PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDkvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDkvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtNS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA5L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTUuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== A napokban jelentette be a NASA, hogy közel félmilliárd dollárral járul hozzá a Boeing új projektjéhez, melynek keretein belül a 2030-as években már olyan gépekkel repülhetünk, amelyek a jelenleginél mintegy 30 százalékkal kevesebb széndioxidot bocsátanak ki. A Boeing Company Sustainable Flight Demonstrator projektje egy újgenerációs, zöld, egyfolyosós utasszállító repülőgép kifejlesztésére irányul. Bill Nelson, a NASA igazgatója egy transzszonikus, rácsos szárnyú repülőgép modelljét tartja a kezében az űrügynökség fenntartható repülési demonstrációs projektjéről tartott sajtótájékoztatón 2023. január 18-án, szerdán Washingtonban. | forrás: NASA/Joel Kowsky A Funded Space Act megállapodás keretében a Boeing a NASA-val együttműködve meg is épít egy teljes méretű repülőgépet, amit a kibocsátás csökkentését célzó technológiák konkrét tesztelésére fog használni. Az amerikai űrügynökség hét év alatt 425 millió dollárt fektet be a projektbe, amihez szakértelemmel és technikai létesítményekkel is hozzájárul, míg a repülőgépgyár és partnerei a megállapodás fennmaradó, mintegy 725 millió dollárra becsült finanszírozását vállalják magukra.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cuZm9yZC5odS9zemVtZWx5YXV0b2stc3plbWVseXN6YWxsaXRvay9lbGVrdHJvbW9zLWV4cGxvcmVyI2V4cGxvcmVyIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy5mb3JkLmh1L3N6ZW1lbHlhdXRvay1zemVtZWx5c3phbGxpdG9rL2VsZWt0cm9tb3MtZXhwbG9yZXIjZXhwbG9yZXInLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL2N1dG91dC0yNDA5LWV4cGxvcmVyLWxhdW5jaC1tYWdlbnRhc2t5bmF2LWpwZy0xMjAweDE2MDAtaHUtaHUuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8xMC9jdXRvdXQtMjQwOS1leHBsb3Jlci1sYXVuY2gtbWFnZW50YXNreW5hdi1qcGctMTIwMHgxNjAwLWh1LWh1LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ „A NASA a kezdetektől fogva ott van az emberrel repülés közben. Gyorsabban, magasabbra és messzebbre merészkedett, mint bárki a világon, amivel fenntarthatóbbá és megbízhatóbbá tette a repülést. Ez a vérünkben van.” – mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója. „Célunk, hogy a NASA és a Boeing közötti partnerség keretein belül megalkossunk és teszteljünk egy komplett demonstratív repülőgépet, ami hozzájárul a jövőbeni kereskedelmi repülőgépek üzemanyag-hatékonyabb működéséhez, ami egyaránt előnyös a környezet, a kereskedelmi repülési ágazat és az utasok számára világszerte. Ha sikerrel járunk, akkor ezeket a technológiákat a 2030-as években már olyan repülőgépekben élvezhetjük, amelyeket az utazóközönség nap, mint nap használ.” A nem széles törzsű, egyfolyosós, az iparágban csak ceruzagépként ismert repülőgépek számos légitársaság flottájának szerves részét képezik és a világ légi utasforgalmának közel felét bonyolítják. A NASA szerint a tesztrepüléseket a 2020-as évek végére be kell fejezni, hogy a projekt által felvonultatott technológiák és formatervezési megoldások az iparági döntések alapjául szolgálhassanak az egyfolyosós repülőgépek következő generációjával kapcsolatos döntésekhez, amelyek a 2030-as években állhatnak szolgálatba. A projektből származó, transzszonikus szárnykonfigurációval rendelkező kereskedelmi repülőgépcsaládok koncepciója. | forrás: Boeing A Sustainable Flight Demonstrator projekt keretében a Boeing és iparági csapata az űrügynökséggel