PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Bár sokaknak összeesküvés elméletnek hathat, mára már szinte általánosan elfogadott tény, hogy a nagy amerikai dohánygyárak anno megannyi kutatást és tudóst finanszíroztak, PR cégeket és hatalmas ügyvédi irodákat fizettek, hogy kétségeket ébresszenek az emberekben a cigaretták egészségkárosító tulajdonságai kapcsán. Ezt már csak azért is tudjuk, mert a 90-es évek végén, amikor már sokasodtak a perek, ezeket részben el is ismerték az érintettek, majd egy hatalmas 206 milliárd dolláros kifizetéssel zárták le a további pereskedést. (Mielőtt valakinek meghasad a szíve, 25 év alatt fizetik ki az összeget). Az elektromos autózás kapcsán is sokszor felmerül a gyanú, hogy hasonló taktikákat alkalmaznak a nagy arctalan multik, de ritkán teszik ezt annyira amatőr módon, hogy ennyire gyorsan és egyértelműen le is bukjanak. A 78.000 kilométeres hazugság Márpedig, úgy néz ki, az Aston Martin most ilyen ügybe keveredett. A minap Michael Liebreich, egy brit üzletember, befektető, a Bloomberg New Energy Finance társalapítója publikált egy írást a LinkedIn oldalán, amelyben nem kevesebbet állít, mint hogy egy hasonló átverésen kapta rajta a patinás brit autómárkát. Michael Liebreich. Forrás: Youtube/Energy Disruptors De mi is ennek az egésznek a háttere? Talán lépjünk egyet vissza, és idézzük fel a Villanyautósok archívumából, milyen viszonyt is ápol az Aston Martin az elektromos autózással? A brit cég 2017 végén kezdte megszellőztetni ez irányú terveit, amikor is 2019-re ígérte a 155 darabos Rapid-E sorozat gyártását, ami a márka első teljesen elektromos autója lett volna. Az elektromos Aston Martin azoknak szól, akik valami többet akarnak a Teslánál 2018 márciusában azután a Genfi Autószalon keretében mindenkit megleptek azzal, hogy feltámasztanak egy 112 éves márkát, a Lagondát, és a luxusautó teljesen elektromosan fog visszatérni. 112 éves luxusmárkát kelt életre az Aston Martin, hogy villanyautókat építsen A hideg zuhany idén januárban jött, amikor kiderült, hogy a pénzügyi nehézségek miatt teljesen leállítják a Rapid-E programot, és elkaszálják a Lagonda feltámasztását is. Végül nagyjából egy hónapja kaptunk friss hírt a márka háza tájáról, amikor is azt ígérték, hogy majd 5 év múlva lesz villanyautójuk. Merci-technológiából lesz elektromos Aston Martin Mindeközben – és itt kapcsolunk vissza Michael Liebreich írásához – most november végén egy új, szenzációs tanulmány járta körbe a brit médiát, amely azt állítja: kiszámolták, hogy csak nagyjából 78 ezer kilométer megtétele után fordul pozitívba a villanyautók CO2 mérlege, mivel gyártásuk nagyon sok energiába kerül. Természetesen itt elsősorban az aksik gyártására gondolnak a szerzők. Ez az átlag brit autósnak 7 év „megtérülési” időt jelent. A történet mellékszála, hogy a tanulmány időzítése nagyon rosszul jött a brit kormánynak amely agresszív CO2 célokat készül megjelölni, és a belsőégésű motoros autók forgalmazását már akár 2030-tól megtilthatja. A brit energiamix alakulása az elmúlt években. Forrás: ofgem.gov.uk/data-portal/electricity-generation-mix-quarter-and-fuel-source-gb A hasonló tanulmányok kapcsán általában mi is összeráncoljuk homlokunkat, mert bár nem vagyunk a témában doktorival rendelkező kutatók, az elektromos autózással foglalkozó emberként az az érzésünk, hogy valami nagyon régi akkugyártási adattal dolgozhattak a szakemberek, ahol kizárólag pakurát és szenet égető erőművek állítják elő az áramot, és 10 vagy 20 évvel ezelőtti gépsorokon készülnek a cellák. Hasonlóan érezhetett Liebreich úr is, mert nagyon nem tűntek reálisnak neki a számok – márpedig ő majd 7 évig volt a Bloomberg New Energy vezető tanácsadója, tehát némi rálátása azért van az iparági számokra. De hogy ne csak az ő megérzése álljon szemben a tanulmánnyal, megküldte azt Auke Hoekstrának, aki az Eindhoveni Műszaki Egyetem vezető elektromobilitás szakértője. Liebreich szerint ő egyébként a világ egyik legtapasztaltabb szakembere ha a villanyautók életciklus kutatásáról van szó. A kutató nem csak neki küldte meg válaszát, de egy hosszas Twitter hozzászólás láncban is publikálta azt – akit érdekelnek a részletek az alábbi linken megtalálja az egészet, mi itt most csak a lényeget emeljük ki. New 'study' claims it takes 48k miles for electric vehicles to emit less CO2 than gasoline cars. But it's just a misleading brochure.Reality is closer 16k miles. UK media including @thetimes where mislead by this carmaker-paid attack on @BorisJohnson's green plans. (thread) pic.twitter.com/ozuhbX8NXU — AukeHoekstra (@AukeHoekstra) November 27, 2020 Hoekstra szerint az alábbiak fő problémák a tanulmánnyal: