auto
2024. 02. 24. szombat

Rekordmértékű visszaesést szenvedett el tavaly a szén és a földgáz az Európai Unió villamosenergia-felhasználásában, ennek köszönhetően a szektor szén-dioxid-kibocsátása is történelmi mélységekbe zuhant. A nap- és a szélenergia ezzel szemben kiemelkedően jó évet tudhat maga mögött, így a megújuló energia aránya először lépte át a 40%-ot – derül ki a londoni székhelyű agytröszt, az Ember legújabb jelentéséből. A következőkben ennek a jelentésnek a legfontosabb megállapításait foglaljuk össze.

Az EU villamosenergia-termelésének több mint kétharmadát tették ki a tiszta energiaforrások, ami kétszerese a fosszilis energiahordozók részesedésének. Ez a szél- és napenergia növekedése mellett annak is köszönhető, hogy az aszály elmúltával magához tért a vízenergia-termelés, az atomenergia pedig újra erőre kapott a tavalyelőtti mélypontot követően.

A szén már hosszabb ideje hanyatlóban volt, és ez a tendencia 2023-ban is folytatódott. A szénerőművek bezárásának az energiaválság idején bekövetkezett átmeneti lassulása nem akadályozta meg a szénalapú termelés visszaesését, és 2024-ben erőműbezárások hulláma várható.

A gázerőművek termelése 2019 óta nem tud érdemben emelkedni, és mivel a szén aránya számos országban egyre inkább a nullához közelít, a földgáz lesz a következő energiaforrás, amely a végső hanyatlás útjára lép.

A szén tavaly 26%-kal, míg a földgáz 15%-kal csökkent, az áramtermeléshez kapcsolódó kibocsátás 19%-kal volt alacsonaybb, mint az előző évben.

Az EU villamosenergia-termelése 2023-ban

Az EU tagországai tavaly 2696 Twh villamos energiát állítottak elő, ami további 1 TWh nettó importtal egészült ki. Ez a világ teljes felhasználásának alig a tizede, a kínai értéknek pedig kevesebb mint az egyharmada.

A felhasználás 2023-ban 3,4%-kal (-94 TWh) csökkent 2022-hez képest, és 6,4%-kal (-186 TWh) volt alacsonyabb a 2021-es szintnél, amikor az energiaválság kezdődött (ezekhez az adatokhoz azonban szükséges lesz majd egy megjegyzést fűznünk, amelyet a napenergiáról szóló résznél fogunk megtenni).

A karbonmentes energiaforrások növekedése mellett tehát a csökkenő villamosenergia-felhasználás is hozzájárult a fosszilis tüzelőanyagok visszaeséséhez, méghozzá nagyjából fele-fele arányban.

Érdemes megemlítenünk, hogy az elektromos autók és a hőszivattyúk által generált keresletnövekedés jócskán elmarad az enyhe tél (avagy a klímaváltozás), a takarékoskodás és az energiahatékonyság következtében megtakarított villamos energia mennyiségétől.

A kék szín jelöli az elektromos autók és a hőszivattyúk plusz energiaigényét, a narancssárga pedig az enyhe tél miatti energiamegtakarítást.

Fosszilis energia

A fosszilis alapú villamosenergia-termelés 2023-ban rekordszintű, 19%-os (-209 TWh) visszaesést mutat, és az EU villamosenergia-termelésének kevesebb mint egyharmadát teszi ki (880 Twh-t).

A szénerőművek termelése 26%-os (-116 TWh) csökkenéssel több évtizedes mélypontra, 333 TWh-ra esett vissza, és 2023-ban már csak 12%-át teszi ki az EU villamosenergia-mixének. A szénalapú termelés 2016 és 2023 között a felére csökkent (-327 TWh) a szél- és napenergia-termelés hasonló mértékű növekedése (+354 TWh) miatt.

Ez a jelenség különösen jól megfigyelhető Olaszország, Spanyolország és Hollandia esetében.

A legnagyobb visszaesést Németország (-48 TWh), Lengyelország (-22 TWh), és Bulgária (-10 Twh) könyvelhette el.

A szén összeomlása nem eredményezte a gáz növekedését. A földgáz alapú termelés 15%-kal (-82 TWh) 452 TWh-ra csökkent, ami legalább 1990 óta a legnagyobb éves csökkenés. 2023-ban a földgáz az EU teljes energiatermelésének 17%-át teszi ki.

A földgáz visszaszorulásában Spanyolország (-23 TWh), Olaszország (-22 TWh) és Franciaország (-14 Twh) járt az élen.

