850 ezer köbméteres hőtároló épül Újvidéken

Nemcsak Szerbián belül, hanem az egész régióban egyedülálló fejlesztésbe kezdhet a Novosadska Toplana, az újvidéki távhőszolgáltató. A város 76 százalékát lefedő hálózattal rendelkező vállalat jelenleg 100 százalékban földgázból állítja elő 113 ezer ügyfelének hőszükségletét, ez azonban hamarosan változni fog az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a városi önkormányzat és az energiaügyi minisztérium finanszírozásából megvalósuló beruházásnak köszönhetően.

A pénzügyi akadályok elhárulását követően egy újvidéki gázerőmű mellett indulhat meg a napkollektorokat, hőtárolót és hőszivattyúkat kombináló hibrid rendszer kiépítése. A hő előállításáról 38.600 négyzetméternyi (36 MW) napkollektor, 17 megawattnyi hőszivattyú és egy 60 MW-os elektromos kazán fog gondoskodni, a hosszú távú energiatárolást pedig egy 850 ezer köbméteres fedett medence vize, egy úgynevezett akna tároló biztosítja. Ez utóbbi méretét talán úgy érzékeltethetjük a legjobban, ha átszámítjuk családi házakra, amelyek átlagosan körülbelül 400 légköbméteresek, vagyis itt nagyságrendileg 2000 családi ház térfogatáról van szó.

A projekt tervezett helyszíne. Kép: EBRD

Az aknás hőenergia-tárolás (Pit thermal energy storage, röviden PTES) egy mesterséges földalatti tárolási technológia, amely többnyire 5-15 m mélységben helyezkedik el. A felső felület a talaj szintjén van, és egy rögzített vagy úszó fedéllel van lezárva. A fokozatosan mélyülő kialakítás miatt általában nincs szükség az oldalfalak különösebb megerősítésére, ráadásul a magas szintű szigetelést igénylő felső felület ellenére a többi felületet csupán egy műanyag bélés borítja, amely elválasztja a tárolóközeget a környező talajtól, míg maga a talaj a rendszer hőszigetelőjének szerepét tölti be. A PTES használatának kezdeti szakaszában a hőveszteségek magasak lehetnek, de amikor a környező talaj hőmérséklete stabilizálódik, akkor a veszteség mértéke is visszaesik.

Az újvidéki projekt évente több mint 118.000 MWh tiszta, megújuló hőenergiát termel majd, és mintegy 29 százalékkal csökkenti a távhőszolgáltató földgázfogyasztását.

A beruházás így hatékony, megbízható és környezetbarát fűtést biztosít Újvidék háztartásai, közintézményei és vállalkozásai számára azáltal, hogy innovatív technológiák alkalmazásával alap hőenergia-kapacitást biztosít a város távfűtési hálózatának.

Ezen túlmenően a hőenergia-tárolás, kombinálva a power-to-heat megoldásokkal, lehetővé teszi a megújuló energiaforrásokból származó többlet villamos energia tárolását, növelve a hálózati kiegyenlítő kapacitásokat, támogatva a villamosenergia kereskedelmet, és csökkentve az új szél- és napenergiás projektek beruházási kockázatait.

„Az energiaszektorunk szén-dioxid-mentesítésére irányuló erőfeszítések nem lehetnek teljesek, ha nem vesszük figyelembe a hőenergia-termelését, amely az energiamérleg jelentős részét teszi ki. Az első lépéseket négy biomassza-fűtőmű megépítésével tettük meg, és úgy vélem, hogy a napkollektor és a Duna hőjét hasznosító hőszivattyú integrálása Újvidék távfűtési rendszerébe fordulópont lesz, amely megmutatja az utat, amelyet más szerbiai városok és települések követni fognak. A fenntartható módon előállított hőenergia Újvidék fűtési igényeinek több mint 20 százalékát fedezi majd, ami több mint 16 millió köbméter földgáz fogyasztását váltja ki. A projekt egyedülálló Szerbiában, mivel egy a többlet villamos energia kiegyenlítésére szolgáló elektromos kazánt is magában foglal, amely további kapacitást biztosít a nap- és szélerőművekben termelt energia kiegyenlítésére” – nyilatkozta Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter.

Miért fontos ez a beruházás?

A villamosenergia-termelés és a közlekedés mellett a fűtési szektor dekarbonizációja is elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkentsük a fosszilis energiahordozóktól való függőségünket. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja a hőszigetelés és az egyéb hatékonyságnövelő intézkedések, de a hőenergia lehető legtisztább módon történő előállítása is legalább ilyen fontos tényező. A feladat természetesen nem nélkülözi a kihívásokat, ugyanakkor új lehetőségeket is teremt a zöld átmenet számára. Az időjárásfüggő megújulók ingadozó termelésének kiegyenlítésében sokat segíthet, ha a túltermelést hő formájában eltároljuk későbbi felhasználásra. Ez a megoldás nemcsak nagyon egyszerű és olcsó, hanem viszonylag könnyen skálázható és nem igényel kritikus nyersanyagokat, vagy olyan különleges know-how-t, amelyet csak Kína birtokolna.

Nem Újvidék az egyetlen európai város, ahol hatalmas mennyiségű forró vizet használnak energiatárolásra. A finnországi Vantaában egy 1,1 millió köbméteres projekt épül, melyről az alábbi cikkünkben írtunk.

A finnek akkora energiatárolót építenek, ami egy egész éven át képes ellátni egy várost

Címlapkép: Bybbisch94, Christian Gebhardt/Wikimedia

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.