PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Az ICCT jelentéseivel már többször foglalkoztunk az oldalunkon – ez egy olyan, 22 éve működő nonprofit szervezet, amely a tiszta üzemű közlekedés előremozdításának céljából végez háttérmunkát és kutatásokat. Most azt vizsgálták meg, hogyan állnak az autógyártók az elektromos átállással. Rangsort is felállítottak. Vegyes szempontok A rangsor felállításához három fő kategóriában osztályozták a vállalatokat az elérhető adatok alapján. Megvizsgálták a piaci pozíciót, az alkalmazott technológiát és a cég stratégiai vízióját is. Ezek, különösképp a részeredmények egy része objektív adatokra támaszkodik, de van pár szempont amely gyakorlati alkalmazása erősen szubjektívnek tűnik, és legalábbis kérdéseket vet fel. Az ICCT osztályzásának eredménye a 2022-es adatok alapján. Forrás: The ICCT. Ha egy pillanatra egyet visszalépünk a táblázattól, és az eredmények alapján felállított három fő csoportot nézzük meg, akkor a ranglista elsőre eléggé reálisnak tűnik. Az átállás vezetői közé két céget, a Teslát és a BYD-t sorolták, ami logikus, hiszen ők adják el a legtöbb villanyautót és fejlesztéseikkel az élvonalban járnak. A lista másik vége, a lemaradók tábora is korrektnek tűnik, még ha elsőre furcsa is itt látni a Nissant: a szomorú igazság az, hogy az elektromobilitás egykori pionírja eltékozolta egykori előnyét . Ha viszont az egyes kategóriákat vesszük szemügyre már látunk pár furcsaságot. Piaci pozíció Az első fő kategória a vállalat piaci pozíciója az e-mobilitás terén – ennek osztályzata két részből tevődik össze. Az első azt mutatja meg, hogy az autógyártó teljes eladási volumenében hány százalék a zéró emissziós jármű. A Tesla esetében a 100% egyértelmű, csak villanyautót gyártanak, a BYD-nál viszont már nem ennyire nyilvánvaló a 69 pont. A kínai márka tavaly április óta már kizárólag csak tisztán elektromos és plug-in hibrid autókat gyárt, nagyjából fele-fele arányban – ebből valahogy 69 pont lett a végső értékelésben. A többi gyártónál is hasonlóan számították át a PHEV járműveket villanyautóra, azaz egy konnektoros hibrid nem ér egy teljes villanyautót, de nem is nulla – ami korrektnek tűnő megközelítés, bár a matek részleteit nem ismerjük. A másik részpontszám már egy kicsit aggályosabb, azt osztályozza ugyanis, hogy az adott gyártó tisztán elektromos (és hidrogénes) modelljei a piaci szegmensek mekkora szeletét fedik le. Így például teljes összesítésben első helyen szereplő Tesla itt csak 38 pontot kap, míg a listán alulról negyedik Nissan 63-at. Ezzel a megközelítéssel az lehet a gond, hogy eleve nem minden autógyártó kívánja lefedni a piac minden szegmensét, így ezt korrektebb lenne ahhoz mérni, hogy az adott gyártó portfólióján belül kínált kategóriák hány százalékában van elektromos alternatíva. Kisarkított példával, ha a Ferrari sportautói mind elektromosak lennének, nem korrekt azért pontot levonni, mert nem gyártanak furgont, vagy miniautót, ahogy a Land Rover sem fog roadstert árulni. Villanyautós technológia A következő nagy kategória a technológiák fejlettsége, ami öt részpontszámból adódik össze. Az első a cég villanyautóinak fogyasztása, amelyet egyébként piaci szegmensenként számoltak ki, így nem a Dacia Springet hasonlítják össze a nagy SUV-val, aztán a végén a gyártó eladásaiban betöltött arány szerint súlyozzák az eredményt. Így például a Hyundai-Kia elektromos teherautói nem húzzák fel aránytalanul a konszern átlagát. Mégis némileg furcsának érezzük, hogy azok a gyártók, amelyek mondjuk gyártanak elektromos furgonokat és kamionokat is, azok eredendően magasabb fogyasztása alapján valamelyest hátrányba kerülhetnek, miközben meg kellene tapsolni őket azért, hogy ezt a járműkategóriát tisztább üzemre ültetik át A második részpontszámot a töltési teljesítmény alapján osztják ki, és szintén eladott darabszámra súlyozzák. Így elsőre például furának tűnhet, hogy csak 75 pontot kap, miközben modern villanyautóik legalább olyan gyorsan töltenek, mint a Teslák, ám tavaly az E-GMP platformos sztárok eladásai mellett számos régebbi konstrukció is a protfólióban volt, így míg az amerikai rivális teljes kínálata 172 kW-os átlagot kapott, a koreaiak csak 134 kW-ot értek el az összes modellt