1990-ben a kelet-német utcakép része volt, ma már turistalátványosság a Trabant
Dirk Messner, az UBA elnöke hozzátette: „Németország a helyes irányba halad a 2030-as éghajlati célok felé. Ez biztató, de azt is tudjuk, hogy az elmúlt 20 évben csak a babérjainkon ültünk, különös tekintettel a megújuló energiákra. Újra jelentősen növelnünk kell a szélturbinák telepítését, nincs más lehetőségünk a szénenergia kivonására a hálózatból. A széndioxid kibocsátás mértéke egyes iparágakban, például az épületek által felhasznált energia és a közlekedés tekintetében stagnál. Alapvetően úgy vélem, hogy Németország képes elérni az éghajlati céljait, sőt még többet is tehetünk, ha a helyes irányba indulunk és minden ágazatban kiaknázzuk a lehetőségeket.”
2019-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása az alábbiak szerint oszlott meg az egyes ágazatok között:
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása Németországban 1990-2019 között
Az energiaipar érte el a legnagyobb mértékű csökkenést, csaknem 51 millió tonnával, 16,7%-kal csökkent a CO2 kibocsátása 2018-hoz képest. A csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy a széntüzelésű erőműveket sikerült gázzal kiváltani. A nyersanyagárak világpiaci változásának eredményeként a szénüzemű erőművek üzemeltetése 2019-ben drágább volt, mint a gáztüzelésű erőműveké. 2019-ben összesen 3,5 gigawatt teljesítményű szén- és lignit üzemű erőművet állítottak le vagy helyeztek tartalékba. A csökkentés másik jelentős mozgatórugója a megújuló energiák jelentősen megnövekedett hozzájárulása a villamosenergia-termeléshez, ez azonban sajnálatos módon nem elsősorban új létesítmények építésének, hanem az előző évi különösen szeles és napos időjárásnak köszönhető.
Az ipar kibocsátása több mint 7 millió tonnával csökkent (3,7 %), amely az ipar tüzelőanyag-felhasználásának és az ipari erőművek alacsonyabb áramtermelésének tulajdonítható. Az építőipar kibocsátása 5 millió tonnával nőtt az előző évhez képest (plusz 4,4%). A kibocsátás növekedésének fő összetevője a fűtőolaj-értékesítés jelentős növekedése az előző évhez képest, amelynek oka oka elsősorban az ár volt: 2019-ben a fűtőolaj ára lényegesen alacsonyabb volt, mint 2018-ban. Az időjárás szerepe sem elhanyagolható, Németországban 2018 rendkívül meleg volt, majd 2019-ben ismét hűvösebbre fordult az időjárás.
A szennyezett levegőjű nagyvárosok lakóira veszélyesebb a COVID-19
A közlekedés üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 163 500 000 tonna, amely kis mértékű, 0,7%-os növekedés az előző évhez képest. A növekedés oka, hogy bár gazdaságosabb járművek kerültek piacra, ugyanakkor a járművek száma növekedett (+ 1,6%), így összességében több benzint és gázolajat égettek el.
A mezőgazdaság üvegházhatást okozó gáz kibocsátása 68,2 millió tonna CO2 egyenértékkel csökkent (-2,3%), melynek oka a szarvasmarhafélék (-2,6%) és a sertés (-2,0%) állatpopuláció csökkenése, valamint az ásványi műtrágyák értékesítésének 10,3%-os csökkenése. Az elemzések szerint az eredmény egyrészt a nagyon száraz időjárásnak, másrészt az alacsony piaci áraknak és a 2017. évhez képest a műtrágya-előírások szigorodásának tulajdonítható.
A hulladék szektor kibocsátás csökkenése 4,7% volt, ami a hulladéklerakókból származó kibocsátás 5,9%-os csökkenésének köszönhető.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása összességében csökkent. A legjelentősebb a szén-dioxid kibocsátás csökkenése, amely csaknem 50 millió tonna (-6,6%). A metánkibocsátás 2,5 millió tonnával (-4,7%) csökkent, dinitrogén-oxidból pedig 1,3 millió tonnával került kevesebb a légkörbe (-3,5%).
