Amikor a 70-es években megkezdődött az északi-tengeri olajkitermelés, az Egyesült Királyságban sokan várták, hogy a stagnáló gazdaság végre lendületet fog venni az új bevételi forrásnak köszönhetően. A szigetország azonban nem vált az új Szaúd-Arábiává, sőt még Norvégiává sem, mostanra pedig már visszafordíthatatlanul hanyatlásnak indult a kitermelés, és ezen még az sem fog tudni segíteni, ha a jelenlegi energiakrízis hatására megnövelik a területre érkező befektetések mennyiségét. Van azonban az Északi-tengernek egy másik, ma még alig kiaknázott potenciálja is, ez pedig a tengeri szélenergia. Európa tengeri szélenergiás potenciáljának jelentős része ugyanis éppen az Északi-tengeren található, a britek így most egy új lehetőséget kaptak arra, hogy energetikailag függetlenné váljanak, és olcsó energiával segítsék gazdasági növekedésüket. Európában már ma is az Egyesült Királyság rendelkezik a legnagyobb tengeri szélenergiás kapacitással, ami a közeli jövőben még tovább fog nőni. Az állami vagyonkezelő az elmúlt években több pályázati körben is adott bérbe tengeri területeket a beruházók számára szélerőművek telepítése céljából, ennek következtében csak a tavalyi évben 60%-kal nőtt a tervezett kapacitás. A már meglévő 12,5 GW-tal együtt így már összesen 90 GW-ra emelkedett a tengeri szélerőművek tervezett kapacitása. A kormány energiabiztonsági stratégiája 2030-ra 50 GW-tal számol, ami bőven elég energiát tudna termelni a szigetország összes háztartása számára. „Az Egyesült Királyság eddig is nagyon sikeres volt a tengeri szélerőművek fejlesztésében, és az előrejelzéseink azt valószínűsítik, hogy az északi-tengeri szél nagyobb értéket jelent számunkra, mint az olaj” – így fogalmazott Gerry Gromstone, a befektetésekért felelős miniszter egy Bilbaóban rendezett iparági konferencián. „Az Egyesült Királyság rendelkezik Európa szélenergiás potenciáljának harmadával, és mi hamarosan rengeteg pénzt fogunk keresni vele,” – ezt viszont már Alastair Dutton mondta, aki egy szélenergiás beruházásokkal kapcsolatos tanácsadó céget vezet, majd így folytatta: „Számításaim szerint olyan nagyságrendű üzletről van szó, ami a 70-es, 80-as évek olaj- és gázkitermeléséhez fogható.” Forrás: New Statesman Hogyan váltható pénzre a szél? Először is technológiaexport révén. Az ország a világ egyik vezető hatalma a tengeri szélenergia hasznosításában, így komoly szakértelemmel rendelkezik a területen, amely nem is marad kihasználatlanul. Az elmúlt években 37 ország vásárolt brit cégektől tengeri platformokhoz kapcsolódó technológiát, a várakozások szerint már önmagában ez a szegmens több milliárd fontos iparággá nőheti ki magát az évtized végéig. Ennél is nagyobb lehetőséget jelent az energia exportja. 90 gigawattnyi kapacitás mellett ugyanis gyakran elő fog fordulni túltermelés, miközben az európai időjárásra jellemző, hogy nem mindenhol egyszerre fúj a szél, így a termelési felesleget meg fogják vásárolni azok az országok, ahol az adott pillanatban éppen hiány van. A határokon átnyúló kereskedelmet az egyre jobban kiépülő tenger alatti összeköttetések fogják segíteni, hiszen Nagy-Britannia már most kapcsolódik az ír, a norvég, a holland, a belga és francia hálózathoz, néhány éven belül pedig Dániával és Németországgal fog bővülni a partnerek sora. A szélturbinákon kívül az úszó naperőművek is hamarosan meg fognak jelenni az Északi-tengeren, amelyek termelési profilja jól kiegészíti a szélerőművek termelését, hiszen az előbbiek jellemzően nyáron, az utóbbiak inkább télen produktívabbak. Nincs elég hely a napelemeknek? A tengeri naperőművek megoldják a problémát dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
