Hozd ki a maximum hatótávot a villanyautódból!

A hatótáv egyik legnagyobb ellensége a sebesség. Minél gyorsabban megy egy autó, a légellenállás miatt annál több energiára van szükség egy adott útszakasz megtételéhez. Ez mindenfajta meghajtásra igaz, nem csak a villanyautókra, de náluk sokkal jobban érezzük a fizika negatív hatásait.

A mai modern autókkal már nem kell 90-nel cammogni a kamionok árnyékában, de még mindig a sebesség csökkentése lehet az egyik legjobb módja a gyors utazásnak, különösen, ha régebbi, lassabban töltő, vagy kisebb hatótávú kocsink van.

Büntetés az autópálya?

Ha a fizika oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor belemehetünk olyan részletekbe, mint a levegő sűrűségének hatása, de ne komplikáljuk túl a dolgokat. Elég, ha annyit megjegyzünk, hogy

a sebesség és a légellenállás kapcsolata négyzetes, tehát ha gyorsan megyünk akkor nem lineárisan, hanem meredeken nő az autó fogyasztása.

Emellett az sem elhanyagolható tényező, hogy mekkora az autónk homlokfelülete. Nem véletlen, hogy a legjobb autópályás fogyasztást olyan autóknál mérjük, mint a régi Hyundai Ioniq, vagy a Tesla Model 3, amelyek, mint kés a vajon, úgy siklanak keresztül a levegőn. Ezekhez képest egy nagyobb, szélesebb, magasabb, meredekebb orral és szélvédővel rendelkező SUV esélytelen a fogyasztási versenyben, és itt még nagyobb a büntetés a sebesség növelésével.

Ezek a tényezők ugyanúgy hatnak egy belső égésű motoros autóra is, ám ott sokkal kevésbé vesszük ezt észre.

Egy hagyományos autó a városban rendkívül rossz, 25% alatti hatásfokkal működik, így bár kicsi a légellenállás, de rosszul fogyaszt. Fura mód, ahogy gyorsulunk úgy nő egy bizonyos mértékig a motor hatásfoka (max ~30-35%), így a növekvő sebesség ellenére még akár jobban is fogyaszthatunk, mint a városi dugóban araszolva.

A villanyautó azonban mindig 90 százalék körüli hatásfokkal üzemel, így autópálya tempónál itt jobban észrevehető a légellenállás büntető hatása. Ráadásul eleve sokkal kevesebb energiát cipelünk magunkkal.

Egy 50 literes benzintartály nagyjából egy 445 kWh-s akkupakknak felel meg, tehát van miből pazarolni a 25-30%-os hatásfokú benzinessel.

A gyakorlatban ráadásul a nagyobb sebesség 100 km-en mindössze néhány perces nyereséget jelenthet, miközben az alacsonyabb sebességgel akár egy közbülső töltés is kihagyható, vagy a feltétlen szükséges töltés ideje rövidíthető.

Így néha tényleg igaz, hogy ha lassabban megyünk, előbb érünk oda.

Mennyit nyerek?

Ahogy írtuk, felejtsük el a sztereotípiákat, hagyjuk a 90-es autópályázás példáját, mivel az nem reális, csak végszükség esetén vetemedik ilyesmire az ember. (Zárójelben megjegyezzük, a belső sávban előzve érdemes megszámolni, hány hagyományos autót látunk ennyivel cammogni a kamionok között a külsőben, csak ez valahogy senkit nem zavar, nem születnek belőle mémek, okoskodó Facebook kommentek.)

De nézzük meg, hogyan alakul a légellenállásból eredő fogyasztás mondjuk egy közkedvelt használt villanyautó, a BMW i3 esetében 110, 130 és 150 km/h sebesség esetén. Szerencsére egy pár évvel ezelőtt ezt már ennek a konkrét típusnak a homlokfelületével kalkulálva kiszámolta egykori kollégánk, úgyhogy most a korábbi táblázat egyszerűsített formáját idézzük:

Fontos, hogy a fentiekben nincs benne a gördülési ellenállás, az autó a valóságban ennél többet fogyaszt, ez csak a légellenállás leküzdéséhez szükséges energia.

BMW i3 120 Ah hatótáv teszt

Jól látszik, hogy a 110-es utazósebességhez képest a 130 már 40 százalékkal is megnövelheti a fogyasztást, miközben időben csak 15 százalékot spórolunk.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

110 km/h sebességgel 100 kilométert 54 perc alatt teszünk meg, 130-cal pedig 8 percet nyerünk, 46 perc alatt érünk oda – már, ha hajnali kettőkor az üres pályán, tempomattal végig pont ennyivel megyünk.

Rendben, de tegyük fel, az a 8 perc valakinek lényeges, sőt, nagyobb távnál még jelentősebb tétel, nem? De igen, csakhogy itt jön be az, hogy ha emiatt egyszer meg kell állnunk tölteni, borul a matek.

Tegyük fel, hogy autónk hatótávja 209 km 110-nél – ezt mértük korábban a BMW i3 120 Ah-s változatánál.

Ekkora sebességnél 200 kilométeren már 16 percet nyerünk, ha 130-cal megyünk. Csakhogy egy saját korábbi tesztünkben ilyenkor a hatótáv az ötödével (!), 162 kilométerre csökken.

Ha emiatt meg kell állnunk tölteni, akkor ki kell állni az autópályáról. Még ha pont ott is van a töltő egy pihenőben és szabad és működik, az i3 akkor is legfeljebb 50 kW-tal tölt, így azt a 16 percet mindennel együtt simán elbukhatjuk. Sőt.

A fentieknél azzal nem is számoltunk, hogy a magasabb fogyasztás plusz költség. Az extra 8,5 kWh-t visszatölteni egy autópálya melletti drágább villámtöltőnél simán 2000 Ft is lehet, és akkor még a kútnál vásárolt pezsgő-árban árult kávét, vagy a gyerek által kisírt háromszoros árú chipset nem is számoltuk.

Persze van, hogy az embert ez nem érdekli, mert siet.

Nyerő stratégia

Hogy kinek mi a megfelelő stratégia, az helyzetfüggő.

Ha csak a menetidőt nézzük, akinek nagyon jó légellenállású, szuper hatékony, nagyakkus, esetleg még emellé nagyon gyorsan töltő autója van, az lehet bátrabb a sebességgel, ha a pénz nem számít.

Ha viszont valaki egy kisebb akkuval rendelkező, lassabban töltő és/vagy nagyobb homlokfelületű SUV-t hajt, könnyen lehet, hogy 110-zel előbb ér oda, mint 130-cal, pláne 150-nel.

És még spórol is.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.