Új értelmet kap az offshore Németországban
Az energetikában eddig is ismert tengeri (offshore) szélerőművek mellé a német bürokrácia most megalkotta a tengeri zöldhidrogén termelés kifejezést is. A nyelvi leleményesség minősítésénél vélhetően sokkal fontosabb, hogy Berlinben arra jutottak, hogy az északi-tengerre tervezett új német szélerőműves potenciálból 1 GW termelőerőt dedikáltan a szárazföldtől távol, azzal csővel összekötött, lebegő hidrogéntermelő infrastruktúrához kell megépíteni, és ez már törvényszerű lehetőség is, amit Németországnak ki is kell használnia.
Az új német szélenergiás terv, melyet a Recharge News egyszerűen a „mamutfeladat” szóval illet, arra épül, hogy a német Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Ügynökség offshore szélenergiás stratégiájában a célterületet is és a termelői kapacitásméretet is pontosan meghatározta. E szerint az északi és balti-tengeri területeken az évtized végére összesen 30 GW, 2035-re pedig 40 GW tengeri szélerőműi flottát kell megépíteni, ami abból kiindulva, hogy jelenleg csupán 8,1 GW áll rendelkezésre, valóban több mint csupán ambiciózus vállalás.
Ebbe a csomagba került be az offshore zöldhidrogén kifejezés, ami arra utal, hogy az épülő új kapacitásokból egy területről, a szélből előállított áramot majd nem a partra vezető kábelekbe táplálják, hanem a tengeren létesített, tiszta hidrogént előállító infrastruktúrához. A Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium közleménye szerint: „A tengeri szélerőművekből származó villamos energia ideális hidrogén elektrolízissel történő előállítására. E technológiák nyílt tengeren, ipari méretben tesztelése érdekében a területfejlesztési terv egy kibővített területet határoz meg az Északi-tengeren, amely hidrogénvezetékkel köthető össze”. Mindezt 2030-ra már meg is kell építeni, így talán az sem túl meglepő, hogy a német Gascade és a belga Fluxys gázhálózat-üzemeltető cégek már kérvényezték is az Európai Bizottságnál, hogy az az építéshez szükséges jóváhagyási protokollt gyorsítsa fel, és egy 400 km hosszúságú hidrogénvezeték megépítését pedig támogassa.
Akár a nehezen megértett német humor e heti remekének is tekinthető, hogy a hidrogént előállító infrastruktúrát azért jelölik a tervekben SEN-1-ként, mert az az „egyéb energiatermelő terület” (Sonstiger Energiegewinnungsbereich) mozaik szava. A SEN-1 egyébként olyannyira nem csak egy vízió, hogy már az is tárgyalási téma, hogy a platformot csatlakoztatni kellene a január elején bejelentett, Norvégia és Németország közé tervezett hidrogénvezetékhez is amely szintén 2030-ra, 3 GW értékű hidrogén szállítására épülhet.
A napokban hosszabb cikkben foglalkoztunk nem csak a német-norvég hidrogén vezeték tervével, de azzal is, hogy miért a zöldhidrogén iparról szól majd a világban az idei év a világban. Érdemes az olvasást az alábbi két cikkünkkel folytatni:
