Tudjuk, hogy az elektromos járművek sem környezetkímélőek a szó szorosabb értelmében, hisz az akkugyártáshoz szükséges technológia rengeteg energiát emészt fel, illetve káros anyagok felhasználásával is dolgozik, nem beszélve a működésükhöz szükséges elektromos áram előállításáról, mégis figyelemre méltó, hogy lokálisan mennyivel tudják javítani a légminőséget. Már azt az apróságot sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen járművek klasszisokkal kevesebb fékport hagynak a levegőben, míg az aszfaltra sem eregetik magukból az olajat és egyéb veszélyes folyadékokat, mint belső égésű motorral szerelt társaik, legnagyobb erényük természetesen a kipufogógáz-mentesség. Fotó: pxfuel.com A Berkeley Egyetem legújabb tanulmánya is alátámasztja, hogy a kibocsátás nélküli autók használata mennyivel teheti jobbá környezetünket. A neves intézmény most be is bizonyította, hogy milyen jótékony hatása van az akkumulátoros járműveknek egy adott terület levegőjének minőségére. Az egyetem a San Franciscó-i öböl térségében kezdte mérni a levegő összetételét már 2012-től kezdődően, ugyanis ekkor telepítették az első szenzorokat, melyek száma napjainkra elérte az ötvenet. Az évek során figyelték a kibocsátásokat és azok pontos összetételét, amiket vissza tudtak vezetni eredetükhöz, és így három alapvető kategóriát hoztak létre: Ipar: termelés során keletkező kibocsátások Szezonális kibocsátások: például fűtés Közlekedés: autók, teherautók, hajózás… A teljes képet nézve 2018 és 2022 között megállapítást nyert, hogy évente átlagosan 1,8 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, amiből a közlekedésre jutó rész ennél magasabb, évi 2,6%-os mérséklődést mutatott. Aki szkeptikusan állna az adatokhoz, annak eláruljuk, hogy nem véletlenül csak 2024-ben kerültek ezek nyilvánosságra, ugyanis több mint egy évbe tellett áttanulmányozni az eddigi összes információt, ami alapján szét lehetett válogatni, és csoportokra bontani a környezetkárosító hatásokat megfelelően. Persze a Covid is megjelent a vizsgált években, ami valójában segítette a csapat munkáját az adatok válogatása során, hisz a közlekedés – ezen belül a személyautók és teherjárművek –, valamint az ipar is máshogy működött a súlyosabb hónapokban. Így pedig könnyebb volt szétszedni, és a megfelelő csoportokhoz kötni az értékeket Ronald Cohen, az egyetem kémiaprofesszora, a kutatás atyja a kapott eredmények után azt mondta, reméli, kutatásuk egyfajta támaszként szolgál majd a károsanyag-kibocsátás ellen vívott harcban, amely bizonyítja, hogy a légszennyezés csökkentése érdekében tett intézkedések valóban működnek. Persze szép eredmény ez önmagában is, de a professzor szerint Kalifornia állam (ahol a San Francisco-öböl is található) további lépéseket kell tegyen azért, hogy 2045-re karbonsemlegessé váljon. A számítások szerint ugyanis évi 3,7 százalékkal kéne mérsékelni a kibocsátási értékeket, vagyis a mostani 1,8 duplájával – bár azt is hozzátette, hogy mindenki ennél csekélyebb mérséklődésre számított az első időkben, így az irány abszolút jó. Már csak a többi csoportban is megfelelő intézkedéseket kell hoznia az embereknek, hogy tartható legyen a céldátum – a közlekedés már megtette az első nagy lépést. Kőrössy Balázs Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
