Stájerországban sokan termesztenek olajtököt, amelyet itt Magyarországon olykor stájer tök néven is emlegetnek. A héj nélküli magokból a termés őszi betakarítását követően préselik ki a krémes, sötétzöld, intenzív dióízű olajat, „Stájerország zöld aranyát”, amely egyike Ausztria kulináris kincseinek. Josef Gründl, osztrák gazdálkodó az energiaárakat látva arra gondolt, hogy a tökföldjéből az olajnál többet is ki lehetne hozni, ezért függőlegesen felszerelt kétoldalú modulokból egy 1,9 MW-os naperőművet épített a Graz melletti Gabersdorfban lévő 5 hektáros földjén. „A legjobb szántómat csak nem fogom beépíteni” – indokolta a szokatlan megoldást. Miután a vertikális kialakításnak köszönhetően a rendszer alig foglal el némi helyet, a tulajdonos a földterület 90%-án továbbra is tököt és más haszonnövényeket fog majd termeszteni, a maradék 10%-át pedig ökológiai célokra használja.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1L2ludmVydGVyZ3VhcmQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS9pbnZlcnRlcmd1YXJkJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC92aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMjAweDE2MDAtMjAyNG1hanVzMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLTEyMDB4MTYwMC0yMDI0bWFqdXMzLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ A technológia a német Next2Sun gyártótól származik, Gründl azonban saját maga tervezte meg a projektet a helyi villanyszerelő mesterrel, Peter Gsell-lel, és a létesítmény üzemeltetése is a két helybéli kezében van. A Stájer Ökológiai Alap finanszírozásával a projektet három évig tudományosan figyelemmel kísérik a vertikális fotovoltaikus energia és a mezőgazdasági termelés közötti szinergiák kutatása és dokumentálása érdekében. A tulajdonos elmondása szerint a rendszer kilowattonként 140 euróval került többe, mintha hagyományos módon építették volna meg. A megtérülési időt 10-13 évre becsülte, de ez természetesen nagyban függ a jövőbeli energiaáraktól is. Az engedélyeztetés könnyen ment, mivel az erőmű a panelek kelet-nyugati tájolása miatt nem a déli órákban fogja megterhelni a hálózatot. Sőt, ezen a területen a hálózatüzemeltető nem is adott volna engedélyt egy hasonló méretű, ám hagyományos termelési profillal rendelkező naperőműre. A létesítményen belül 9,4 méteres sortávolságokat alakítottak ki, így a földterület 90%-a művelhető marad akár mezőgazdasági gépekkel is, miközben az erőmű „energiasűrűsége” közel 400 kWp/hektár, ami nem sokkal marad el a hagyományos kialakítású erőművek számaitól. A sorok mentén körülbelül 1 méter széles füves sávot hagytak meg, ami hozzá fog járulni a biodiverzitás növeléséhez. A területen bármilyen, legfeljebb 90 cm magasra megnövő növényt lehet termeszteni, afölött viszont már számolni kell az árnyékolással. A rendszer hivatalos üzembe helyezésében Werner Kogler osztrák alkancellár is részt vett – a Next2Sun szerint ez az ország első MW-os léptékű vertikális agrár-fotovoltaikus rendszere. „Nem szabad hagynunk, hogy megijedjünk a jelenlegi válságoktól” – mondta a zöld politikus avatóbeszédében – „inkább azt mutatjuk meg, milyen fontos az energiaátállás gyors előrehaladása – ez az agrár-fotovoltaikus projekt remek példa arra, hogy ez hogyan is működik.” „Ausztriában, akárcsak Németországban, lassan eljutunk odáig, hogy átmenetileg teljes egészében megújuló energiával látjuk el magunkat” – nyilatkozta Heiko Hildebrandt, a Next2Sun vezérigazgatója. A hagyományos naperőművek további bővülése növeli az időszakos túlkínálatot, és megterheli a szűkös hálózati kapacitásokat. „A Next2Sun rendszerekkel a reggeli és az esti órákban is tudunk áramot termelni, így az energiaátállást szélesebb alapokra helyezzük – stabilizáljuk a PV-energiatermelést, és így egyenletesebben használjuk ki az elektromos hálózatokat.” Egy hagyományos módon a talajra telepített kereskedelmi célú naperőmű beruházási költségei kilowattóránként körülbelül 4 centet tesznek ki Ausztriában, a karbantartási költségei pedig körülbelül további 1,4 centet. Ez nagyságrendileg 4-7 centes áramtermelési költséget jelent egy normál naperőmű esetében. A kétoldalú függőlegesen rögzített modulok esetében a telepítési költségek kicsivel 3 cent alatt vannak, a karbantartási költségek pedig körülbelül 1,25 centre rúgnak, a fajlagos költség 4,5-8 cent/kWh. Az állandó növénykultúrákhoz használt magasított tartószerkezetű rendszer telepítési költségei kilowattóránként 6,2 cent körül alakulnak, a karbantartási költségek pedig 1,3 cent körül. Ez (magasságtól függően) 4,5 és 10 cent közötti villamosenergia-termelési költséget eredményez. Egy 10 kilowattnál kisebb, tetőre szerelt rendszer fajlagos költségei 8-10 centet tesznek ki. Forrás. A címben feltett kérdésre válaszolva tehát két olyan tényezőt kell megemlítenünk, amely a vertikális telepítés mellett szól. Az egyik a jóval kisebb területigény, amely lehetővé teszi az energiatermelés és a mezőgazdaság együttműködését ugyanazon a földterületen. A másik a termelési profil: megfelelő tájolás mellett a függőleges napelemek azokban a reggeli és esti órákban termelik a legtöbb napenergiát, amikor abból egyébként hiány van, és ezért magasabb az ára. Ez a termelőnek és a hálózatnak egyaránt előnyös megoldás lehet. Említést érdemelhet egy harmadik szempont is, a függőlegesen elhelyezett napelemek épségét ugyanis kevésbé veszélyeztetik a jégesők. Hogy a jég mikor és hogyan okozhat kárt a napelemekben, arról az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben. Így bánik el a jégeső a napelemekkel Címlapkép: Next2Sun dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
