PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtNi8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC02MDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNi1oYXZhc3Byb2QtMTk0MHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 05. 29. szerda

A napokban jelentette be a NASA, hogy közel félmilliárd dollárral járul hozzá a Boeing új projektjéhez, melynek keretein belül a 2030-as években már olyan gépekkel repülhetünk, amelyek a jelenleginél mintegy 30 százalékkal kevesebb széndioxidot bocsátanak ki. A Boeing Company Sustainable Flight Demonstrator projektje egy újgenerációs, zöld, egyfolyosós utasszállító repülőgép kifejlesztésére irányul.

Bill Nelson, a NASA igazgatója egy transzszonikus, rácsos szárnyú repülőgép modelljét tartja a kezében az űrügynökség fenntartható repülési demonstrációs projektjéről tartott sajtótájékoztatón 2023. január 18-án, szerdán Washingtonban. | forrás: NASA/Joel Kowsky

A Funded Space Act megállapodás keretében a Boeing a NASA-val együttműködve meg is épít egy teljes méretű repülőgépet, amit a kibocsátás csökkentését célzó technológiák konkrét tesztelésére fog használni.

Az amerikai űrügynökség hét év alatt 425 millió dollárt fektet be a projektbe, amihez szakértelemmel és technikai létesítményekkel is hozzájárul, míg a repülőgépgyár és partnerei a megállapodás fennmaradó, mintegy 725 millió dollárra becsült finanszírozását vállalják magukra.

„A NASA a kezdetektől fogva ott van az emberrel repülés közben. Gyorsabban, magasabbra és messzebbre merészkedett, mint bárki a világon, amivel fenntarthatóbbá és megbízhatóbbá tette a repülést. Ez a vérünkben van.”

– mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója.

„Célunk, hogy a NASA és a Boeing közötti partnerség keretein belül megalkossunk és teszteljünk egy komplett demonstratív repülőgépet, ami hozzájárul a jövőbeni kereskedelmi repülőgépek üzemanyag-hatékonyabb működéséhez, ami egyaránt előnyös a környezet, a kereskedelmi repülési ágazat és az utasok számára világszerte. Ha sikerrel járunk, akkor ezeket a technológiákat a 2030-as években már olyan repülőgépekben élvezhetjük, amelyeket az utazóközönség nap, mint nap használ.”

A nem széles törzsű, egyfolyosós, az iparágban csak ceruzagépként ismert repülőgépek számos légitársaság flottájának szerves részét képezik és a világ légi utasforgalmának közel felét bonyolítják. A NASA szerint a tesztrepüléseket a 2020-as évek végére be kell fejezni, hogy a projekt által felvonultatott technológiák és formatervezési megoldások az iparági döntések alapjául szolgálhassanak az egyfolyosós repülőgépek következő generációjával kapcsolatos döntésekhez, amelyek a 2030-as években állhatnak szolgálatba.

A projektből származó, transzszonikus szárnykonfigurációval rendelkező kereskedelmi repülőgépcsaládok koncepciója. | forrás: Boeing

A Sustainable Flight Demonstrator projekt keretében a Boeing és iparági csapata az űrügynökséggel együttműködve egy teljes méretű, transzszonikus, rácsos szárnyú repülőgép kifejlesztésében és repülési tesztelésében fog részt venni. A Transonic Truss-Braced Wing koncepció egy olyan repülőgépet kínál, amelynek extra hosszú, vékony szárnyait átlós merevítők stabilizálják. Ez a kialakítás felel a hagyományos utasszállító repülőgépeknél sokkal üzemanyag-takarékosabb működésért, mivel az alakja kisebb légellenállást okoz, és így kevesebb üzemanyagot éget el úgy, hogy közben a hangsebességet is megközelíti.

A NASA ambiciózus célt tűzött ki maga elé: olyan, a repülés energiafelhasználását és kibocsátását az elkövetkező évtizedekben csökkentő technológiák kifejlesztését, amelyek a polgári repülés 2050-re kitűzött szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentését célozzák.”

– mondta Bob Pearce, a NASA repüléskutatási misszióinak igazgatáséért felelős helyettes vezetője.

A Transonic Truss-Braced Wing az a fajta koncepció és beruházás, amelyre szükségünk lesz ahhoz, hogy megfeleljünk a környezetvédelmi kihívásoknak, és ami kritikus, a projektben bemutatott technológiák világos és életképes utat mutatnak az egyfolyosós repülőgépek következő generációjának megalkotásához, ami a légi közlekedési rendszert használók javát szolgálja.”

A NASA nem titkolt célja, hogy a demo gépen alkalmazott technológiák, újgenerációs hajtóművek, beépített anyagok és a rendszerarchitektúra terén a tesztelés során elért egyéb fejlesztésekkel kombinálva a mai leghatékonyabb egyfolyosós repülőgépekhez képest akár 30 százalékos üzemanyag-fogyasztás- és kibocsátáscsökkentést érjen el.

Megtiszteltetés számunkra, hogy folytathatjuk a NASA-val való partnerségünket, és hogy olyan technológiát mutathatunk be, amely jelentősen javítja az aerodinamikai hatékonyságot és lényegesen alacsonyabb üzemanyag-felhasználást és kibocsátást eredményez.”

– mondta Todd Citron, a Boeing technológiai vezetője. Azt is hozzátette, hogy:

A Boeing többirányú fenntarthatósági stratégiát folytat, beleértve a flotta megújítását, a működési hatékonyságot és a megújuló energia alkalmazását, hogy támogassa az amerikai légiközlekedési éghajlatvédelmi cselekvési tervet, és elérje az iparág célkitűzését, miszerint 2050-re a légi közlekedésnek el kell érnie a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. A NASA-val való, több mint egy évtizedes együttműködésünk megerősítése segíteni fogja ezen célok megvalósulását.”

Együtt dolgozik az elektromos jövőn az Airbus és a Renault

Az együttműködés mindkét fél számára előnyös, hiszen a NASA számára hozzáférést biztosít a felhalmozott magánipari tudáshoz és tapasztalathoz, valamint olyan földi- és repülési adatokhoz, amelyet később űrhajók vázának konfigurációihoz használhat fel anélkül, hogy bármilyen hardvert szállítana a projekthez. A Boeing és partnerei pedig olyan szakértelemhez és repüléstechnikai létesítményekhez férhetnek hozzá a fejlesztés alatt, amelyekkel nem rendelkeznek.

Az együttműködést az Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet is üdvözölte, valamint az Egyesült Államok Fehér Háza, amely a repülési éghajlatvédelmi cselekvési tervben kitűzött nulla szén-dioxid célt 2050-re megfogalmazta.

Zvara Szabolcs

Hiszek abban, hogy a legkisebb tettnek is lehet óriási hatása ezért villanyautót használok, amit napelemről töltök. Igyekszem a háztartást műanyagmentesíteni, a hulladékot szelektíven gyűjteni, az elhasznált dolgokat újra felhasználni és amit lehet a saját kertben megtermelni. Jó érzés tudni, hogy ez nem csak nekem számít, ezért csatlakoztam a Villanyautósok.hu csapatához.