Az évtized végéig meg kell építenünk 4000 MW-nyi szélerőművet

Egy évtizednyi stagnálás után érezhető már a változás szele Közép-Európában, a csehek, a szlovákok, a szlovének és a magyarok összesen akár 6000 MW új, szélerőműves termelőkapacitást is a rendszereikbe illeszthetnek 2030-ig – írta meg a Wind Europe. A szélenergia ipar szakmai – és Brüsszel felé: hatékony lobbi – szervezete sorra vette, hogy a régió négy tagországában mi várható.

A Wind Europe úgy látja, hogy ígéretes szabályozási változások előkészítése és első tételeinek életbe léptetései történtek, történnek meg mindegyik országban.

Csehországban a közelmúltban például már módosították is a vonatkozó jogszabályokat úgy, hogy azok összhangba kerüljenek a közelmúltban uniós nyomásra magasabb szélenergia-célokat meghatározó Nemzeti Energiaklíma Tervvel (NEPC). Például, miután iparági források szerint március elejére elkészült a módosító csomag – ahogyan az Magyarországon is várható – egyszerűsítik az engedélyezési folyamatokat. Szlovéniában a következő hónapban léptetik életbe az első ilyen paragrafusokat.

Erre számíthatunk, ha újra lehet majd szélerőműveket építeni Magyarországon

A Wind Europe magyarázta szerint a közép-európai országok csak több szélenergia bevetésével tudják teljesíteni az EU új, megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéséből a rájuk eső részt, és ez akkor is így van, ha Csehországnak, Magyarországnak és Szlovákiának nincs, és Szlovéniának is csak „jelzés értékű” tengerpartja van. Az országoknak a szárazföldi (onshore) szélre kell támaszkodnia.

A megújuló energiás szakmai szövetségek és think tankek elemzései alapján a négy ország Nemzeti Energiaklíma Tervének face liftjét követően 2030-ig az alábbi szélerőműves méretekig kellene a rendszereiket  felfejleszteni:

• Csehországnak a jelenleg tervezett 720 MW-os célszám helyett 1600 MW-ra
• Magyarország a már 2010 óta meglévő (de a tervekben hivatalosan 2030-ra is beírt) 329 MW-ról 4000 MW-ra
• Szlovákiának az aktuálisan elképzelt 500 MW-ról 667 MW-ra
• Szlovéniának pedig a szintén 500 MW-ra bővítés helyett 600 és 700 MW közé.

Ebből a konklúzió egyrészt az, hogy az európai szakemberek Magyarországban látják a legnagyobb, de már szükséges növekedési potenciált, másrészt viszont az, hogy a magyar kormánynak sürgősen fel kell adnia a 2010 óta befagyasztott szélerőmű bővítési politikáját. (Az elmúlt, bő egy évtized passzivitását és következményeit a Magyar Narancsban március végén megjelent cikkben összefoglaltam.)

Új viszonyítási ponthoz értek a szárazföldi szélerőművek

A struccpolitika feladásának kényszerét egyébként részletesen tartalmazza az a brüsszeli megállapodás, melynek teljesítéséhez kötötték az uniós helyreállítási alapban lévő összegek kifizetését. A határidő március 31. volt, mely anélkül múlt el, hogy a magyar kormány bármilyen, idevonatkozó döntést vagy bejelentést tett. volna.

A jelek szerint azonban ez nem marad így. Az európai szélenergiás szövetségnek nyilatkozó Magyar László (az Energiaklub szakembere) a következőket mondta ezzel kapcsolatban: „Néhány hónapon belül módosul a szélenergia-beruházásokat tiltó jelenlegi jogszabály Magyarországon. További akadályok adódnak az engedélyezési és hálózati eljárásokban, és valószínű, hogy csak az ország egyes részein engedélyezik a telepítéseket, így nehéz, lassú növekedésre számíthatunk. Remélhetőleg a piaci hatások (olcsó szélenergia) még ebben az évtizedben elősegítik a gyorsabb terjeszkedést, és 2030-ra jelentősen túlléphetjük a felülvizsgált NECP-ben jelenleg meghatározott 1000 MW-os szélenergia-célt.”

Így lehetne Magyarországnak is tengeri szélenergiája

Szabó M. István