Megkezdődött a szentgotthárdi Opel gyár átállása

A hagyományos motorok fokozatos eltűnésével előtérbe kerülnek az elektromos egységek és a hozzájuk kapcsolódó hajtáselemek. Míg sokan attól tartanak, hogy ez rengeteg gyárbezárással és elbocsátással jár majd, a Stellantis kezébe tartozó szentgotthárdi Opel gyárban már február közepén is tudták, mit hoz a jövő.

A szentgotthárdi Stellantis gyár (fotó: Stellantis)

Így a motorkészítő üzem területén a napokban már meg is kezdték az elektromos hajtásmodulokra (EDM) optimalizált gyárcsarnok átalakítási munkáit. Az itt készülő alkatrészek fognak a Stellantis európai STLA autóiba kerülni. Az STLA platform a tisztán elektromos modellek közös nevezőjeként aposztrofálható, és 2026-ban mehet majd a piacra az első ilyen jármű.

A gyártás magában foglalja az alkatrészek megmunkálását, illetve az elemek összeszerelését és tesztelését. Az itt készülő EDM elemek egyfajta három az egyben konfigurációt jelentenek, melyek magukban foglalják az elektromotort, a reduktort és az invertert is.

STLA large platform

A beruházás értékét 45 milliárd forintra becsülik, és egy merőben új fejezetet jelent a gyár termelésének 32 éves múltra visszatekintő történelmében. 1992-ben még itt kezdték ugyanis összerakni azokat a négyhengeres benzinmotorokat, melyek legtöbbje a szintén itt készülő Opel Astra F generációjába került – összesen egyébként több mint 11 millió belső égésű motort készítettek Szentgotthárdon. A jelenleg kihasználatlanul álló csarnok létezése az átépítés megkezdésével így új értelmet nyer: belépést az elektromos meghajtás világába.

A Stellantis csoport az alábbi ikonikus márkákat tudhatja magáénak: Abarth, Alfa Romeo, Chrysler, Citroën és DS Automobiles, Dodge és Ram, Fiat, Jeep, Lancia, Maserati, Opel/Vauxhall valamint a Peugeot. Ezek közül jó néhányba kerül majd a szentgotthárdi hajtásmodulokból. A vállalat lépésével 110 új munkahely is létrejön, a termelés pedig 2026 második felében kezdődhet.

Kőrössy Balázs