PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9vbi1wb3dlci5odS92YWxsYWxhdGkvY2VsY3NvcG9ydGphaW5rL2xvZ2lzenRpa2E/dXRtX3NvdXJjZT1sb2NhbC1kaXNwbGF5JnV0bV9tZWRpdW09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NhbXBhaWduPU1vb24tanVsLTIwMjYmdXRtX2NvbnRlbnQ9YmFubmVyJnV0bV90ZXJtPXRyYWZmaWMmdXRtX290aGVyPWRlc2t0b3AiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm1vb24tcG93ZXIuaHUvdmFsbGFsYXRpL2NlbGNzb3BvcnRqYWluay9sb2dpc3p0aWthP3V0bV9zb3VyY2U9bG9jYWwtZGlzcGxheSZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj1Nb29uLWp1bC0yMDI2JnV0bV9jb250ZW50PWJhbm5lciZ1dG1fdGVybT10cmFmZmljJnV0bV9vdGhlcj1kZXNrdG9wJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNy9tb29uLWJhbm5lci02MDB4NTAwbG9naXN6dGlrYS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA3L21vb24tYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLXYzbG9naXN6dGlrYS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA3L21vb24tYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLXYzbG9naXN6dGlrYS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== Ha van dolog amit a lítiumion-akkumulátorok nem szeretnek, akkor az a hideg. Kémiától függő, hogy pontosan mennyire befolyásolják a hűvös körülmények a töltési és kisütési paramétereket, de alapvetően arra számíthatunk, hogy ha autónk akkumulátora nincs az optimális hőmérsékleten, akkor kevésbé lesz dinamikus a gyorsítás, és ami rosszabb, jóval lassabb lesz a töltés. Kínai kutatók most ez ellen találtak valami bíztatót. Dimbes-dombos Az ACS Central Science című tudományos lapban publikált kutatást a CleanTechnica találta, és bár még nem sorozatgyártás előtt álló technológiáról van szó, az eredmények nagyon érdekesek. A kutatók arra keresték a választ, hogyan lehetne olyan akkumulátort előállítani, ami kevésbé érzékeny a hidegre. A megoldás úgy néz ki az lett, hogy a hagyományosan grafitból készülő anódot egy göröngyös felületű, szén-alapú anyagra cserélték, ami így -35C°-ig megőrizte a töltési teljesítményét. A kísérlet során egy ZIF-67 nevű, kobalt tartalmú zeolit imidazolát vázszerkezetű anyagot hevítettek fel, amely ettől 12 oldalas szén-nanogömböket képezett, amelyek felülete egyenletlen volt. A kapott anyagot egy érme alakú akkucellában használták fel anódként, míg a katód lítium volt. A kísérletek során +25 és -20C°között próbálták feltölteni, illetve meríteni a cellát, az pedig még a negatív hőmérsékleti csúcson is a szobahőmérsékletű állapothoz képest megtartotta energiatároló képességének 85,9%-át. Ezzel szemben a hagyományos cellák -20 fokon már szinte egyáltalán nem működtek. Amikor -35 fokra hűtötték az akkut, még mindig lehetett tölteni, és a merítésnél a betöltött energia közel 100%-át le is adta a cella. Természetesen a villanyautók akkumulátorát a legtöbb autóban ma már aktívan fűtik és hűtik, de még a léghűtéses megoldást használó Nissan Leaf is vígan működik akár a kanadai télben is. Ha sikerül ezeket az eredményeket a sorozatgyártású akkumulátorok világába átültetni, akkor azonban még extrém körülmények között, akár aktív fűtés nélkül is jobban működhetnek majd az elektromos járművek, szerszámok, eszközök. Így működik egy Nissan LEAF -40 fokos télben Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
