Már a zöld technológiák miatt nő leginkább a kínai GDP – és pont ez a gond

A zöld technológiák 2023-ban rekord mértékben, 11,4 billió jüannal járultak hozzá a 126 billió jüanos kínai GDP-hez, és a gazdasági növekedés nagyobb részéért voltak felelősek, mint bármely más ágazat, állapította meg a Carbonbrief idén év elején megjelent analízise.

E technológiák sorába tartoznak a megújuló energia, az atomenergia, az energiatárolás, a zöldhidrogén, az elektromos autók, a vasút, illetve a villamosenergia-hálózat és az energiahatékonyság fejlesztése.

A következőkben a Carbonbrief elemzésének főbb sarokszámait emelnénk ki, anélkül, hogy végigmennénk valamennyi alágazaton, és túlságosan belemennénk a száraz adatokba. A cikkben sokszor ismételt billió (angolul: trillion) egy felfoghatatlanul nagy szám, de tekintsünk rá úgy, mint egy egységre, és így hasonlítsuk egymáshoz a különböző értékeket. Ilyen szempontból tulajdonképpen az is lényegtelen, hogy hány dollárról, vagy forintról van szó.

Sokkal lassabb lenne a kínai gazdaság napelemek akkumulátorok és elektromos autók nélkül

A zöld technológiákkal kapcsolatos beruházások tavaly éves szinten 40%-kal, 6,3 billió jüanra emelkedtek, és ha ez a kb. 1,8 billió jüanos növekedés nem lett volna, 2023-ban nem is tudtak volna növekedni a beruházások az országban, miután az ingatlanszektor már a második egymást követő évben zsugorodott.

A növekedés elsősorban az úgynevezett „három új” szektorban koncentrálódott, ezek: a napenergia, az energiatárolás és az elektromos autók.

A teljes kínai GDP tavaly 5,2%-kal, 119,83 billió jüanról 126,06 billió jüanra nőtt. Ennek a mintegy 6,2 billió jüanos növekedésnek közel a felét a zöld technológiák hozták össze, a három új szektor pedig önmagában több mint 2 billió jüannal járult hozzá. Mindez azt jelenti, hogy a zöld technológiák 2023-ban a kínai GDP 9,0%-át tették ki, szemben a 2022-es 7,2%-kal (11,4 billiót a 126 billióból).

Persze ezek nem pontos számok, csak becslések, és a kínai statisztikák egyébként is híresen megbízhatatlanok, de az így is jól látható, hogy megújulók és elektromos autók nélkül sokkal lassabb lenne a kínai gazdaság.

Ez az elmozdulás a zöld technológiákat nemcsak Kína energia- és éghajlatvédelmi erőfeszítéseinek, hanem a szélesebb értelemben vett gazdaság- és iparpolitikájának is kulcsfontosságú részévé teszi. Ezen új iparágak növekvő jelentősége egyúttal jelentős gazdasági érdekeltséget is biztosít Pekingnek a tiszta energiát hasznosító technológiákra való globális átállásban.

A Carbonbrief elemzése szerint 2023-ban a napelemek, az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártási kapacitásába történő beruházások 180%-kal, 116%-kal és 35%-kal növekedtek. Így már talán érthető, hogy miért alakultak ki túlkapacitások ezeken a területeken.

A zöld technológiákon belül két szektort emelnénk ki külön is.

Ezek egyike a napenergia, amely az említett ágazatok közül a legnagyobb mértékben járult hozzá a kínai gazdaság növekedéséhez 2023-ban. Ezen a területen az új beruházások, áruk és szolgáltatások együttes értéke tavaly 1,5 billió jüanról 2,5 billió jüanra nőtt, ami 63%-os pluszt jelent az előző évhez képest.

Bár Kína évek óta uralja a napelemek gyártását és telepítését, az iparág 2023-as növekedése mégis példa nélküli volt.

Az év első 10 hónapjában 56 GW szilíciumlapkát, 32 GW cellát és 178 GW modult exportáltak, ami 90%-kal, 72%-kal, illetve 34%-kal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte a Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség. A csökkenő értékesítési árak miatt azonban e termékek exportértéke csak 3%-kal nőtt.

Berobbant az árháború: egy év alatt felére zuhant a napelemek ára

A Kínában gyártott elektromos járművek értékesítése 2023-ban elérte a 9,5 millió darabot, ami 38%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ebből 8,3 millió darabot belföldön értékesítettek, ami a teljes kínai járműértékesítés egyharmadát teszi ki, míg 1,2 millió elektromos járművet exportáltak, ami 78%-os növekedést jelent 2022-höz képest.

Az elektromos járművek vásárlásának támogatása a központi kormányzat egyik finanszírozási eszköze volt, amely 13 éven keresztül, 2022 végéig támogatta az iparágat. Az eladásoknak a szubvenciók megszűnése utáni további emelkedése azt jelzi, hogy a politika által vezérelt keresletről a piac által vezérelt keresletre való fokozatos áttérés történik, ami valószínűbbé teszi a növekedés fenntarthatóságát.

Az „új energiával működő járművek” (NEV-ek, elsősorban tisztán elektromos és plug-in hibrid járművek) gyártásának és értékesítésének növekedését az alábbi ábra mutatja.

Miért pont most, és miért pont ezek a szektorok?

A zöld technológiákat érintő beruházási boom Kína makrogazdasági stratégiájában bekövetkezett jelentős fordulat eredménye. Amint arra egy korábbi cikkünkben is rámutattunk már, a beruházások az ingatlanszektorból a feldolgozóiparba áramlottak – elsősorban a zöld ágazatokba.

