Mennyivel növeli meg a napelemek téli hozamát, ha függőlegesen telepítjük őket?

A szaldós elszámolás keretében telepített napelemes rendszereket szinte minden esetben az éves termelés maximalizálására optimalizálták. Ez pénzügyi szempontból nézve érthető ugyan, de a délre néző, 30-40 fokos dőlésszöggel telepített napelemek télen túl keveset, nyáron pedig túl sokat termelnek, ami az elosztói hálózatra is hatalmas terhet ró. A szigetüzemesek ezzel szemben mindig is arra törekedtek, hogy a termelésüket minél inkább a felhasználásukhoz igazítsák, hiszen ők nem tudják a nyári túltermelésüket télen felhasználni. A jövő évtől hatályba lépő bruttó elszámolás is ez utóbbi szemléletet fogja megkövetelni, mivel a hírek szerint a hálózatba visszatáplált energiáért olyan alacsony átvételi árakat fognak kínálni, hogy a nyári túltermelésnek szinte semmi értéke nem lesz, a téli termelés viszont végre fel fog értékelődni, ami az országos szintű hálózat szempontjából is előnyös fejlemény.

A nap Magyarországon december közepén még délben is csupán 19 fokos magasságig kapaszkodik fel, így ilyenkor értelemszerűen az ehhez illeszkedő, meredekebb dőlésszögű panelek fognak a legjobban termelni. A következő grafikonon különböző dőlésszöget alkalmazó napelemek december havi termelését hasonlítottam össze a PVGIS alkalmazás adatai alapján.

Amint az látható, a decemberi termelés szempontjából a 70 fok körüli dőlésszög az ideális, miközben a vízszintes telepítés nyújtja a legrosszabb teljesítményt.

Persze nem mindenkinek adatik meg az a luxus, hogy szabadon meghatározza a panelek pozícióját, a felhasználó sok esetben csak a tető és a homlokzat, vagy a kerítés közül választhat. A kettő közül a függőleges elhelyezés abban az esetben lehet jobb választás, ha egyébként nem túl meredek a tetőnk (40 fok alatti a dőlésszöge). Adódik azonban a kérdés: mennyit nyerhetünk az egyik vagy a másik megoldással?

A 70 fokos szögben rögzített panel 21%-kal fog többet termelni decemberben a 30 fokos, és 10%-kal többet a 40 fokos dőlésszöghöz képest. Egy homlokzati panel esetén ez a különbség 13, illetve 3 százalékra olvad.

Persze minél laposabb a szóba jöhető tető, a különbség annál nagyobbra nő: egy olyan lapostetőhöz képest, amelyre csak vízszintesen telepíthetőek a napelemek, mert nem bírná el a tartószerkezet súlyát, a homlokzat már kétszer akkora decemberi hozamot jelenthet.

A következő grafikonon azt hasonlítottam össze, hogy 1 kWp névleges kapacitás mekkora havi hozamokat ér el egy teljes év során 35 fokos, 70 fokos és 90 fokos dőlésszög mellett. A fekete színű oszlopok itt az  éves termelésre, a zöldek a decemberi termelésre optimalizált rendszereket jelölik, a kék szín pedig egy homlokzati rendszer termelését mutatja.

A 70 fokos dőlésszögű rendszer októbertől februárig jobb hozamot biztosít, mint a 35 fokos. Ami a homlokzati rendszert illeti, itt novembertől januárig számíthatunk nagyobb termelésre, bár a különbség csupán néhány százalékot jelent, cserébe viszont nyáron fele akkora lesz a termelés, mint egy tetőre szerelt rendszer esetében.

A fenti számok csupán iránymutatást jelentenek, így amikor bruttó elszámolásban (illetve szigetüzemben) szeretnénk egy új rendszert létesíteni, az egyéni szükségleteinket, körülményeinket és lehetőségeinket figyelembe véve kell majd elhelyeznünk a napelemeket, ami a szaldós elszámoláshoz képest némileg több tervezést és megfontolást igényel.

Ennek meg így mi értelme? Vertikális naperőművet építettek Ausztriában

Címlapkép: Green Akku

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.