Bárki szétnézhet 220 méter magasból, de a tornyot nem ezért építették
A szárazföldi szélerőművekről készített egyik zsánerkép típus a száz méteres magasságban a táj fölé magasodó turbinaház tetejéről integető, vagy onnan a távolba meredő szerelőt (vagy: turistát) mutatja. Az sem ritka, hogy drónnal a szélfarm fölé szállva készülnek impozáns képek. Na de mi van akkor, ha nem egy szélturbina, hanem egy, a földi rádiótorony óriásokkal összemérhető, állandó mérésekre megtervezett árbóc kerül a zöldenergiás projektek vizslatására – és azt 300 méter magasra építik?
Természetesen egy ilyen mérőoszlop kap egy kamerát, és ahogyan az a németországi Klettwitz dombtetőn most átadott és munkába állt szélmérő torony lehetségessé vált: bárkit szívesen látnak egy panorámanézésre. A 220 méteres magasságért mászni se kell, csupán ide kell kattintani és a rendszer által tíz percenként, 360 fokosan körbe fotózott tájban lehet szédülés és tériszony nélkül is gyönyörködni.
46, 70, 99, 300
A világ legmagasabb árbóca természetesen nem pusztán ezért a lehetőségért épült meg. A 70 tonnás, 99 elemből négy hónap alatt összerakott, 300 méteres szerkezetet 46 mérőműszerrel szerelték föl, és ahogyan a Sprind beszámolt róla a mérőárbóc üzembe helyezésétől a németországi szélenergiás projektfejlesztők azt remélik, hogy megnyitja az utat a szélturbinák új generációja előtt.
Az is árulkodó azonban, hogy a projektet a legnagyobb összeggel, 80 millió euróval az Oktatási és Kutatási Minisztérium támogatta. A nagy magasságban telepíthető szélturbinák fejlesztése ugyan még kísérleti fázisban van, de az már biztos, hogy a korábbi magasságok duplájára tervezett konstrukciók lényegesen termelékenyebb szelet foghatnak majd munkára. A toronyban mérhető adatokból számítási modelleket és teóriákat gyártó kutatók célja, hogy kifejlesszenek a nagy magasságú szélben használható áramtermelő megoldásokat.
A hogyan és mikor egyelőre nyitott, e kutatásokhoz jelent majd információs adatbázist a 300 méteres építmény. A szélmérő árboc az első menetben 12 hónapon keresztül nemcsak a szél sebességét, a légnyomást, a hőmérsékletet és a csapadékot méri és rögzíti, hanem például a denevérek viselkedését is. Utóbbi célból úgynevezett batcordereket is telepítettek az árbocon, hogy az állatok ultrahangját hallható hangokká alakítsák át.
Évi 10 GW plusz
A kiválasztott helyszín nem véletlen. Nem csak azért, mert a szomszédban jelentős méretű szélfarm és napelemes erőmű is dolgozik, ami ideális terep a kutatáshoz. Hanem mert a térség (Lauztia) olyan energiarégió, amely éppen a szénbányászatról vált át a következő években a megújuló energia korszakába. „A korábbi lignitbányászati területek újra értékessé tehetők, és alapul szolgálhatnak a zöldárammal teljesen ellátott modern iparágak felfuttatásához” – mondta Jochen Grossmann, az árbóc-projekt felügyeletét ellátó Gicon vezetője.
Németországban tavaly elfogadták azt a törvényt (WindLandG), melynek célja, hogy felpörgesse a megújuló energiaforrások terjeszkedését. Ezt az onshore szélerőművek esetében, 2025-től évi 10 GW hálózatra csatlakoztatásával látják biztosíthatónak. A törvény szerint Németországnak 2030-ra el kell érnie az árammixben a 80 százalékos megújuló energiaforrás arányt, 2045-re pedig a rendszer teljes klímasemlegességét. Ehhez a világbajnok árbóc a nagyobb magasságban is precíz mérésekkel tud majd a leginkább hozzájárulni.
