PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cub212Lmh1L2Vtb3Rpb24tZGlqY3NvbWFnb2siIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm9tdi5odS9lbW90aW9uLWRpamNzb21hZ29rJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wNy9sZWFkLWJhbm5lci1tb2JpbGUtNjAweDUwMC0xLnBuZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDcvbGVhZC1iYW5uZXItZGVza3RvcC0xMzAweDYwMC0xLnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDcvbGVhZC1iYW5uZXItZGVza3RvcC0xMzAweDYwMC0xLnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Németország üvegházhatású gáz kibocsátása 2019-ben 805 millió tonna volt az UBA (Umwelt Budaesamt – Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség) sajtóközleménye szerint. A változás azonban bizakodásra ad okot, ez az érték ugyanis 54 millió tonnával, azaz 6,3 százalékkal kevesebb, mint a 2018-as adat. A tendencia változatlan, az elmúlt évtizedekben egyedül a 2009-es globális válságévben tört meg átmenetileg a trend. A legnagyobb előrelépés az energiaiparban történt, a szél- és napenergia arány növekedésének köszönhetően. A csökkenéshez az alacsony gázár és a széntüzelésű erőművek leállításának megkezdése egyaránt hozzájárul. 1990-hez képest Németország kibocsátása 35,7 százalékkal csökkent. Az éghajlatvédelmi törvény szerint Németország 2030-ig legalább 55%-kal akarja csökkenteni kibocsátását. Svenja Schulze szövetségi környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy az eddig elért sikerek ösztönzőleg hatnak az előttünk álló nagy feladatok végrehajtásához. „A 2019-es mérleg azt mutatja, hogy intézkedéseink működnek, lényegesen kevesebb szenet égettek el. A szélből és a napból származó villamos energia a sikeres klímavédelem alapja. További intézkedésekre van szükség a közlekedéspolitikában és az épületek energiafelhasználásának csökkentésében annak érdekében, hogy itt is fordulatot érhessünk el a kibocsátások csökkentésében.” 1990-ben a kelet-német utcakép része volt, ma már turistalátványosság a Trabant Dirk Messner, az UBA elnöke hozzátette: „Németország a helyes irányba halad a 2030-as éghajlati célok felé. Ez biztató, de azt is tudjuk, hogy az elmúlt 20 évben csak a babérjainkon ültünk, különös tekintettel a megújuló energiákra. Újra jelentősen növelnünk kell a szélturbinák telepítését, nincs más lehetőségünk a szénenergia kivonására a hálózatból. A széndioxid kibocsátás mértéke egyes iparágakban, például az épületek által felhasznált energia és a közlekedés tekintetében stagnál. Alapvetően úgy vélem, hogy Németország képes elérni az éghajlati céljait, sőt még többet is tehetünk, ha a helyes irányba indulunk és minden ágazatban kiaknázzuk a lehetőségeket.” 2019-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása az alábbiak szerint oszlott meg az egyes ágazatok között: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása Németországban 1990-2019 között Az energiaipar érte el a legnagyobb mértékű csökkenést, csaknem 51 millió tonnával, 16,7%-kal csökkent a CO2 kibocsátása 2018-hoz képest. A csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy a széntüzelésű erőműveket sikerült gázzal kiváltani. A nyersanyagárak világpiaci változásának eredményeként a szénüzemű erőművek üzemeltetése 2019-ben drágább volt, mint a gáztüzelésű erőműveké. 2019-ben összesen 3,5 gigawatt teljesítményű szén- és lignit üzemű erőművet állítottak le vagy helyeztek tartalékba. A csökkentés másik jelentős mozgatórugója a megújuló energiák jelentősen megnövekedett hozzájárulása a villamosenergia-termeléshez, ez azonban sajnálatos módon nem elsősorban új létesítmények építésének, hanem az előző évi különösen szeles és napos időjárásnak köszönhető.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09Y3V0b3V0JnV0bV9jYW1wYWlnbj1iYW5uZXIiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWN1dG91dCZ1dG1fY2FtcGFpZ249YmFubmVyJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wNy92b2x0aWUtY3V0b3V0LTIwMjUtMDctMTR2aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMjAweDE2MDAtMjAyNWp1bGl1czJhLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDcvdm9sdGllLWN1dG91dC0yMDI1LTA3LTE0dmlsbGFueWF1dG9zb2stMTIwMHgxNjAwLTIwMjVqdWxpdXMyYS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== Az ipar kibocsátása több mint 7 millió tonnával csökkent (3,7 %), amely az ipar tüzelőanyag-felhasználásának és az ipari erőművek alacsonyabb áramtermelésének tulajdonítható. Az építőipar kibocsátása 5 millió tonnával nőtt az előző évhez képest (plusz 4,4%). A kibocsátás növekedésének fő összetevője a fűtőolaj-értékesítés jelentős növekedése az előző évhez képest, amelynek oka oka elsősorban az ár volt: 2019-ben a fűtőolaj ára lényegesen alacsonyabb volt, mint 2018-ban. Az időjárás szerepe sem elhanyagolható, Németországban 2018 rendkívül meleg volt, majd 2019-ben ismét hűvösebbre fordult az időjárás. A szennyezett levegőjű nagyvárosok lakóira veszélyesebb a COVID-19 A közlekedés üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 163 500 000 tonna, amely kis mértékű, 0,7%-os növekedés az előző évhez képest. A növekedés oka, hogy bár gazdaságosabb járművek kerültek piacra, ugyanakkor a járművek száma növekedett (+ 1,6%), így összességében több benzint és gázolajat égettek el. A mezőgazdaság üvegházhatást okozó gáz kibocsátása 68,2 millió tonna CO2 egyenértékkel csökkent (-2,3%), melynek oka a szarvasmarhafélék (-2,6%) és a sertés (-2,0%) állatpopuláció csökkenése, valamint az ásványi műtrágyák értékesítésének 10,3%-os csökkenése. Az elemzések szerint az eredmény egyrészt a nagyon száraz időjárásnak, másrészt az alacsony piaci áraknak és a 2017. évhez képest a műtrágya-előírások szigorodásának tulajdonítható. Világszerte gyorsan nő a napenergia aránya A hulladék szektor kibocsátás csökkenése 4,7% volt, ami a hulladéklerakókból származó kibocsátás 5,9%-os csökkenésének köszönhető. Az üvegházhatású gázok kibocsátása összességében csökkent. A legjelentősebb a szén-dioxid kibocsátás csökkenése, amely csaknem 50 millió tonna (-6,6%). A metánkibocsátás 2,5 millió tonnával (-4,7%) csökkent, dinitrogén-oxidból pedig 1,3 millió tonnával került kevesebb a légkörbe (-3,5%). Szűcs Gábor2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
