Olcsó szóviccnek tűnhet a hidrogén és robbanás szavak együttes használata a címben, ám arra, ami a hidrogéniparban történik, tényleg nincs ennél jobb szó, ahogy azt majd lentebb a számokból is látni fogjuk. A Nemzetközi Energiaügynökség idén ősszel is elkészítette a globális hidrogéniparról szóló éves jelentését. A rendkívül átfogó, közel 300 oldalas kiadványból megtudhatjuk, hogy tavaly 91 millió tonnáról 94 millió tonnára emelkedett a hidrogén iránti kereslet. A felhasználás nagy részét az ipar (főként a műtrágyagyártás), és az olajfinomítás tette ki. A nem hagyományos alkalmazásoknak, mint például a nehéziparnak, a közlekedésnek, vagy az energiatermelésnek 2021-ben még nagyon alacsony, körülbelül 40 ezer tonna volt az igénye, ami a globális termelés 0,04%-a. Ez főként a közúti közlekedésben való felhasználást jelentette, amely – alacsony bázisról kiindulva – 60%-os növekedést mutatott fel az egyre nagyobb számú kínai üzemanyagcellás nehézgépjárműnek köszönhetően. Kína a világ legnagyobb felhasználója 28 millió tonnával, az Egyesült Államok és a Közel-Kelet áll a második, illetve a harmadik helyen 12-12 millió tonnával, Európa a negyedik 8 millió tonnával. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy véli, hogy 2030-ig 130 millió tonnára növekedhet a hidrogén iránti kereslet, amelynek 25%-át fogják adni a nem hagyományos alkalmazások. Tavaly a felhasznált hidrogén 62%-át állították elő földgázból, a 20%-át olajból és szénből, a 18%-a ipari melléktermékként keletkezett, és mindössze 35 ezer tonna, azaz 0,04% készült vízből elektrolízis segítségével. Forrás: IEA Ez eddig nem különösebben izgalmas, de most jön az a rész, amit robbanásként aposztrofáltunk. Az IEA ugyanis összesítette az ismert, tervezési vagy megvalósítási fázisban lévő zöld hidrogénes projekteket is, és ez alapján igen komoly növekedés várható a zöld áramból, elektrolízis segítségével történő hidrogéngyártásban. 2020 végén 300 MW-on állt az elektrolizálók globális kapacitása, ami tavaly 510 MW-ra emelkedett (+70%), idén viszont 1,4 GW-ra fog nőni (majdnem megtriplázódik egy év alatt). Ennek 40%-a Kínában, a harmada pedig Európában épül ki. Itt azonban még nincs megállás, a bejelentett projektek alapján a globális kapacitás 35 GW-ra fog növekedni 2025-ig, vagyis az évenkénti triplázódás a következő három évben is folytatódni fog. Az IEA úgy kalkulál, hogy 2030-ban valahol 134 és 240 GW között lesz az elektrolizálók összesített teljesítménye, ami már csak „rongyos” évi 30-47%-os növekedésnek felel meg. De tegyük mellé, hogy a tavalyi kiadványukban még csupán 54 GW-tal számoltak 2030-ra, vagyis egyetlen év alatt 150%-kal emelték meg a célszámot – ennyire növekszik ugyanis a kormányok és a befektetők érdeklődése a technológia iránt, aminek nyilván jelentős lökést adott az energiaválság, és az, hogy Európában jelenleg a földgáznál is olcsóbb a zöld hidrogén. Forrás: IEA Az iparág végre kezd elmozdulni a demonstrációs projektektől a kereskedelmi működés irányába, amit az elektrolizálók méretének növekedése is jelez. Míg a 2021-ben üzembe helyezett új berendezések átlagos teljesítménye 5 MW volt, 2025-re már 260 MW-ra nő ez az érték, 2030-ra pedig GW-os nagyságrendűvé válhat. A jelenleg építés, illetve fejlesztés alatt álló projektek közül 22 (azaz 5%) 1 GW feletti. A világszerte folyamatban lévő 460 beruházás 32%-a Európában, 28%-a Ausztráliában, és 12%-a Latin-Amerikában valósul meg. Ahhoz, hogy ennyi elektrolizálót telepítsünk, valahol el is kell készíteni őket. 2021-ben a világ 8 GW-os gyártókapacitással rendelkezett, aminek 80%-a Kínában és Európában működött. Mivel tavaly csak 210 MW-os telepítés történt, úgy tűnik, hogy a gyártókapacitások kihasználtsága rendkívül alacsony, bőven van még tér a termelés felfuttatására, és az iparágnak egyelőre nem kell olyan szűkösséggel szembenéznie, mint az akkumulátorgyártásnak. A nyilvánosságra került vállalati tervek alapján a globális gyártókapacitás 2030-ra legalább 65 GW-ra nőhet, ami azt jelenti, hogy ha innentől kezdve 90%-os kihasználtsággal folyna a termelés, akkor 2030-ig összesen 270 gigawattnyi elektrolizáló készülhetne el. Gyártói oldalon tehát nincs akadálya a fentebb említett 134-240 GW-os célszám elérésének. Forrás: IEA Eddig repkedtek a GW-ok, de mit jelent ez magyarul? Most valahol 100 millió tonna alatt van a világ hidrogénfelhasználása, az IEA szerint ez 130 millió tonnára emelkedik 2030-ig, persze igazából senki nem tudja még, hogy mi lesz akkor, de nagyságrendileg ekkora keresletről van szó. A 134-240 GW elektrolizáló valahova a 10 és a 20 millió tonna közötti tartományba helyezi az évente előállítható zöld hidrogén mennyiségét, aminek 10%-a két európai országhoz, Németországhoz és Spanyolországhoz köthető. Lenne tehát még tere a további növekedésnek, de mint láthattuk, a célszámok évről évre nagyobbak, ezért nem lennénk meglepve, ha végül jóval magasabb lenne majd a tényleges termelés. Olcsóbb lett Európában a zöld hidrogén, mint a földgáz dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
