmérséklet. Egy internetes energiatanácsadó oldal számításai szerint 20-ról 65 fokra melegíteni 100 liter vizet 5,24 kWh, míg 45-re csak 2,91 kWh elektromos áramot igényel.

A fürdés és kézmosás kapcsán jó tudni, hogy már az 50 fokos víz is égési sérüléseket okozhat, így azt úgyis mindenki hideg vízzel keveri majd, ezért alapvetően felesleges és pazarló 65-70 fokra állítani a bojlert. Ennek legfeljebb akkor lehet értelme, ha a család méretéhez képest túl kicsi a készülék űrtartalma. 100 liter 45 fokos víz legfeljebb két embernek elég a napi tisztálkodáshoz, ha ennél forróbbra állítjuk a bojlert, akkor viszont kevesebb meleg, több hideg adagolásával akár négy főnek is elég lehet a mennyiség. Ezért ha lehet, válasszunk nagyobb kapacitást, így alacsonyabban tarthatjuk a hőfokot.

Ajánlott bojlerkapacitás. Forrás: manomano.de

A magas hőfok egyébként a vízkőképződést is elősegíti, ez különösen 55 fok felett jelentős – és amúgy is érdemes évente egyszer kipucoltatni a készüléket és kicseréltetni a magnézium anódot. Az alábbi képek nálam készültek, egy év termését mutatják.

Az 55 fok alatti beállítás kapcsán azonban meg kell említeni a legionella baktérium elszaporodásának veszélyét, amellyel szemben két módon is lehet védekezni.

A legtöbb új készülék rendelkezik egy automatikus havi fertőtlenítő funkcióval - az enyém is ilyen, pedig nem luxus, csak 90 ezres típus. Ilyenkor a bojler 30 naponta egyszer 65 fokra felfűti magát és ezt tartja is egy ideig, mielőtt engedi visszahűlni a vizet. Ez megöli a baktériumok jelentős részét.

A baktériumok szaporodásához azonban az alacsony hőfok mellett a pangó vízre is szükség van. Magyarul, ha én egyedül élek és 200 literes készülékem van, akkor az nagy valószínűséggel csak napok alatt ürül ki, és így nagyobb eséllyel lehet ebből baj. Ha viszont megfelelően választunk bojler méretet, akkor a víz gyakorlatilag naponta cserélődik.

Az én készülékem kijelzője 45 fokot ír két főre, így én ezzel használom, valamint természetesen be van kapcsolva az automata fertőtlenítés is. Mivel a hivatalos fogyasztást a gyártó 53 foknál méri, úgy érzem én valószínűleg még kevesebbet is fogyasztok így, mint az adatlap szerinti – okos funkciós – 1284 kWh/év.

Fűtés

A fűtésem 90 százalékban egy dual klímával megy, ami a két, egyenként 45 négyzetméteres szintet remekül befűti. A földszinten van kiegészítő padlófűtés, illetve a fürdőkben villanyradiátor, de előbbi időzítetten, csak reggel és este működik pár órára, utóbbi pedig napi pár percet van csak használva fürdés előtt. Hogy miért nincs hőszivattyúm, annak is historikus okai vannak, de most már nem érné meg a váltás, túl nagy beruházás lenne, és a rendkívüli hidegeket kivéve, a kültéri egységem 4,0-ás SCOP értéke eléggé takarékosnak számít.

A gépek munkáját segítik a kettő, illetve háromrétegű ablakok, a ház 15 centis szigetelése és a tetőtér fújt szigetelőanyaga.

A fűtésre fordított energia az elmúlt két évben folyamatosan csökkent, aminek nem csak az enyhébb időjárás volt az oka, de a témában olvasgatva és konzultálva módosítottam a rendszer időzítésén és hőfokain is.

Érdemes akár kölcsönkért hőkamerával, akár energetikai szakértő segítségével végigmenni a házon – lehetőleg télen, amikor kint jó hideg, bent pedig 21 fok van. Én így leltem rá egy jelentős problémára a bejárati ajtó körül: a 20 fokos lakásban 14 foknál is kevesebbet mértek a rosszul beszerelt nyílászáró aljánál.

Egy hőkamera jól megmutatja, hol szökik a fűtés a szabadba.

Egy másik érdekes kérdés a nem használt lakrészek stratégiája. A dolgozószobám fűtése kapcsán az egyik szakember azt tanácsolta, éjszaka is menjen a fűtés, más viszont azt mondta kapcsoljam le. Végül méréseim alapján utóbbi mellett döntöttem.

Mivel a tetőtéri szoba még télen is csak 16 fokig hűl le, és reggel fél óra alatt 21 fokra melegszik, kevesebb energia volt a felfűtése, mint az éjszakai melegen tartása. Az viszont valószínűleg igaz, hogy ha egy helyiséget, lakrészt, emeletet, nyaralót hosszú hónapokig nem használunk, akkor megéri lekapcsolni a fűtést, csak arra vigyázzunk ne fagyjanak el a vezetékek, és ne penészedjen be a lakás.

Hol lehet még spórolni?

Persze a fenti mérések és eszmefuttatás célja, saját magam szórakoztatása mellett, az volt, hogy megnézzem, hol lehetne költséghatékonyan energiafelhasználást faragni ahhoz, hogy beleférjek a szaldósan megtermelt napenergiába.

A válasz nem egyszerű.

A helyi adottságok mellett a még hatékonyabb, még energiatakarékosabb gépek többletköltségei jelentik sokszor a valós akadályt. Megéri-e 350 ezres mosogatógépet venni a 100 ezres helyett, ha az árkülönbség 80 év, drágább árammal számolva 40 év alatt térül meg. Nyilván nem.

Reálisan a hibrid bojler hozhatná a legtöbbet anélkül, hogy milliókba kerülne a csere, mint mondjuk a fűtés talajszondás hőszivattyúra történő fejlesztése esetén. De amíg a túlfizetés 35 forintos árammal történik, itt is nyolc évről beszélünk. A zaj és a helyhiány pedig további költségeket jelentene, mivel a pincébe történő telepítéshez a ház melegvizes rendszerének átalakítása, falbontás, utána pedig festés és burkolás lenne szükséges.

Így én a saját esetemben leginkább a meglévő gépek észszerűbb használatában, az eco programok sűrűbb alkalmazásában látok még némi tartalékot, de csodákra azért nem számítok.

Még egy rejtett tartalék van a rendszerben, ez pedig ott keresendő, amiről eddig nem beszéltünk. Jövőre már elképzelhető, hogy új gumit kell venni az autómra, ha pedig a következő abroncs igazolja a német teszteket, és kicsit kevésbé sportos, de kilenc százalékot spórol a fogyasztáson, azzal annyi áramot spórolok, mint a lakás éves fogyasztásának nagyjából 5 százaléka. Ezekről a gumikról nemrég írtunk az alábbi cikkben.

Címlapkép: Pexels

Tényleg különleges gumi kell a villanyautóra?

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.