Így termelt áramot Magyarország 2021-ben

Magyarország 2021-ben rekordmennyiségű, 48.560 GWh villamos-energiát használt fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett előzetes adatok szerint. A következőkben a hazai áramtermelés főbb számait fogjuk bemutatni.

Fogyasztás, termelés, import

Az áramfelhasználásunk 4,3%-kal nőtt 2020-hoz képest, ami jóval meghaladja az elmúlt 20 év 2,7%-os átlagát. Ezt a kiemelkedő értéket jelentős részben az előző év alacsony bázisának, és az átlagosnál gyorsabban növekvő ipari termelésnek köszönhetjük.

A termelésünk 35.805 GWh-t ért el, ami 2,7%-kal magasabb az előző évinél, de a 2008-as 40 025 GWh-s rekordtól még mindig elmarad. Tavaly 12.755 GWh villamos energiát importáltunk, az import aránya 26,3% volt, ez 1 százalékponttal magasabb a 2020-as aránynál. A legtöbb áramot sorrendben Szlovákiából, Ausztriából és Ukrajnából vásároltuk.

Energiamix

Az egyes energiaforrások közül továbbra is az atomenergia állt az első helyen 44,7%-kal. Itt lényeges változás nem történt, a 15.990 GWh-s adat szinte teljesen megegyezik az előző évek számaival, ám a növekvő termelésen belül némileg csökkent az aránya. Öt évvel korábban még igaz volt a mondás, hogy a termelésünk felét Paks biztosítja, de az évek során ez az arány fokozatosan egyre kisebb lett.

A földgáz is megőrizte második helyezését, és 9447 GWh-val 26,4%-os arányt mondhatott magáénak. Ez azt jelenti, hogy az emelkedő beszerzési árak ellenére is közel 4%-kal nőtt a gázerőművek termelése 2020-hoz képest.

Változás történt a képzeletbeli dobogó harmadik helyén, amelyre ezúttal a napenergia lépett a maga 3793 GWh-s termelésével. A tetőre szerelt napelemes rendszerek számának növekedése mostanra elérte azt a szintet, ahol a hatásuk már szemmel látható, ezért a MEKH az idei adatpublikációjában közzétette az 50 kW alatti rendszerek termelését is, amely 2021-ben 1370 GWh volt, ez a teljes napenergiás termelés 36%-a.

A napenergia egy év alatt 54%-os növekedést produkált, és 10,6%-os arányt ért el, ezen belül a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) - az állami támogatásoknak köszönhetően - 61%-kal voltak képesek növekedni. Tavaly a háztetőkről származott az áramtermelésünk 3,8%-a, és a teljes fogyasztásunk 2,8%-a, miközben csak a háztartások alig 3%-a rendelkezik napelemekkel, és ahol vannak, többnyire ott sincs kihasználva a teljes tetőfelület. Sőt, a valóságban még ennél is magasabb lehet az arány, hiszen ebben nincsenek benne a cégek 50 kW feletti méretű rendszerei, amelyek az áram árának emelkedése miatt egyre népszerűbbek.

Negyedik helyre szorult vissza a szén, 3084 GWh-val, ami közel 20%-os csökkenés egy év alatt, és a teljes termelésünk 8,6%-át tette ki.

Az ötödik helyen a biomassza/biogáz állt 2058 GWh-val (5,7%), majd pedig a szélenergia következett 651 GWh-val (1,8%).

Ha a főbb kategóriákat nézzük, akkor így alakult az energiamix:

• atomenergia: 44,7%
• fosszilis energia: 35,1 %
• megújuló energia: 19,2%

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.