PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Tudjuk, hogy az elektromos járművek sem környezetkímélőek a szó szorosabb értelmében, hisz az akkugyártáshoz szükséges technológia rengeteg energiát emészt fel, illetve káros anyagok felhasználásával is dolgozik, nem beszélve a működésükhöz szükséges elektromos áram előállításáról, mégis figyelemre méltó, hogy lokálisan mennyivel tudják javítani a légminőséget. Már azt az apróságot sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen járművek klasszisokkal kevesebb fékport hagynak a levegőben, míg az aszfaltra sem eregetik magukból az olajat és egyéb veszélyes folyadékokat, mint belső égésű motorral szerelt társaik, legnagyobb erényük természetesen a kipufogógáz-mentesség. Fotó: pxfuel.com A Berkeley Egyetem legújabb tanulmánya is alátámasztja, hogy a kibocsátás nélküli autók használata mennyivel teheti jobbá környezetünket. A neves intézmény most be is bizonyította, hogy milyen jótékony hatása van az akkumulátoros járműveknek egy adott terület levegőjének minőségére. Az egyetem a San Franciscó-i öböl térségében kezdte mérni a levegő összetételét már 2012-től kezdődően, ugyanis ekkor telepítették az első szenzorokat, melyek száma napjainkra elérte az ötvenet. Az évek során figyelték a kibocsátásokat és azok pontos összetételét, amiket vissza tudtak vezetni eredetükhöz, és így három alapvető kategóriát hoztak létre: Ipar: termelés során keletkező kibocsátások Szezonális kibocsátások: például fűtés Közlekedés: autók, teherautók, hajózás… A teljes képet nézve 2018 és 2022 között megállapítást nyert, hogy évente átlagosan 1,8 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, amiből a közlekedésre jutó rész ennél magasabb, évi 2,6%-os mérséklődést mutatott. Aki szkeptikusan állna az adatokhoz, annak eláruljuk, hogy nem véletlenül csak 2024-ben kerültek ezek nyilvánosságra, ugyanis több mint egy évbe tellett áttanulmányozni az eddigi összes információt, ami alapján szét lehetett válogatni, és csoportokra bontani a környezetkárosító hatásokat megfelelően. Persze a Covid is megjelent a vizsgált években, ami valójában segítette a csapat munkáját az adatok válogatása során, hisz a közlekedés – ezen belül a személyautók és teherjárművek –, valamint az ipar is máshogy működött a súlyosabb hónapokban. Így pedig könnyebb volt szétszedni, és a megfelelő csoportokhoz kötni az értékeket Ronald Cohen, az egyetem kémiaprofesszora, a kutatás atyja a kapott eredmények után azt mondta, reméli, kutatásuk egyfajta támaszként szolgál majd a károsanyag-kibocsátás ellen vívott harcban, amely bizonyítja, hogy a légszennyezés csökkentése érdekében tett intézkedések valóban működnek. Persze szép eredmény ez önmagában is, de a professzor szerint Kalifornia állam (ahol a San Francisco-öböl is található) további lépéseket kell tegyen azért, hogy 2045-re karbonsemlegessé váljon. A számítások szerint ugyanis évi 3,7 százalékkal kéne mérsékelni a kibocsátási értékeket, vagyis a mostani 1,8 duplájával – bár azt is hozzátette, hogy mindenki ennél csekélyebb mérséklődésre számított az első időkben, így az irány abszolút jó. Már csak a többi csoportban is megfelelő intézkedéseket kell hoznia az embereknek, hogy tartható legyen a céldátum – a közlekedés már megtette az első nagy lépést. Kőrössy Balázs Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
