A Mátrai Erőmű jövőjéről, Magyarország szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséről, a Fit for 55% klímavédelmi csomagról, illetve konkrét intézkedésekről a hazai napelemes kapacitás növelésével, a Zöld Busz programról és egyéb környezetbarát közlekedési eszközök támogatásáról, a villamosenergia-hálózat fejlesztéséről, és ezek forrásáról beszélt Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján. Steiner Attila azzal kezdte előadását, hogy Magyarország 1990 és 2019 között 32%-kal csökkentette bruttó kibocsátását, ám ez nem elegendő a 2050-es cél eléréséhez. A klímasemlegességi cél azonban kizárólag úgy teljesülhet, hogy közben nem sérül az ellátásbiztonság, illetve megfizethető marad az energia. Az ellátásbiztonság kapcsán is szóba került a Mátrai Erőmű jövője is. Az államtitkár elmondta, hogy a Mátrai Erőmű felel jelenleg az ország kibocsátásának 14%-áért, azonban az ellátásbiztonság miatt a bezárása szóba sem jöhet. 2025 év végére CCGT technológiára váltással 4-5%-ra csökken majd az erőmű kibocsátásának részesedése.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ A kormány célja, hogy 2030-ra az előállított villamos energia 90%-a szén-dioxid mentes legyen. Ennek egyik alappillére a paksi atomerőmű hosszú távú fenntartása, amely a cél felét tudja majd biztosítani. A másik alappillér a megújuló energiatermelés, azon belül elsősorban a napenergia, de mellette a geotermikus energiák, illetve a biomassza is alternatívát jelenthet. A napenergiás kapacitás tekintetében 2030-ra hazánk célkitűzése 6000 MW, ami a jelenlegi 2300 MW megháromszorozását jelenti. Rossz hírek érkeztek a paksi bővítésről Az ország szén-dioxid kibocsátásának ötödéért a közlekedési szektor felelős. Ezzel kapcsolatban Steiner Attila elmondta, hogy elkezdik a Jedlik Ányos terv felülvizsgálatát, valamint elindították a Zöld Busz Programot. Azonban az elektromos közlekedés nem kizárólagos megoldás, a cél egy egészséges technológiai verseny kialakítása. Egyes szegmensekben az az elektromos közlekedés fog előnyt élvezni, a nehézgépjárműveknél felmerül a hidrogén lehetősége, de a szintetikus üzemanyagokban is óriási potenciált látnak, melyek előnye, hogy a jelenlegi rendszerrel, azaz a belső égésű motorokkal és a meglévő ellátási láncokkal alkalmazható. Az elektromos járművek állami támogatásával kapcsolatban megismerhettünk egy új elemet, az elektromos rásegítésű teherkerékpárok számára terveznek kiírni egy támogatási programot. A jelenlegi legfontosabb program a Zöld Busz Program, erre kívánják fordítani a legnagyobb forrásokat, a következő években 180 milliárd forintot költenének a tiszta üzemű buszok vásárlásának támogatására. A Zöld Busz Program demonstrációs szakaszában szerzett tapasztalatok szerint egy elektromos busz egy nap alatt 171 kilométert tudott megtenni, ami azt jeleni, hogy a buszok egész nap működni tudtak az éjjel betöltött energiával, nem volt szükség napközbeni utántöltésre. A fékenergia visszanyerésnek köszönhetően Esztergomban például több mint 200 kilométert tudtak megtenni a járművek. A Zöld Busz Program következő fázisában 123 elektromos busz beszerzésére írt ki tendert a Volán összesen 25 milliárd forint értékben, ezek buszok már jövő év elején megjelennek a vidéki nagyvárosokban. Jöhetnek az elektromos buszok Magyarországra A villamosenergia-hálózat fejlesztésével kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy a naperőművek tervezettnél gyorsabb terjedése miatt a hálózat határait feszegetjük, ezért a napelemek támogatása mellett a rendszer rugalmasságát is növelni kell, így a jövőben erre is forrásokat kell biztosítani. Steiner Attila beszélt a Magyar Akkumulátor Szövetség megalakulásáról is, amely azért szükséges, mert a következő időszakban fontos szerepe lesz az akkumulátoroknak. A fejlesztések finanszírozásáról megtudhattuk, hogy az európai szinten összesen 1850 milliárd eurós helyreállítási alap 30%-át a zöld átmenetre kell fordítani, így Magyarország érdeke olyan projektek megvalósítása, amelyekben ez a forrás felhasználható. Az Európai Uniós forrásokat a kormány zöldkötvény-programmal tervezi kiegészíteni, melyet a legutóbbi, áprilisi kibocsátás során hétszeresen túljegyeztek. Címlapkép: Mátrai naperőmű, Visonta Szűcs Gábor2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