együttműködve egy teljes méretű, transzszonikus, rácsos szárnyú repülőgép kifejlesztésében és repülési tesztelésében fog részt venni. A Transonic Truss-Braced Wing koncepció egy olyan repülőgépet kínál, amelynek extra hosszú, vékony szárnyait átlós merevítők stabilizálják. Ez a kialakítás felel a hagyományos utasszállító repülőgépeknél sokkal üzemanyag-takarékosabb működésért, mivel az alakja kisebb légellenállást okoz, és így kevesebb üzemanyagot éget el úgy, hogy közben a hangsebességet is megközelíti. A NASA ambiciózus célt tűzött ki maga elé: olyan, a repülés energiafelhasználását és kibocsátását az elkövetkező évtizedekben csökkentő technológiák kifejlesztését, amelyek a polgári repülés 2050-re kitűzött szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentését célozzák.” – mondta Bob Pearce, a NASA repüléskutatási misszióinak igazgatáséért felelős helyettes vezetője. A Transonic Truss-Braced Wing az a fajta koncepció és beruházás, amelyre szükségünk lesz ahhoz, hogy megfeleljünk a környezetvédelmi kihívásoknak, és ami kritikus, a projektben bemutatott technológiák világos és életképes utat mutatnak az egyfolyosós repülőgépek következő generációjának megalkotásához, ami a légi közlekedési rendszert használók javát szolgálja.” A NASA nem titkolt célja, hogy a demo gépen alkalmazott technológiák, újgenerációs hajtóművek, beépített anyagok és a rendszerarchitektúra terén a tesztelés során elért egyéb fejlesztésekkel kombinálva a mai leghatékonyabb egyfolyosós repülőgépekhez képest akár 30 százalékos üzemanyag-fogyasztás- és kibocsátáscsökkentést érjen el. Megtiszteltetés számunkra, hogy folytathatjuk a NASA-val való partnerségünket, és hogy olyan technológiát mutathatunk be, amely jelentősen javítja az aerodinamikai hatékonyságot és lényegesen alacsonyabb üzemanyag-felhasználást és kibocsátást eredményez.” – mondta Todd Citron, a Boeing technológiai vezetője. Azt is hozzátette, hogy: A Boeing többirányú fenntarthatósági stratégiát folytat, beleértve a flotta megújítását, a működési hatékonyságot és a megújuló energia alkalmazását, hogy támogassa az amerikai légiközlekedési éghajlatvédelmi cselekvési tervet, és elérje az iparág célkitűzését, miszerint 2050-re a légi közlekedésnek el kell érnie a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. A NASA-val való, több mint egy évtizedes együttműködésünk megerősítése segíteni fogja ezen célok megvalósulását.” Együtt dolgozik az elektromos jövőn az Airbus és a Renault Az együttműködés mindkét fél számára előnyös, hiszen a NASA számára hozzáférést biztosít a felhalmozott magánipari tudáshoz és tapasztalathoz, valamint olyan földi- és repülési adatokhoz, amelyet később űrhajók vázának konfigurációihoz használhat fel anélkül, hogy bármilyen hardvert szállítana a projekthez. A Boeing és partnerei pedig olyan szakértelemhez és repüléstechnikai létesítményekhez férhetnek hozzá a fejlesztés alatt, amelyekkel nem rendelkeznek. Az együttműködést az Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet is üdvözölte, valamint az Egyesült Államok Fehér Háza, amely a repülési éghajlatvédelmi cselekvési tervben kitűzött nulla szén-dioxid célt 2050-re megfogalmazta. Zvara SzabolcsHiszek abban, hogy a legkisebb tettnek is lehet óriási hatása ezért villanyautót használok, amit napelemről töltök. Igyekszem a háztartást műanyagmentesíteni, a hulladékot szelektíven gyűjteni, az elhasznált dolgokat újra felhasználni és amit lehet a saját kertben megtermelni. Jó érzés tudni, hogy ez nem csak nekem számít, ezért csatlakoztam a Villanyautósok.hu csapatához. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!