PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTYwMHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzAxL2h5dS1rYW1wYW55b2stZXYtaGF2YXNwcm9kdGVydi0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTE5NDB4NTAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=
auto
2024. 03. 29. péntek

Spanyolország lehet az energiaválság egyik nagy nyertese

Európa energiaforrásokban szegény kontinens, ellátását tekintve más országokra van rászorulva, melyek között szép számmal akadnak „rossz arcú” diktatúrák is. A drága energia miatt az ipara versenyképtelen, ezért elkerülhetetlenül le fog épülni: a termelő vállalatok elhagyják kontinensünket, hogy olyan célországokat keressenek, ahol olcsóbb az energia (lásd még: hanyatló nyugat). Gyakori közhelyek ezek, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek bizonyos, a szofisztikáltabb gondolkodás iránt kevésbé nyitott, leegyszerűsítő világmagyarázatokat kereső körökben. A gondolatmenetnek a 20. századi paradigma keretein belül még lenne is némi alapja – hiszen való igaz, hogy Európa szénhidrogénekben szegény kontinens – ám a 21. századi, a megújuló energián alapuló energiagazdálkodás másfajta megközelítést követel, éppen ezért árnyalnánk egy kissé a fenti állításokat.

A nap- és szélenergiában rejlő potenciál alapján több európai „power hubot” is azonosíthatunk, melyek közül ezúttal az Ibériai-félszigetben rejlő lehetőségekre térnénk ki.

Az Ibériai-félsziget területe közel 600 ezer km2, a lakossága 57 millió fő, a gazdasága pedig nagyobb, mint Oroszországé. Spanyolország népsűrűsége nem sokkal marad el Magyarországétól, ám az eloszlása meglehetősen jellegzetes: a népesség leginkább a partvidékeken és Madridban koncentrálódik, miközben az ország belseje szinte üres. Az emberek 90%-a az ország területének 30%-át népesíti be csupán, a terület másik 70%-a mára szinte kiürült, a népsűrűsége mindössze 18 fő/km2. Ez a jelenség sokak figyelmét felkeltette már, így például egy milliós nézettséget elért Youtube videó is foglalkozik a témával.

Az elnéptelenedett régiókban több száz lakatlan település található, sok helyen a földműveléssel is felhagytak, és az egykori szántóföldeket elkezdte visszahódítani a természet. Andalúziában még egy igazi félsivatag is található – nem véletlen, hogy a 60-as, 70-es évek olasz western filmjeit sokszor Spanyolországban forgatták.

Rengeteg hely áll tehát rendelkezésre naperőművek építésére, ami azért is szerencsés, mert ha ránézünk a szoláratlaszra, azt láthatjuk, hogy Spanyolország Európa legnaposabb országa.

Kép: globalsolaratlas.info

Míg Magyarországon 1 kWp napelemes kapacitás éves termelése 1200-1300 kWh között alakul, Spanyolországban ugyanez 1600-1700 kWh.

A Don Rodrigo naperőmű adatai alapján úgy kalkulálhatunk, hogy egy spanyol naperőmű hektáronként legalább évi 1 GWh villamos energia előállítására képes, ami azt jelenti, hogy az Ibériai-félsziget területének mindössze 4%-án a teljes EU áramfogyasztásának megfelelő energiát lehetne előállítani. Persze nem sok értelme lenne Portugáliából vinni az áramot Finnországba, inkább csak a nagyságrendeket szerettük volna érzékeltetni.

Egy másik lényeges kérdés a szezonalitás problémája. A Magyarországot érő napenergia decemberi és júniusi mennyisége között körülbelül négyszeres a különbség, Andalúziában viszont csak kétszeres. Egy sevillai naperőmű mindenféle téli optimalizálás nélkül is csak harmadával termel kevesebbet decemberben, mint a nyári hónapokban.

Egy sevillai naperőmű havi termelése a Pvgis adatai szerint. Kép: Pvgis

Szezonális energiatárolásra tehát nincs szükségük, de ha mégis szeretnének, az sem lenne probléma. A spanyolországi és portugál sókőzetekben elegendő kavernát lehetne kialakítani akár 1,5 PWh hidrogén tárolásához is – ennyiből egy évet kényelmesen ki lehetne húzni.

Mennyi hidrogént tudnánk sókavernákban tárolni?

