Kína kész bevetni a világ ellen a napelemes bumerángot

Kiviteli tilalmat fontolgat Kína a napelem gyártási technológiát illetően, hogy fenntarthassa a globális dominanciáját – írta meg a Bloomberg az ázsiai ország illetékes minisztériumai által közzétett dokumentumok alapján. Kínai Kereskedelmi Minisztérium és a Tudományos és Technológiai Minisztérium azt közölte: megfontolandó, ahogyan az Egyesült Államok, Európa és már India is lépéseket tett valamely, saját, fejlett iparágának védelmében úgy, hogy annak know-how-jára exporttilalmat rendelnek el, úgy ezzel az eszközzel Kínának a napelemgyártásban kellene fellépnie.

Az érvelés világos: mivel Kína adja a világ napelemes iparához szükséges szilícium lapka 97 százalékát, és mivel ezt a technológiát ebből következően Kína fejleszti – és tudja – a leginkább a világban, ezt piacvédelmi eszközként meg is kellene tudnia tartania. Különösen akkor, ha a napelemipart illetően Európa és az Egyesült Államok saját gyártási és fejlesztési potenciálerősítő projekteket kezdett futtatni.

Nem várt gyorsasággal esett lélektani határ alá a napelem alapanyagának ára

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1jdXRvdXQxJnV0bV9jYW1wYWlnbj1ldjN2aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1faWQ9ZXYzIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy5raWEuY29tL2h1L21vZGVsbGVrL2V2My9iZW11dGF0by8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWN1dG91dDEmdXRtX2NhbXBhaWduPWV2M3ZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9pZD1ldjMnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzExL2tpYS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1jdXRvdXQtMDEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8xMS9raWEtdmlsbGFueWF1dG9zb2stY3V0b3V0LTAxLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

A Bloomberg hírmagyarázata – kicsit meglepő módon – a kínai érvelést nem is kérdőjelezi meg, helyette azt ecseteli, hogy a várható döntés mögött is az a felismerés áll, hogy a kormányok lám, egyre inkább stratégiai jelentőséget tulajdonítanak a napenergia-gyártásnak, amely – ma már nyilvánvalóan – az a technológia, amely Föld legnagyobb és ezáltal leginkább szükséges új energiaforrásává válik. Ez pedig, főként az olyan nagy gazdaságok számára, mint az USA, India vagy az EU, kiemelt fontosságúvá teszi, hogy olyan saját, belföldi ellátási láncokat hozzanak létre, építsenek fel és fejlesszenek, amelyek a kínai dominanciával szemben is működtethetők.

„Peking igyekszik lelassítani azt a sebességet, amellyel versenytársai saját ellátási láncaikat kifejleszthetik” magyarázta a lapnak egy technológiai elemző. Hozzátéve, hogy a kínai lépés egyelőre még a döntés előtti előkészítés fázisában van, és a leginkább arra rezonál, hogy az Egyesült Államok tavaly novemberben elfogadott inflációcsökkentési törvénycsomagjában (Inflation Reduction Act, IRA) komoly tételként szerepel az amerikai tiszta technológia gyártásának támogatása.

A pénz nem minden

Az Egyesült Államokban jelenleg az éves napelempanel gyártási kapacitás mintegy 7,5 GW, amit a következő két évben – az IRA közvetlen hatásával kalkuláltan – az elemzők szerint a duplájára, 15 GW-ra lehet majd emelni. Ez azonban még közel sem elég ahhoz, hogy az amerikai gazdaság kizárólag a belföldön gyártott panelekre tudjon támaszkodni. Ha az üzletág felpörgetésére az első tételnyi 60 milliárd dolláros keretösszeget már be is írták a költségvetésbe, azért érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy milyen távolságot kell áthidalni e területen a kínai és az amerikai tudásban.

Egy január közepén napvilágra került beruházás adatpárja ezt elég jól érzékelteti. A dél-koreai Hanwha Solutions azt jelentette, hogy több mint 2,5 milliárd dollárt fektet be az amerikai napenergia-gyártásba, ezzel is erősítve a Biden-kormányzat azon erőfeszítéseit, hogy csökkentse az ország Kínától való függőségét a panelellátás terén. A Bloomberg iparági elemzői utánanéztek, hogy az ígéretben szereplő technológiai és kapacitás-boost mibe kerülne Kínában. Meglepő vagy sem, de a végösszeg mindössze 600 millió dollárra jött ki.

A magyarázat nem is csupán a termelékenységben és az olcsóbb munkaerőben rejlik, hiszen az, hogy a kínai, a napelemes technológiában valóban élen járó cégek az elmúlt évtizedben egyre vékonyabb lapkák gyártásának megoldásait dolgozták ki, és minden olyan know-how gyorsan be is épült a termelésbe, amivel a költségcsökkentés elérhetővé vált. Ezek a kínai innovációs és fejlesztési rohamok voltak annyira sikeresek, hogy az elemzők többsége ma úgy gondolja: ez a legfőbb oka az elmúlt évtizedben látott napelemes termelési költségek drámai mértékű csökkentésének.

Azonban nem csak a pénz számít, és ezt az amerikaiak is tudják. Néhány napja beszámoltunk róla, hogy emellett a rendszereik az agyelszívásban is magasabb fokozatba kapcsoltak:

Elindult az amerikai agyelszívás: célkeresztben az európai zöldenergiás tudás

Szabó M. István