Atomenergia

Franciaországban 2022-ben műszaki problémák miatt számos atomreaktort le kellett állítani, amelyek 2023-ban fokozatosan visszatértek a termelésbe, a nukleáris energia ennek eredményeként tavaly 1,5%-os (+9 TWh) növekedést könyvelhetett el, és az EU áramfelhasználásának 23%-a (619 Twh) származott ebből a forrásból.

A reaktorok karbantartásának befejezését követően a nukleáris energiatermelés jelentős mértékben növekedett Franciaországban (+41 TWh, +14%). Finnországban egy új erőműnek köszönhetően 8,6 TWh-val (+34%) nőtt a nukleáris termelés. Hasonlóképpen, Szlovákiában 2,4 TWh (+15%) növekedés történt, miután a mohi erőmű új blokkja 2023-ban megkezdte működését.

Belgiumban (-11 TWh) és Németországban (-26 TWh) a reaktorok végleges leállítása miatt csökkent a termelés.

A nukleáris energia 2000-ben még 860 TWh-t ért el Európában, 2023-ban viszont már csak 619 TWh-t (2004-ben érte el a csúcsot 928 TWh-val), ezzel párhuzamosan az aránya 33%-ról 23%-ra csökkent.

Vízenergia

A vízenergia-termelés jelentősen, 15%-kal (+41 Twh) megugrott 2023-ban, miután 2022-ben 500 éve nem látott mértékű aszály sújtotta kontinensünket.

A vízerőművek termelése az ezredforduló óta folyamatosan 276 TWh (2022) és 373 TWh (2001) között mozgott. A 2023-as 317 TWh ennek a tartománynak a közepére esik.

Az utóbbi néhány évben a vízerőművek teljesítménye az aszályok miatt évről évre erősebben ingadozott. Ugyanakkor nincs olyan egyértelmű tendencia, amely szerint a vízerőművi termelés strukturális csökkenést mutatna.

Míg a szél- és a napenergia részaránya növekedett az elmúlt két évtizedben, a vízenergiáról nem mondhatjuk el ugyanezt, a részesedése az EU villamosenergia-mixében az idők során viszonylag stabil maradt, és tavaly is az átlagosnak mondható 12%-on állt.

Időjárásfüggő megújulók

A szél- és napenergia az EU villamos energiájának 27%-át biztosította 2023-ban, ami jelentős ugrás az előző évi 23%-os arányhoz képest. Ezzel a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya rekordmagasra, 44%-ra emelkedett, és az EU történetében először lépte át a 40%-os határt. A szél- és napenergia együttes termelése 90 TWh-val, a beépített kapacitás pedig 73 GW-tal nőtt.

A szélenergia 2023-ban rekord mértékű, 55 TWh (+13%) éves növekedést ért el, ami azt eredményezte, hogy az EU először termelt több villamos energiát szélből, mint földgázból, míg a szén esetében ez már másodszor fordult elő. A szélturbinák 475 TWh-s termelése közel 18%-os arányt képviselt a villamosenergia-mixen belül.

A legnagyobb abszolút növekedést Németország érte el (+16 TWh), a második helyen Franciaország (+10 TWh), a harmadik helyen pedig Hollandia (+8 TWh) állt.

Ha a döntően importra hagyatkozó Litvániát figyelmen kívül hagyjuk, akkor legnagyobb mértékben Dánia (58%), Írország (36%) és Portugália (30%) támaszkodott szélenergiára a saját villamosenergia-termelésén belül.

A 2022-es 16 GW után 2023-ban 17 GW-tal nőttek az EU szélenergiás kapacitásai, ami új rekordot jelent, történelmileg azonban több kockázati tényező is negatívan befolyásolta a szélenergia elterjedését, és ezek a tényezők most is jelen vannak. A leggyakrabban említett akadály a hosszú engedélyezési idő, amely a szárazföldi szélerőművek esetében szinte minden uniós országban meghaladja a négy évet, a tengeri szélerőművek esetében pedig ennek kétszeresét vagy még annál is több időt vesz igénybe. Eközben az iparágat a költségek emelkedése is sújtja, és egyes szélturbinákkal kapcsolatban műszaki problémákról is érkeztek jelentések.

A 2023-as évben azonban pozitív fejlemények is történtek. Litvániában megtartották az első aukciót tengeri szélerőművek számára, Lettország bejelentette az első tengeri szélerőműparkja, az ELWIND kapacitásának lehetséges növelését, és a német tendereken 7 gigawattnyi összkapacitás nyert támogatást. Szintén pozitívum, hogy a lengyel kormány egy régóta várt lépéssel megváltoztatta a turbinákra vonatkozó védőtávolságokat meghatározó, túlzottan korlátozó szabályozást, és a magyar kormány is pozitív jeleket küldött egy hasonló jogszabály-módosításról.

