Az elmúlt években a hazai napelemes kapacitások robbanásszerű növekedése új kihívások elé állította a villamosenergia-hálózatot, így gyorsan egyértelművé vált, hogy az energiatárolás és a rugalmasságot biztosító szolgáltatások fejlesztése elodázhatatlan. Ma már eljutottunk oda, hogy az akkumulátorárak csökkenésének és a kiegyenlítő energia megdrágulásának köszönhetően akár piaci alapon is életképes lehet egy-egy energiatárolási projekt megvalósítása, de az állami, illetve EU-s források bevonása is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy minél hamarabb kiépüljenek az áramárak normalizálódásához szükséges rugalmas kapacitások. Ennek érdekében 2022-ben a hálózatüzemeltetők számára kiírásra került az Etárolás címet viselő pályázat, majd ezt követte idén év elején az energiapiaci szereplőket célzó Metároló nevű támogatási program. A két pályázat révén 2026-ra összesen több mint 1000 megawattórányi új energiatárolási kapacitás léphet be a villamosenergia-piacra, vagyis egy a napelemekéhez hasonló növekedésre számíthatunk ezen a területen is. Ez a kapacitás 220 milliárd forintnyi beruházásból valósul meg, amelyből mintegy 100 milliárd forintot tesznek ki a támogatások. Mivel az eredmények már ismertek, úgy gondoltuk, hogy egy-egy táblázatban összegyűjtjük az érintett projektek főbb adatait, egyfajta áttekintést adva a hazai energiatárolási szektor következő két évének fejlődéséről. Ez a lista persze nem teljes, mivel nem tartalmazza az egyéb támogatásokból, vagy piaci alapon megvalósuló beruházásokat.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09Y3V0b3V0JnV0bV9jYW1wYWlnbj1iYW5uZXIiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWN1dG91dCZ1dG1fY2FtcGFpZ249YmFubmVyJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8xMi92aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMjAweDE2MDAtMjAyNGRlY2VtYmVyLXYyLmdpZiIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTIvdmlsbGFueWF1dG9zb2stMTIwMHgxNjAwLTIwMjRkZWNlbWJlci12Mi5naWYiIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== MW és MWh – mit jelentenek ezek? Az akkumulátorok esetében két értéket fogunk látni, ami valahogy így néz ki: 10 MW és 20 MWh. Az első érték a teljesítmény, azt jelöli, hogy az akkumulátort vagy a akkumulátortelepet mekkora maximális teljesítménnyel lehet feltölteni, illetve kisütni. Ez az adat fontos a hálózat üzemeltetőjének, mivel ekkora hálózati csatlakozást kell tudnia biztosítani a létesítmény számára. De azért is fontos információ, mert ez mutatja meg, hogy szükség esetén mekkora kiegyenlítő kapacitás áll rendelkezésre. Ilyen helyzet lehet például egy erőmű váratlan leállása műszaki hiba miatt, vagy egy hirtelen jött felhősödés a naperőművek esetében. A második érték azt jelenti, hogy hány MWh energiát tud tárolni az adott akkumulátor. Amennyiben egy 10 MW / 20 MWh-s akkumulátort a maximális 10 MW-os teljesítménnyel sütünk ki, akkor legfeljebb 2 órán keresztül lesz képes működni, ha 5 MW-tal sütjük ki, akkor 4 órán át lesz képes energiát leadni, és így tovább. Az árakban viszonylag nagy szórást fogunk látni. A költségeket sok tényező befolyásolhatja, mint például a választott technológia, a műszaki paraméterek vagy az, hogy szükséges-e bővíteni a hálózati csatlakozást, és ha igen, mennyivel. Ezek közül külön kiemelnék egyet, ami elsőre talán nem feltétlenül nyilvánvaló. Az elmúlt évben átlagosan 20%-kal csökkent az akkumulátorok ára, nem mindegy tehát, hogy valaki még januárban szerződött le a beszállítójával, vagy csak decemberben – aki kivárt, jobban járt. Figyelem, a táblázat sok tételt tartalmaz, ezért görgetni és lapozni is kell! Az egyes pályázatok részletesebb adatlapjait ezen az oldalon lehet megtalálni. Ezek pedig az Etárolás keretében megépülő akkumulátortelepek: Kattintásra olvashatóvá válik. Forrás Végezetül pedig következzék egy térkép, amely a beruházások területi eloszlását szemlélteti – az azonos településen lévő projektek összevontan kerültek feltüntetésre. Hét évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a Tesla Dél-Ausztráliában üzembe helyezte a világ legnagyobb akkumulátortelepét, amely akkor még 100 MW-os teljesítménnyel és 129 MWh-s tárolókapacitással vívta ki magának ezt a címet. Ma már Magyarországon is hasonló nagyságrendű létesítmények épülnek. A Tesla hornsdale-i projektje reálértékben kifejezve kb. 29 milliárdba került, ami kilowattóránként 225 ezer Ft-ot jelent. A legalacsonyabb fajlagos költséggel rendelkező tiszakécskei akkutelep ennél 65%-kal olcsóbban épül, a tipikusnak mondható 150 ezer forintos ár pedig 33% körüli különbségnek felel meg. Az összehasonlítást az eltérő műszaki tartalom mellett azonban az is nehezíti, hogy a Tesla – marketing okok miatt – valószínűleg áron alul végezhette el a kivitelezést. Így ez az információ inkább csak érdekesség és nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni belőle. Elképesztően gyorsan megtérül a dél-ausztráliai Tesla akkutelep PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9lbmVyZ2lhLXJvdmF0LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvZW5lcmdpYS1yb3ZhdC5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
