Elindult az amerikai agyelszívás: célkeresztben az európai zöldenergiás tudás

Az Egyesült Államok több államában is kormányzati szinten deklarálták, hogy fokozni kell az európai tisztaenergia vállalkozások átcsábításának erőfeszítéseit, különös tekintettel a fejlesztő cégekre – írja a Financial Times.

Az agyelszívás (brain drain) biztos jeleként a lap az iparágspecifikusan munkaerőt toborzó JobsOhio nemzetközi üzletág igazgatóját, Justin Kochert idézte, aki nem emlékszik a jelenlegihez hasonló intenzitású toborzásra a cég több mint egy évtizedes történetében. Az Ohio állam által fenntartott és működtetett „toborzó szervezet” önmeghatározása szerint „egyedülálló magángazdasági fejlesztési vállalata katalizátorként működik a gyorsan növekvő üzleti beruházások és munkahelyteremtés számára, amelyek elősegítik az állam találékonyságának és ambícióinak előrehaladását”. A tisztviselőik pedig az elmúlt hónapokban intenzív kampánykörúton jártak az EU-ban, és főként Németországban, Olaszországban, valamint Belgiumban cleantech cégekkel tárgyaltak.

A Financial Times cikkében azonban az is olvasható, hogy Ohiohoz hasonlóan turnézott Michigan és Georgia is. Michigan állam kormányzója egyesesen szövetségi állami delegációt vezetett Európában, és elsősorban Svájcban és Norvégiában tárgyalt a „gazdasági befektetési missziója” során. Az amerikai elcsábítási kampányhoz a tavaly augusztusban elfogadott inflációcsökkentési csomag nyújt muníciót, illetve: az abban elfogadott új éghajlati törvények, melyek megnyitják a pénzcsapokat szinte minden olyan technológiai innováció támogatására, melynek célja a hagyományosan káros iparágak környezeti hatásainak csökkentése.

Joe Biden elnök klímavédelmi csomagjába 370 milliárd dollárnyi tiszta technológiás támogatási potenciál került, és mivel ezek a pénzek szinte kizárólag lokális, helyben dolgozó cégek számára lesznek hozzáférhetők, a szövetségi államok hamar eljutottak a brain drainig.

BMW, Freyr, Meyer Burger

Az American Clean Power Association (ACP) – az a szervezet, amely a múlt héten jelentette, hogy az USA vállalatai 2022-ben korábban soha nem mért, rekord mennyiségű tiszta energiát vásároltak és használtak a működésükhöz – most azt közölte, hogy az IRA elfogadása óta húsznál több olyan vállalati bejelentés történt, amely új vagy bővített tiszta energiás gyártóüzemet ígért az Egyesült Államokba. E bejelentések több mint fele nem amerikai cégektől származik.

Tavaly októberben például a BMW jelentette be, hogy 1,7 milliárd dollárt költ új elektromos járművek és akkumulátorok gyártására Dél-Karolinában. Tom Jensen, a Freyr, a norvég akkumulátorgyártó cég vezérigazgatója pedig novemberben állt elő azzal, hogy Georgiában 2,6 milliárd dolláros akkumulátorgyárat építenek.

Ha az EU nem áll elő valami, az IRA-hoz hasonlóval, akkor félő, hogy a céges elvándorlás sokkal nagyobb méreteket ölt majd. Ezt nem csak brüsszeli politikusok látják így, de az amerikai gazdasági lapnak nyilatkozó Gunter Erfurt is A svájci székhelyű Meyer Burger vezérigazgatója, akit elmondása szerint megdöbbentett az amerikai kormányzati, üzletfejlesztési és vállalkozásfejlesztési ügynökségek csábítási vehemenciája, azt mondta, hogy ha komolyan folyatni akarják a növekedést, akkor arra a külföld, és most kifejezetten az Egyesült Államok kínál igazán jó feltételeket. A Meyer Burgernek jelenleg egy amerikai telephelye van, Arizonában.

Nincs még válasz

Az európai uniós agyelszívás problematikája nem számít új problémának, de egyelőre az IRA-hoz nincs mérhető brüsszeli válasz. Legutóbb ezzel a kérdéssel a Science Europe foglalkozott. És bár alapvetően az EU-n belül a keleti-nyugati területek közötti tudományos elvándorlást vizsgálták, a Horizon Europe: Widening (vagyis: szélesítés, kibővítés) nevű programról tanácskozva, tavaly novemberben, Prágában arra jutottak, hogy a 3,3 milliárd eurós támogatásai csomagot (melynek célja, hogy bővítse a k+f hálózati szintű együttműködéseket az EU-ban) jobban ki kell terjeszteni a keleti térségekre, s a fejlesztőket jobban be kell vonni az EU-s innovációs munkákba.

Egy lépéssel közelebb került a BMW a szilárdtest-akkumulátorhoz

Szabó M. István