A feldolgozóiparban a beruházások éves szinten 9%-kal nőttek 2023-ban, ami teljes egészében a zöld technológiákba történő beruházások növekedésének volt köszönhető, míg a többi terület beruházásai csökkentek. Ezért Kína feldolgozóipari boomja valójában a tiszta technológiák boomja.

Ennek a fordulatnak az oka az ingatlanszektor zsugorodása volt, ahol a beruházások 2022-ben 10%-kal, 2023-ban pedig további 9%-kal csökkentek éves szinten. Bár ez a visszaesés összhangban volt a kormány azon céljával, hogy kezelje a pénzügyi kockázatokat és a túlzott tőkeáttételeket az ágazatban, mégis jelentős lyukat hagyott az aggregált beruházási keresletben és a tartományi kormányzatok bevételeiben.

A tartományokra ezért nagy nyomás nehezedett a beruházások vonzása érdekében, ami azt eredményezte, hogy nagyvonalú támogatásokat nyújtottak a beruházók számára, és segítettek a finanszírozás megszervezésében.

A központi kormány ezzel egyidejűleg megkönnyítette a magánszektor hozzáférését a pénzügyi piacokhoz és a bankkölcsönökhöz a pandémia idején, elősegítve ezzel a zöld szektorok növekedését.

A kék görbe az ingatlanhitelezés, a sárga a feldolgozóipari hitelezés volumenének változását mutatja, éves bázison. Forrás: Atlantic Council

Ennek a paradigmaváltásnak a jelentőségét nemcsak az elemzés által feltárt számok tükrözik, hanem a kínai média által használt nyelvezet is. A három legnagyobb jelentőségű zöld technológiát, nevezetesen a napenergiát, az energiatárolást és az elektromos járműveket „három új” néven kezdték emlegetni, szemben a „három régivel” – a ruházattal, a háztartási készülékekkel és a bútorokkal.

A termelés felfuttatásának köszönhetően olcsóbbá váló napelemek és akkumulátorok iránt globálisan megnövekvő kereslet csak még tovább fűtötte a beruházásokat.

Ezenfelül a 2060-as szén-dioxid-semlegességi cél 2020-as bejelentése is növelte a várakozásokat, és politikai jelzést adott a növekedéshez.

A zöld technológiák már régóta fontos részét képezik Kína energiapolitikájának, ipari stratégiájának és az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek, de csak tavaly történt meg először az, hogy az ágazat az ország egyik legfontosabb gazdasági hajtóerejévé is vált.

Amíg az ingatlanbuborék fújása alapvetően egy belföldi sztori volt, addig a mostani beruházások már az egész világra komoly hatással bírnak.

Az, hogy Kína ezekre az ágazatokra támaszkodik a növekedés előmozdítása és a kulcsfontosságú gazdasági célok elérése érdekében, növeli az ország gazdasági és politikai jelentőségét, de támogathatja a világ gyors energiaátállást is.

E technológiák gyártási kapacitásába és exportjába eszközölt hatalmas beruházások azt eredményezik, hogy Pekingnek komoly érdeke fűződik a tiszta energia világszintű sikeréhez és az exportpiacok kiépítéséhez.

Kína gigantikus beruházásai világszerte lenyomták az árakat: a napelemek és az akkumulátorok ára is a felére zuhant az elmúlt év folyamán, ami a tiszta energiával kapcsolatos technológiák sokkal gyorsabb elterjedését ösztönözte.

Egymás torkának estek a kínai akkumulátorgyártók, gyorsan bezuhantak az árak

A további növekedési lehetőségek azonban korlátosak: a világpiac nem tud bármennyi napelemet, akkumulátort és elektromos autót felszívni, a gyártás eddigi bővülése pedig már a globális piac nagy részét telítette, és komoly problémát jelentenek a túlkapacitások. Az egyre több zombi autógyár Kínában, és az európai raktárakban felhalmozódó napelemek is mind ezt jelzik.

Ahhoz ugyanakkor, hogy a beruházások továbbra is képesek legyenek növelni a GDP-t, e termékek gyártásának nem csupán annyi tőkét kellene felszívnia, mint 2023-ban, hanem évről évre egyre többet és többet. Akadnak olyan új zöld technológiák, ahol van még lehetőség a gyors növekedésre, ilyenek például az elektrolizálók, és persze a világban folyamatosan növekszik az elektromos autók, az akkumulátorok és a napelemek iránti kereslet is, de valószínűleg nem annyira, hogy az önmagában képes legyen fenntartani az évi 5%-os GDP-növekedést. Ehhez egy új gazdasági modellre kellene átállniuk, ami nem egyszerű feladat.

Ennek még csúnya vége lesz: túlkapacitások épülnek ki az akkumulátorgyártásban

De a lecke a Nyugat számára is fel van adva.

A gyártási boom bebetonozza Kína domináns pozícióját a zöld technológiák ellátási láncaiban, miközben a többi ország választás elé kerül, mivel el kell dönteniük, hogy kívánnak-e részesülni az olcsó kínai termékek kínálatából.

Az alternatíva az, hogy diverzifikálják kínálatukat, és megfizetik az új ellátási láncok kiépítésének költségeit, amelyek támogatások és importvámok formájában jelentkeznek, és amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hazai vagy harmadik országbeli termelők versenyezhessenek a kínai beszállítókkal. Ezek az erőfeszítések hosszabb távon tovább növelnék a kínálatot, és talán még inkább lenyomnák a globális árakat, rövid távon azonban lassítják és költségesebbé teszik az átállást.

Napelemek és akkumulátorok – ezért akar Kína a zöld átállás élharcosa lenni

Címlapkép: Asia Times

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.