A szélenergiás adottságait tekintve Ibéria nem tartozik Európa élvonalába – ebben az északi országok állnak jobban – de a hatalmas félszigeten így is bőven találni jó adottságokkal rendelkező területeket. Ilyenek például Aragónia hegyei, a Pireneusok, vagy éppen Galícia, míg az Atlanti-óceán, illetve a Cádizi-öböl a tengeri szélfarmok számára kínál jó lehetőségeket.

Kép: globalwindatlas.info

Amikor a megújuló energiára történő átállás kerül szóba, Németországgal szokás példálózni, holott mostanra Spanyolország és Portugália is utolérte őket, ha a nap- és a szélenergia arányát nézzük.

Mindezek fényében nem is lehet meglepő, hogy a spanyol megújuló energiás piac Európa legnagyobbja, és legolcsóbbja.

Balra: a nap- és a szélenergia piaci árindexe 2022 októberében (forrás: Pexapark), jobbra: a kétoldalú áramvásárlási szerződések (PPA) piacának mérete, 2009-2022 között komulált (forrás: Rabobank).

A kompetitív hazai viszonyok között edződött spanyol energiavállalatok ma már teljes természetességgel kezdenek gigantikus méretű tengerentúli beruházásokba, és szinte hazai terepként tekintenek Latin-Amerikára, ahol meg sem lehet számolni a spanyol érdekeltségű projekteket.

És ha már szóba került Latin-Amerika, nem mehetünk el egy másik, az ipar szempontjából fontos tényező mellett sem, ez pedig a munkaerő.

Európa, a fejlett világ többi részéhez, illetve Kínához hasonlóan a népesség elöregedésével küzd, ami munkaerőhiányt eredményez. Ha nincs elég, megfelelően képzett munkaerő, az gátolni fogja a gazdasági fejlődést, és nem mellékesen bérinflációhoz vezet. Sok ország bevándorlás révén próbálja orvosolni a problémát, ám ez többnyire társadalmi feszültségekhez szokott vezetni.

Latin-Amerikában 450 millió spanyolajkú, és 200 millió portugál anyanyelvű ember él, akik a spanyol/portugál társadalomhoz nagyon hasonló nyelvi, kulturális és vallási háttérrel rendelkeznek, miközben az összes érintett ország szegényebb még Portugáliánál is, hogy Spanyolországot már ne is említsük. A két ibériai ország tehát egy 650 milliós népességéből válogathatja ki magának a legképzettebb, legszorgalmasabb, legtehetségesebb munkavállalókat, akiknek az integrációja viszonylag könnyen megoldható, ezért nem kell párhuzamos társadalmak kialakulásától tartaniuk. Olyan előny ez, amiről a németek, és a többi északi ország nem is álmodhat.

Milagro económico español„-nak, a spanyol gazdasági csodának hívták azt az időszakot, amikor 1959 és 1974 között évi 6% feletti gazdasági növekedést produkált az ország, amivel Japán mögött a második helyen álltak a leggyorsabban fejlődő nemzetek rangsorában. Ebben az időszakban építette ki a korábban szegény, elmaradott ország a modern, 20. századi iparát. A gyors ütemű indusztrializáció egyik fő motorját az autógyártás adta, amely 14 éven keresztül évi átlag 21,7%-kal növekedett. 1946-ban még csak 72 ezer magántulajdonú autó volt az országban, 1966-ra a számuk egymillió fölé emelkedett, ami példa nélkül álló a fejlődési ütem a világban.

Vajon képesek lesznek a spanyolok a 21. században is megismételni a gazdasági csodát? A 20. század második felében az ország az energiaszükségletét még 70%-ban importból fedezte (az olajválság véget is vetett a gazdasági fellendülésnek), ma viszont már akár energiaexportőrök is lehetnek a megújuló energiának köszönhetően. A lehetőség tehát adott, már csak az a kérdés, hogy élni fognak-e vele.

A világ első zéró emissziós acélgyára épül Spanyolországban

Címlapkép: VI. Fülöp spanyol király és családja. Forrás: Anadolu Agency

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wMi8yMDI0LTAyLTAxLXZvbHRpZS1zb2xhci0xMzAweDYwMC0zLXZlcjIuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wMi8yMDI0LTAyLTAxLXZvbHRpZS1zb2xhci0xMzAweDYwMC0zLXZlcjIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.