Két számjegyű a csökkenés a nagy európai autógyártók nyereségében

Az értékesítési adatokat már pár hete tudjuk, az elmúlt napokban viszont az is kiderült, ki mennyit keresett az autók gyártásával.

Mindenkinél csökkent a nyereség.

BMW

Ahogy arról július közepén már beszámoltunk, a BMW stagnáló, 1,21 milliós autóeladások (-0,1%) mellett jelentősen növelni tudta villanyautói értékesítését, amelyek 190 ezres darabszámmal (+25%) immár a teljes eladások közel 16 százalékát tették ki.

A vállalat pénzügyi eredménye természetesen most is pozitív volt, ám az első félévben 14,6 százalékkal csökkent a nyereség. Az időszakon belül a Q2 már a bajoroknál is javuló tendenciát mutatott, itt csak 8,6 százalékkal maradt el a nyereség az előző évhez képest.

A vállalat a jelentésében azt is megosztotta, hogy maga a BMW márka 34 százalékkal növelte tisztán elektromos eladásait – a konszern átlagát a MINI húzta le, ahol a modellváltások miatt 48 százalék volt a visszaesés. A PHEV kategória visszaszorulása a bajor márkánál is tovább folytatódik, így nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy a cég ügyfelei közül egyre többen választják a nagyobb hatótávú tisztán elektromos modelleket a konnektoros hibridek helyett.

A BMW Csoport közel 4 milliárd eurót költött hat hónap alatt kutatás-fejlesztésre, amely főleg az új X5, a Neue Klasse és az utóbbihoz készülő új akkucellák számlájára írható – osztotta meg a vállalat.

Mercedes-Benz

A német trióból a Mercedes lóg ki legjobban, náluk 6 százalékkal csökkentek az autóeladások és még ennél is jobban, 17 százalékkal esett vissza a tisztán elektromos modellek értékesítése. Érdekes, hogy a plug-in hibridek értékesítése a Mercinél 16 százalékkal nőtt.

A csökkenő eladásoknak köszönhetően a Mercedes-Benz Csoportnál a pénzügyi eredményben is jelentősebb volt a visszaesés.

A stuttgarti vállalat árbevétele 4 százalékkal, ezen belül autógyártásáé 6 százalékkal csökkent, az adózott eredmény pedig 20 százalékot esett – bár azért még így is hatmilliárd eurót tett ki.

Az EBIT eredmény 25 százalékos csökkenése az autógyártáson belül még rosszabb, 35 százalékos volt.

Az értékesítési darabszámok csökkenése a kishaszongépjárműveknél is 5 százalék körül volt és a fentiek folyományaként a lízingszerződések száma is visszaesett, rontva a pénzügyi üzletág (Mobility) számait.

A vállalat ennek ellenére 4,5 milliárd eurót költött kutatás-fejlesztésre az év első felében.

Renault

A Renault Csoport 1,155 millió autót adott el 2024 első felében (+1,9%). A vállalat azt nem árulta el, hogy összesen hány villanyautót értékesített, de azt mondja, hogy 847 ezres európai eladásainak 12%-a tisztán elektromos volt. Pontos darabszámot nem tettek közzé, de a fentiek alapján nagyjából 101.700 villanyautót adhattak el kontinensünkön. A vállalat az elektromos eladások további bővülését várja a hamarosan bevezetésre kerülő Scenic E-Tech és Renault 5 E-Tech modellektől.

A vállalat közleménye rekord nyereségességről beszél, mivel a működési eredmény 8,1 százalékos lett. Ezt persze árnyalja, hogy mind az autógyártás árbevétele, mind az EBIT eredmény csökkent, az adózott nyereség pedig 35 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

A Renault a rendkívüli tételek között említi, hogy a Szövetség új megállapodása értelmében eladott 99 millió Nissan részvényt, amin 440 millió eurónyi tőkét veszített, annak ellenére, hogy 358 milliót kapott az értékpapírokért. 286 millió eurós pluszt jelentett, hogy leválasztották a cégről a Horse Powertraint, amely a Geely-vel közös vegyesvállalatuk és a belső égésű hajtásláncokért felel. Az első félév belső átszervezései 123 millióba kerültek .

Stellantis

A Stellantis az első félév során 2,931 millió autót szállított le, ami 12 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

A vállalat továbbra sem árulja el, pontosan mennyi tisztán elektromos autót adott el, csak annyit tesz közzé, hogy tisztán elektromos piac 13,3 százalékát szerezte meg az „EU29″ csoportban. Ez utóbbi elvileg a 27 EU tagállama mellett Norvégiát és Svájcot tartalmazza, számításaink szerint pedig ezekben az országokban 785.929 darab villanyautót adtak el az első félévben.

