Audi e-tron bemutató és tesztvezetés

Március 20-án hivatalosan is bemutatták Magyarországon az Audi első elektromos SUV-ját, aminek típusjele egyszerűen csak e-tron. Sajnos ezt az 5 betűből álló jelzést már használták kiegészítésként a hibrid modelljeikben és a jövőben is terveznek több típust ezen a néven piacra dobni, például az e-tron GT-t, ami nem egy SUV hanem egy sportkupé. A sajtótájékoztatóra a Naphegyen került sor, a beszédet viszont nem húzták túl sokáig, körülbelül 10 perc alatt lezavarták a tesztkör ismertetésével együtt. Az eseményen az e-tronon kívül egy másik autót is bemutattak, a Q3-at, de láthatóan a megjelent újságírókat (és minket villanyautósokat is) az e-tron érdekelte.

A bemutató egy tesztvezetéssel is párosult, amire 16 db autót hoztak el, fele Q3 fele pedig e-tron, és az autókba kettesével ülhettek a tesztpilóták. A tesztkör meglepően hosszúra sikerült, összesen több, mint 150 km-t mentünk, aminek a felénél volt az autócsere, negyedénél és a háromnegyedénél pedig autónként egyszer a sofőrcsere. A Naphegy utcából az M1-es autópályán keresztül elmentünk a Pannónia Golf & Country Club parkolójába, onnan Esztergomba a Bazilikához, aztán Visegrádra a Fellegvárhoz, majd vissza Budapestre. Tehát egy ember körülbelül 35 km-t vezette mindkét kocsit.

Nekünk először egy Q3-as jutott, amit én vezettem a Bazilikáig. Nagyon örülök, hogy először ebben az autóban ültünk, mert hatalmas megváltásként éltük meg, amikor végre megkaphattuk az e-tront. A Q3-ban egy 1500 köbcenti benzinmotor dolgozott, 7 sebességes dupla kuplungos automata váltóval. Egyébként az autó nem volt olyan rossz, bár meglepődtem, hogy mennyire terepjárószerű a műszerfal tetejének borítása, kedvem támadt volna slaggal lecsapatni. Persze minden földi jóval meg volt pakolva a Q3, az ülése kényelmes, a kezelőszervek ergonómikusak, a digitális műszerfal kiválóan konfigurálható, a középső érintőképernyő pedig egy csúcstelefon gördülékenységével siklott. A navigáció, a megszokott gyári navikhoz képest egyszerűen pazar (az itt leírt pozitívumok természetesen mind megvoltak az e-tronban is). Az egyetlen gondot a motor és váltó együttese jelentette. 50-60 km/h-ig egyenletes tempóban semmi zavaró nem volt, de egy pici gázadásra is ordítani kezdett a benzines erőforrás, cserébe viszont csak mérsékelten gyorsult a jármű.

Szerencsére szép tájakon vezetett keresztül az utunk. Esztergomban a Bazilika előtt lehetőségünk nyílt újra megcsodálni és lefotózni a járműveket a lemenő nap fényében. Pazar látvány volt a hatalmas karosszériák és a monumentális épület együttese.

Az e-tron külsejét nem rontották el a szokásos villanyautós motívumokkal, egyedül a jobb légellenállású hűtőmaszk, az aero felnik és a zöld rendszám árulják el, hogy nem egy morgó erőforrás égeti odabent az üzemanyagot. Ha ezek az apróságok sem lennének a kocsin, csak gyakorlott Audi fanatikusok tudnák megkülönböztetni egy márkatárs városi terepjárótól. A várva várt különlegességet, a kamerás tükörpótlékot nem hozták el Magyarországra, ezért ódivatú tükörlapokat kellett nézegetnünk az autó két oldalán.

Kinyitva az ajtót megcsapott a brutális bőrszag, ami önmagában is lehetne a minőség szimbóluma, annyira finom. Benézve a vezetőfülkébe először a két középső képernyő ragadja meg a figyelmünket, ami színeivel és kezelhetőségével is kiemelkedik az átlagból. Az alsón a klímát, a felsőn pedig a menüt és a navigációt kezelhetjük. A vezető előtt a Q3-ban már megismert virtuális műszeregység jelenik meg. Sajnos a hosszú vezetési táv és a kötött program miatt nem volt idő nyomkodni a menüt, pedig nagyon nagy szükség lett volna rá, hogy megnézzük, milyen beállítási lehetőségek vannak a kocsiban. Ha valakinek lehetősége lesz eljutni egy ilyen tesztvezetésre, külön kérjen legalább fél órát erre a műveletre, okulva a mi hibánkból, miszerint csak az út utolsó harmadában kerítettük elő a dynamic módot, ami nélkül a kocsi nem adja le a teljes vonóerőt!

És micsoda gyorsulás, brutális! Nincs késlekedés, nincs váltogatás, rálépünk a pedálra és azonnal hátba ver az ülés. Útitársam Tesla Model S tulajdonos, neki ez az élmény nem volt új, szerinte az ő autójától picivel elmarad a lökés, de mindenki másnak (akinek nincs otthon a garázsában Teslája) le fog esni az álla. Nekem például komolyan küzdenem kellett, hogy visszatereljem a sebességmérőt 100 km/h alá. 50-ről csak egy másodpercre kell elbambulni és máris tilosban járunk, észrevétlenül. A gyorsulás azért is nagyon durva, mert hamar hozzá lehet szokni, viszont ekkor jön a felismerés, hogy a fék ebben az autóban is csak ugyanannyira fog mint a többi hasonló kocsiban, ráadásul a 2490 kg-os tömeg megállítása a regeneratív fékezéssel kisegítve sem gyerekjáték. Nem gondolom, hogy gyenge a fék, vagy hogy ne tudna ugyanolyan rövid távon megállni, mint bármelyik prémium kortársa, de mégis oda kell rá figyelni.

Sokan ódákat zengtek már róla, hogy az e-tron mennyire csendes. Ami a zajszigetelést illeti, való igaz, hogy csend honol odabent, de a motor hangja meglehetősen sípolósra sikeredett. Nem tudni, hogy direkt akarták, hogy legyen valami visszajelzés a motortól, vagy csak technológiailag nem tudtak mit kezdeni a magas frekvenciákkal, mindenesetre meglepett, hogy egyesek által a világ egyik legcsendesebb autójaként emlegetett e-tronban hallani a villanyhangot.

A tesztkör Budapest belvárosában végződött.

Összességében nagyon örülök, hogy végre az Audi is készített egy elektromos autót, ami méltó a cég hírnevéhez. Ezzel a lépéssel felkerül a megrögzött márka fanatikusok térképére is a villanyautózás. Olyanokra gondolok, akik pár évente cserélik az autójukat és az Audi márkakereskedésen kívül el sem tudnak képzelni más helyet, ahol autót vehetnének. Ők lehetnek azok a vásárlók, akik az e-tront választva tovább népszerűsítik a villanyautózást, akik megmutatják ismerőseiknek, hogy a korábban ebben az árkategóriában beszerzett kocsik mennyire harmatosan gyorsultak, mennyire csúnyán kerregtek és mennyi kipufogógázt engedtek a levegőbe, amire ezentúl nincs szükség.

Fotó: Magyar Péter, Thuma Gábor

Magyar Péter

Villamosmérnökként szakmai csodálattal tekintek minden elektromos járműre, ugyanakkor azt látom, hogy sok az ismerethiányból adódó ellenérzés irántuk. Írásaimmal ezen szeretnék pozitív irányban változtatni!