beleszámítva és súlyozva. Valóban tudja, amit a katalógus állít: 18 perc elég volt a 80% eléréséhez. A hatótáv volt a harmadik alkategória, ahol szintén piaci szegmensekre bontva vizsgálták az erősorrendet, így aki csak kevesebb modellkategóriában képviseltette magát, de ott nagy aksikkal nagy hatótávokat ért el, jóval több pontot kapott (lásd Ford 95 pont), mint aki szélesebb spektrumot fed le és néhol kisebb hatótávokat tud csak felmutatni (pl. Stellantis 28 pont). Érthető, hogy a hatótávokat valahogy be kell emelni az egyenletbe, de lehet értelmesebb lenne ezt a jövőben járműkategóriákként pontozni és azt átlagolni. Tehát ha valaki a subcompact, kisautó osztályban mondjuk csak 260 kilométert tud, de az az adott kategóriában a legjobb gyártó 80 százaléka, akkor arra kapjon 80 pontot, majd az összes méretkategória eredményét átlagoljuk. A negyedik részeredményt abban mérték, az autók és az aksik gyártásához mekkora arányban használnak megújuló energiát a gyártók. Az irányt és a szándékot értjük és értékeljük, de feltűnően sokan kaptak nulla pontot egyszerűen azért, mert erről nem osztanak meg részleteket az éves fenntarthatósági jelentésükben. Jó példa erre a Tesla nullázása, pedig tudjuk, hogy a vállalat 32 MW napelemet üzemeltetett gyárai tetején a tavalyi év végén, és a világ legnagyobb DC töltőhálózatát 100 százalékban megújulókkal látja el. Mennyit szennyez a Tesla? Az utolsó kategória az akkumulátorok újrahasznosítása – legyen az feldolgozással, vagy második élettel, energiatárolók építésével. Itt úgy tűnik azt nézték meg, hogy a gyártó minden piacáról visszagyűjti-e maga az elhasznált vagy sérült akkumulátorokat. A végeredményekben kiemelkedik a BMW második helye, bár megjegyzendő, hogy azt elsősorban az eléggé szubjektíven kezelt megújuló energia kategória tökéletes pontszáma húzta fel – de igaz, alapvetően végig eléggé kiegyensúlyozott pontokat kaptak a bajorok. Vízió Az utolsó fő kategória a cég stratégiai víziója volt. Az első szempont az volt, hogy a termékpaletta mekkora részét és mikorra kívánják zéró emissziósra cserélni. Itt értelemszerűen a lista elején az végzett, aki már most is csak villanyautót gyárt, akinél pedig vannak PHEV-ek is, azok ezért kompenzációt kaptak. Kiemelkedő a Renault eredménye, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy ők a fő márkánál Európában már 2030-ra bevállalták a 100 százalékot – itt egyébként már a konszernek márkáinak céldátumait egyenként vizsgálták. A második részpontszámot az elektromos átállásba befektetett dollármilliárdok adták ki, ahol egyébként a PHEV-ek fejlesztése mínusznak számított. Így például a BYD 44 milliárd dolláros beruházása 0,7-es szorzót kapott és csak 31-et ért, de a Nissan 16,5 milliárdját 100%-on számították be. A beruházásokat azután elosztották az eladott villanyautók számával is. Carlos Tavares, a Stellantis vezérigazgatója. Forrás: ACEA.be A legutolsó részkategória igen érdekes, és hasznos. Az összeállítás készítői azt pontozták, hogy a nagyszabású, és jól hangzó zöld stratégia megvalósításában anyagilag mennyire érdekelt a menedzsment. Magyarul, a sokmilliós kompenzációjuk mennyiben függ az elektromos átallás ütemétől, a kitűzött célok elérésétől. A Tesla és a BYD első két helye nem meglepetés azoknak aki tudják, hogy gyakorlatilag a stratégia sikere határozza meg a vezérigazgatók bérének egészét, de 100 pontot ért a Stellantis elkötelezettsége is, ahol a fix éves fizetés Carlos Tavares csomagjának csak 8 százalékát teszi ki, és több kategóriában, további 23 millió euró múlik azon, hogy villanyautó-gyártó lesz-e a konszern 2030-ra Európában, illetve 2035-re az USA-ban. A részpontszámok alakulását és további részleteket itt lehet megtekinteni. PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZWxla3Ryb21vc2F1dG8mdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy52b2x0aWUuZXUvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1lbGVrdHJvbW9zYXV0byZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L3ZpbGxhbnlhdG9zb2todS1ub3YtMTMwMHg2MDAtMy12ZXIyLWF1dG9tb2Rvc2l0b3R0LTIwMjQtMTEtMDguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtbm92LTEzMDB4NjAwLTMtdmVyMi1hdXRvbW9kb3NpdG90dC0yMDI0LTExLTA4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