2024 meghatározó év lesz a tengeri szélenergia szempontjából, mivel rekordmennyiségű, 50 GW tengeri szélerőműves kapacitást bocsátanak árverésre. Ezen árverések eredményei fogják megmutatni, hogy a tengeri szél mennyire lesz fontos, vagy sem Európa energetikai jövőjének szempontjából.

A napenergiából származó villamosenergia-termelés 2023 során 36 TWh-val 246 TWh-ra nőtt, ami az EU teljes villamosenergia-felhasználásának 9%-át teszi ki. A termelés növekedése azonban nem követte a kapacitások rekordmértékű bővülését, sőt némileg még a 2022-es értéktől is elmaradt. Ennek az lehetett az oka, hogy a kulcsfontosságú napenergia-termelő országokban, például Németországban és Olaszországban alacsonyabb volt a napsütéses órák száma, mint az aszályos, kevesebb csapadékot hozó 2022-es évben.

Emellett az Ember elemzéséből az is kitűnik, hogy a rendszerüzemeltetők sok országban küzdenek a saját fogyasztásra termelő (háztáji és céges) napelemes rendszerek termelési adatainak mérésével. Ezt figyelembe véve becslésük szerint a napenergia-termelés 2023-ban 36 TWh helyett valószínűleg legalább 47 TWh-val növekedhetett.

A napenergia-termelésének ez a strukturális aluljelentése ráadásul azt a látszatot kelti, hogy a villamosenergia-felhasználás gyorsabban csökken, mint valójában. Ahogy egyre több önfogyasztást szolgáló rendszer lép üzembe, a valós és a lejelentett termelés-fogyasztás közötti különbség is egyre nagyobbra fog nőni. Ez a divergencia Németországban különösen szembeötlő, ahol mind több napelemes rendszert társítanak akkumulátorral is, így a hálózatüzemeltető csak annyit lát, hogy a napelemes rendszerek arányaiban egyre kevesebb áramot táplálnak vissza, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás is csökken. Ezt a problémát a közeljövőben mindenképpen kezelni kell majd.

Az abszolút értékben Spanyolországban volt a legnagyobb a növekedés, 9,4 TWh (+26%), Lengyelország 3,9 TWh-val (+47%) második helyezést ért el, majd Franciaország következett 3,6 TWh-val (+18%), Hollandia és Olaszország (+2,8 TWh, +16% és +10%) pedig holtversenyben a negyedik helyen állt.

A napenergia arányát tekintve Görögország lett az új vezető ország, amely a villamos energiája 19%-át napenergiából állítja elő, őt követi Magyarország (18%) és Spanyolország (17%).

Kontinentális léptékben a nap- és a szélenergia meglehetősen jól kiegészíti egymást: télen kevesebb a napsütés, de ezt ellensúlyozza a szelesebb időjárás.

A havi adatok szerint a szél- és a napenergia együttesen a tavalyi év minden hónapjában hasonló mennyiségű energiát biztosított. 2023 egyes hónapjaiban az éves átlagtól legfeljebb -13, illetve +10 százalékkal tért el, október, november és január (a fűtési szezon miatt kritikus hónapok) mind az átlagot meghaladó teljesítményt nyújtottak. A téli hónapok magasabb villamosenergia-igénye miatt ebben az időszakban a szél- és napenergiából származó villamosenergia-termelés aránya némileg alacsonyabb volt, de még a legalacsonyabb teljesítményű hónapban (február) is csak 23%-ra csökkent az éves 26%-os értékhez képest.

Szén-dioxid-kibocsátás

Az EU villamosenergia-ágazatának kibocsátása a 2007-es csúcspont óta csaknem a felére csökkent: 1218 millió tonna CO2-ről 46%-kal, 653 millió tonna CO2-re. Ez éves átlagban 3,8%-os csökkenésnek felel meg. A trend az elmúlt években felgyorsult, a 2015 óta eltelt időszakban a kibocsátás évi 5,2%-kal csökkent.

Az emisszió csökkenését a szél- és napenergia termelésének növekedése és az ebből következő, fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkenése eredményezi. Az EU-ban a villamosenergia-felhasználás 9,3%-kal csökkent a 2008-as csúcsérték óta, ami szintén hozzájárult az eredményhez.

Az EU kibocsátási intenzitásának nagymértékű csökkenése ezeket a tendenciákat tükrözi. Egy kilowattóra 2003-ban termelt villamos energia 424 gramm CO2-kibocsátást eredményezett. Ez 2023-ban már csak 242 gramm CO2-t jelentett, ami 43%-kal alacsonyabb érték.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.