nincs semmi megjelölt eredeti kutatás, vagy akár kutató, hogy az adatok validálhatóak legyenek a szerzők nagyjából 50%-kal alulbecsülik az összehasonlításban szereplő benzines valós kibocsátásait, mivel a WLTP adatokból indulnak ki és nem életszerű körülmények között végzett méréseket használnak. (Hasonló témában nemrég írtunk itt.) A tanulmányban szereplő Volvo XC 40 EPA adatai alapján például konkrétan ez a típus 45%-kal többet bocsát ki mint a WLTP szerint. nem számolnak az üzemanyag előállításának CO2 terhelésével, ami az ő korábbi kutatásai alapján 25-30%-kal növeli meg a számokat a párba állított Polestar 2 esetében az autó élettartama alatt nem veszik figyelembe, hogy mindenütt folyamatosan zöldül az energia, ami az üzemeltetési kibocsátások folyamatos csökkenését hozza magával. A brit energiamix jelentős része például már most is szélerőművekből származik és gyakorlatilag megszűnt a szén ilyen irányú felhasználása A brit energiamix jövője a hivatalos szervek 2017-es, illetve 2018-as finomított prognózisa alapján. forrás: https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/794590/updated-energy-and-emissions-projections-2018.pdf A szakember kalkulációja szerint, így 200 ezer kilométer teljes élettartam alatt a Polestar 2 CO2 lábnyoma már a használat második-harmadik évében, mintegy 25 ezer kilométer megtétele után bekövetkezik. A tanulmány ennek háromszorosával számolt. És ez nem is a legérdekesebb De a fenti okfejtés talán nem is a sztori legérdekesebb része – ilyen esetből sokat láttunk már. Liebreichet ugyanis nem hagyta nyugodni, hogy kik készíthették ezt a tanulmányt, és mi ez a PR cég, ami publikálta, úgyhogy kisebb nyomozásba kezdett a hétvégén. Az anyagot egy bizonyos Clarendon Communications adta ki, amelynek weboldalán két ügyfél található – az Aston Martin és a Bosch. A rendkívül vékonyka weboldal About Us szekciójában egy konkrét név, munkatárs sincs említve, ami felettébb furcsa az ilyen ügynökségeknél, mivel általában tapasztalt tanácsadóikkal dicsekednek ezen a helyen. Ezután Liebreicht tovább ment a Clarendon LinkedIn profiljára, ahol nemcsak teljesen üres a „People” menüpont, de egyetlen alkalmazottjuk sem posztolt itt, és egyetlen alkalmazottjuk sem linkelte munkáltatóját a közösségi oldalon. Ezek után egy brit cégtár adatbázisában nyomozott tovább, ahol egyetlen igazgató volt csak megjelölve, míg a legtöbb ügynökségnél ezekből több is szokott lenni. De ami még furcsább volt: a mindössze 10 hónapja alapított cég az egyetlen vezetője egy bizonyos Rebecca Caroline Stephens. Nyilván csak véletlen egybeesés, hogy az Aston Martin kormányzati és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője szintén egy bizonyos James M Stephens, és a Clarnedon Twitter csatornája csak az ő üzeneteit posztolja újra. Végülis a Stephens egy gyakori név. https://www.clarendoncommunications.co.uk Liebreicht a Brit Földhivatalnál lekérdezte a Clarendon székhelyéül megadott ingatlan adatait. Ennek tulajdonosai: Rebecca Caroline Stephens és James M Stephens. (Meg nem erősített Twitteres információk alapján egyébként Rebecca nővérként dolgozik egy kórházban, és nem PR szakember, de nem akarta zaklatásnak kitenni a hölgyet, így ez ügyben nem nyomozott tovább). Persze, ez nem „véres kard”, videó vagy hangfelvétel az összeesküvésről, de azért ne nézzük már a nagyérdeműt teljes idiótának. Azután, hogy az Aston Martin új tulajdonosa, a Forma 1-ből is ismert Lawrence Stroll (a Raicing Point csapat tulajdonosa és Lance Stroll pilóta édesapja) leállíttatta a villanyautós programot, a cég egyik vezetőjének felesége, egy nővér, alapított egy nulla fős PR céget, amelynek első munkája egy olyan tanulmány, ami arról szól, miért is nem annyira környezetbarát a villanyautó, mint az sokan gondolják. A téma egyetemi szakértője szerint pedig az anyag adatai háromszorosan túlbecsülik az elektromos autók CO2 kibocsátását és csak a brit média megvezetésére voltak alkalmasak. Mármint, ez a dolog látszata. Ha az Aston Martin cáfolja ezt, természetesen azt is leközöljük majd. A Polestar 2 és a Volvo XC40 valós CO2 lábnyoma. Forrás: Twitter / @AukeHoekstra PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZWxla3Ryb21vc2F1dG8mdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy52b2x0aWUuZXUvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1lbGVrdHJvbW9zYXV0byZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L3ZpbGxhbnlhdG9zb2todS1ub3YtMTMwMHg2MDAtMy12ZXIyLWF1dG9tb2Rvc2l0b3R0LTIwMjQtMTEtMDguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtbm92LTEzMDB4NjAwLTMtdmVyMi1hdXRvbW9kb3NpdG90dC0yMDI0LTExLTA4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