Így a 13,3% becslésünk szerint ez 104.529 tisztán elektromos autó eladását jelentheti Európában.

Ezek szerint a konszern európai értékesítésének (1,38 m autó) mindössze 7,5 százaléka volt tisztán elektromos.

A vállalat pénzügyi eredményét 1,2 milliárd eurónyi, a leépítésékhez és átszervezésekhez kapcsolódó költség terhelte, szemben a tavalyi 550 milliós tétellel, kutatás-fejlesztésre pedig 2,8 milliárdot költöttek. A Maserati márka bevételei a tavalyi 1,3 milliárdról 630 millióra csökkentek, míg az ázsiai piacokon megfeleződött a Stellantis árbevétele. Az adózott nyereség így 48 százalékkal csökkent, ami nagyjából annyi, amennyivel a Tesla keresett kevesebbet 2024 első felében.

A működési eredményben a legnagyobb visszaesést Észak Amerikában (-3,66 milliárd EUR) és Európában (-1,67 milliárd EUR) könyvelték el.

A gyengébb eredményt a vállalat a csökkenő értékesítési számokkal és az alacsonyabb értékesítési árakkal magyarázta.

Volkswagen

A német konszern értékesítési darabszámai is ismertek már hetek óta, így tudjuk, hogy az év első hat hónapjában 0,6 százalékkal kevesebb autót adtak el, mint tavaly, illetve hogy a villanyautóik értékesítési számai 1,4 százalékkal romlottak.

A tisztán elektromos autók 7,3 százalékot tettek ki az eladásokból.

A korábban megosztott adatokból az is nyilvánvaló volt, hogy a csökkenő eladások leginkább a drágább, azaz több hasznot hozó márkákat és modelleket érintették (Audi -8,2%, Bentley -22,8%, Porsche -6,8%.), így kérdés volt, mekkora lesz a negatív hatás a pénzügyi eredményben.

A csoport árbevétele egyelőre stabil, még enyhén nőtt is, köszönhetően a cég pénzügyi, lízingekkel foglalkozó üzletágának, miközben az autós biznisz bevétele 1 százalékot csökkent. Ennek ellenére a vállalat nyeresége 14 százalékkal alulmúlta a tavalyi adatokat.

A működési eredmény 1,2 milliárd euróval csökkent, amit a Volkswagen vezetése elsősorban a leépítésekkel, a személyautós üzletág átalakításával magyarázott, amely 1 milliárd euróba került a cégnek. Ahogy ezt a Stellantisnál és a Teslánál is elmondtuk, ezek általában egyszeri, a végkielégítésekhez és átszervezésekhez kapcsolódó költségek, így hosszú távú negatív pénzügyi hatásuk nincs, épp ellenkezőleg, az alacsonyabb bérköltségek a következő negyedévekben ellensúlyozhatják az extra kiadást. A Volkswagen Csoport K+F büdzséje 9,2 milliárd euró volt ez első félévben.

Egy lapon

A fentiekből is látszik talán, hogy nem egyszerű feladat a különböző autógyártók eredményeit összehasonlítani, hiszen sok az egyszeri, különleges tétel, ráadásul az adatokat sem triviális összevetni, mert mindenki kicsit máshogy csoportosítja, listázza azokat (a pénzügyi és tőzsdei szabályok keretein belül persze). És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a legtöbb autógyártó nem csak autók gyártásával foglalkozik, vannak más üzletágai is, amelyek negatívan, vagy pozitívan befolyásolják a végeredményt.

Hogy kicsit segítsük a tájékozódást, mégis megpróbáltunk egy-két olyan adatot találni, amivel egy közös grafikonra rakhatjuk a cégek első féléves számait. (Mivel a Tesla féléves beszámolóját már korábban ismertettük, így őket is felraktuk a grafikonra).

A bruttó haszonkulcs kivesz az egyenletből minden extra tételt, a back office és K+F költségeket, az egyszeri kiadásokat (pl. leépítések költségei, leírások, stb) és az egyéb költségeket is. Ez a mérőszám gyakorlatilag a gyártás költségét (anyag, munkaerő) vonja le a bevételekből és így nézi meg, mennyi maradt a kasszában. A különbségek ebben az összehasonlításban jóval kisebbek az autógyártók között.

A nettó haszonkulcs a másik véglet, az adózott eredményt osztja el az árbevétellel. Ahogy mondani szokták, a Holdról is látszik a Stellantis (és a Tesla) zuhanása ebben a kategóriában, de gyakorlatilag mindenki megszenvedte az elmúlt hat hónapot.

A BMW-nek nem jutott a Merci és a Volkswagen villanyautós problémáiból

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.