Sokan aggódnak amiatt, hogy a jelentős összegű beruházásból megvalósított napelemes rendszerüket tönkreteszi egy jégeső. Az ilyen esetek kezelésére persze lehet biztosítást kötni, de azért mégis felmerül az emberben a kérdés: mekkoráknak kell lenniük a lehulló jégdaraboknak ahhoz, hogy kárt tegyenek a fotovoltaikus panelekben? Mi az a kritikus küszöbérték, amely felett a károsodás jelentős lesz? A Vrije Universiteit Amsterdam (VUA) kutatói is erre a kérdésre keresték a választ egy 2019-ben megjelent publikációjukban, amely egy 2016-os nagy hollandiai jégeső biztosítási káradatait vizsgálta. A „Napelemek jégesővel szembeni sérülékenysége” című tanulmány következtetései szerint a panelek károsodása a legalább 3 cm-t elérő nagyságú jégszemcsék esetében következik be. Ennél a méretnél láthatatlan és látható károk egyaránt előfordulhatnak, de 4 cm-től kezdődően a látható károk aránya jelentősen megnő.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1L2ludmVydGVyZ3VhcmQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS9pbnZlcnRlcmd1YXJkJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC92aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMjAweDE2MDAtMjAyNG1hanVzMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLTEyMDB4MTYwMC0yMDI0bWFqdXMzLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Az említett méretekről azt érdemes tudnunk, hogy a 3 cm-es jég már elveri a növényeket, az 5 cm-es jég pedig kárt okoz a házakban, összetöri a cserepeket, megrongálja az autókat és sérülést okoz az embereknek. A kutatók megállapították, hogy a 3-4 cm-es jégdarabok viszonylag kevés kárt okoztak (a panelek 10-20%-a károsodott), míg a 4-5 cm-es jég ennél jóval nagyobb arányban károsította a paneleket. Ebben eddig semmi meglepő nincs, az már viszont első ránézésre furcsa lehet, hogy az 5-6 cm-es jég kevesebb kárt okozott, mint a 4-5 cm-es, pedig erre is van logikus magyarázat: az ilyen nagy méretű jégdarabok viszonylag ritkák egy adott jégesőn belül, ezért kisebb az esélye, hogy eltaláljanak egy napelemet. Kép: Vrije Universiteit Amsterdam – The vulnerability of solar panels to hail. A panelek tájolása a jégeső irányához képest nagyban befolyásolhatja a jég által a napelemekben okozott károkat – magyarázták a kutatók, megjegyezve, hogy ez a tényező még a jégszemek méreténél is meghatározóbb lehet. Azok a panelek ugyanis, amelyek szélirányba néztek, nagyjából kétszer olyan nagy valószínűséggel sérültek meg, mint a szélárnyékban lévők. A napelemek dőlésszöge szintén befolyásoló tényezőnek minősül: minél meredekebb szögben vannak elhelyezve, annál kisebb a károsodás esélye. A jég alapvetően kétféle sérülést tud okozni egy modulnak. Betörheti az üveget, ami csökkenti a szilíciumlapkát érő fény mennyiségét, és ezáltal a termelést, illetve megrepesztheti magát a szilíciumlapkát. Ez utóbbi lehet olyan mikrorepedés is, amely szabad szemmel láthatatlan és csak műszeres vizsgálattal mutatható ki. A mikrorepedések kezdetben nem szoktak teljesítménycsökkenést okozni, a hőmérsékletváltozás miatt azonban egyre nagyobbra nőhetnek, és rosszabb esetben néhány hónap után már csökkenthetik a panel teljesítményét. A repedések közelében – nagyjából egy év eltelte után – gyakran szabad szemmel is jól látható elszíneződések jelennek meg, amelyeket „csigacsíknak” hívnak. Ezek a sérülések a teljesítménycsökkenés mellett általában a panelek élettartamát is lerövidítik. „Egy mikrorepedés következtében eltolódás keletkezik a cella szerkezetében, amely hőt generálva lehetőséget ad arra, hogy kis mennyiségű nedvesség diffúzió során szétterjedjen a cella felületén. Itt az ezüst rácsszerkezet cellákat összekötő szálai részben feloldódhatnak, majd az ezüstion részecskék beágyazódnak a panelbe elszínezve azt. Azaz, az elszíneződés az ezüst-acetát képződésének hatására következik be.” Forrás: Wagner Solar. Csigacsíkok. Kép: pv-manufacturing.org Mint arra egyes tanulmányok rámutattak, Európában a jégesők gyakorisága a hegyvidéki területeken, így például Németország déli részén, illetőleg Ausztriában a legmagasabb. A jelenség gyakoriságát és intenzitását az Alpok domborzata is befolyásolja, a legerősebb jégesők, amelyek a legnagyobb károkat okozzák, a hegyek lábánál, az Alpok előterében, a magyar határ közelében szoktak előfordulni. A jégesők éves gyakorisága az egyes régiókban. Megfigyelések szerint a jégesők száma jelentősen megnőtt az 1979-től 37 évig tartó időszakban, ez a változás azonban nem egyenletes. A hegyvidéki területeken és az Alpok előterében általában nagyobb volt a növekedés, mint másutt, Észak-Olaszország és az Adriai-tenger partvidéke pedig még ezen belül is kiemelkedik. Közép-Európában, Franciaországban a Benelux államokban és Németországban ehhez képest kisebb növekedést tapasztaltak, Franciaország délnyugati részén és az Ibériai-félszigeten pedig még enyhe csökkenést is jegyeztek. A jégesők jövőbeli előrejelzései nagy bizonytalanságokkal járnak, mivel a nagyméretű viharok ritkák, a kisméretű viharok pedig nehezen reprezentálhatók a globális és regionális éghajlati modellekben. Közép-Európában azonban a jégeső gyakorisága növekedni fog a legtöbb modellezés szerint – állapítja meg a tanulmány. A közeljövőben tehát az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt a megfelelő biztosítás kiválasztása fontosabb lehet, mint valaha. Üvegcserép kontra jégeső – mit bír a Tesla Solar Roof? Címlapkép: Lifestyle Solar dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
