Már megint javítottuk az egy éve vett ex-taxit

Pont egy éve vettük meg azt a sok km ellenére jó akkuállapotú Nissan Leafet, amit élete első néhány évében taxiként használtak Firenzében. Az autóban még garanciában akkupakkot cseréltek, így 230e km-rel is 96%-os akkuállapotot mutatott. Az autó végül hozzám került, majd néhány ezer km itthoni használat után beszámoltunk a tapasztalatainkról  (igazság szerint ez után is volt egy írásunk, de ez inkább a kerékpártartó és kerékpár szállítás fogyasztásáról szólt, mint az ex-taxiról). Az autót végül én vettem meg, így az elmúlt hónapokban nálam gyűltek benne a km-ek.

Házi nyúlra lőttem: szerkesztőségen belül maradt a Nissan extaxi

Az élet azóta úgy hozta, hogy munkából adódóan kicsit többet kell nyüstöljem, így azóta beleszaladt még 9e km, így már közel 239e km-nél jár a villanytaxi. Az akkuállapot jelen pillanatban 88% SOH értékű, ami számszerűen gyengébb már, mint a májusi 93%-os, de a 156e km-nél történt akkucsere óta bele került 82e km-hez képest szerintem nagyon jó. Persze nem csak a kilométerek, de az idő is hozzájárul a degradációhoz.

A négy hónappal ezelőtti beszámoló óta sajnos nem sikerült érdemben előrelépni a javításokkal kapcsolatosan, ami annak köszönhető, hogy sokkal intenzívebben használom a Leaf-et, mintsem hogy napokra otthagyjam egy autószerelőnél. A Villanyautosok.hu csapatépítő találkozó azonban kiváló alkalom volt arra, hogy Tiborék lelkesedésének köszönhetően lecseréljük a két hátsó ajtó szakadozó kédergumijait, amihez már korábban az EV-Fan Norbija beszerezte nekünk a cseregumikat.
A belső oldali tömítőgumik lecserélése volt az egyszerűbb feladat, ezt a feladatot Tibor pár perc alatt megoldotta, amely után már én is nekiestem a másik oldali darab cseréjének. Mivel „a fotós” (én) villanyautót kezdett szerelni, „a villanyautós” (azaz Szöcske) átment fotósba, remekül megörökítve a szerelés egyes pillanatait.

Az ajtóra szerelt gumik cseréje azonban sokkal problémásabbnak bizonyult, de ez sem fogott ki a lelkesedésünkön, Szabolcs is hozzátett a feladat megoldásához kézügyességével.

A vártnál kicsit hosszabbra nyúló folyamatok miatt Zsolt átvette a jó házigazda szerepét és lélekerősítőket hozott mindannyiunk számára. Mondani se kell, hogy jó hangulatban telt az idő. A nehézségek leküzdése pedig csak még előrébb vitt, nem véletlenül: a munka sikere valóban remek hajtóerő.

A gumik lecserélése megtörtént, de még nem 100%-os ez a történet sem, hiszen egy-egy kétoldalú ragasztószalag még szükséges lesz ahhoz, hogy tökéletesen a helyükön maradjanak a gumik az ajtó szélénél. Az viszont tagadhatatlan, hogy ettől sokat javult a kocsi állapota és a ragasztószalag már pikk-pakk meglesz.

Még egy dolgot kellett volna javítanunk, ez pedig a jobb hátsó tolatólámpa izzója. A búra kicsavarozása után kissé elakadtam (nem szeretem feszegetni a dolgokat, mert ilyenkor török el valami vékony műanyagpöcköt, amitől visszaszerelhetetlen lesz az adott alkatrész), de Szabolcs ügyes technikával sikeresen leszedte a lámpabúrát a kasztniról. Az izzót kiszedtük, ilyen tartalékizzó hiányában azonban egyelőre csak a beszerzendő mintához jutottam. Ha meglesz az  izzó , akkor a visszaszerelés már remélhetőleg saját kezűleg is menni fog.

Az autóról szóló anyagainkat a Bátraké a szerencse címke alá gyűjtöttük össze.

Irházy Róbert