A BloombergNEF elemzése szerint Európában jelenleg magasabb a földgáz ára, mint az elektrolízissel előállított zöld hidrogénnek, amennyiben azonos energia-egyenértéket nézünk.
A fenti megállapítás legalább nyolc európai országra érvényes, ezek az Egyesült Királyság, Svédország, Lengyelország, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Törökország. Az Egyesült Államokban, Kínában és az Egyesült Arab Emirátusokban ugyanakkor a gáz ma még jóval olcsóbb a hidrogénnél.
A BloombergNEF számításai szerint a vizsgált európai országok közül Svédországban, Olaszországban és Spanyolországban a legolcsóbb, míg Németországban és Lengyelországban a legdrágább a zöld hidrogén előállítása, ami összefüggést mutat az adott régió megújuló energiás potenciáljával.
A hidrogén előállítási árát alapvetően két költségtétel határozza meg, az elektrolizáló, és a felhasznált áram ára.
Az elektrolizálók közül jelenleg a Kínában gyártott alkálikus technológiát felhasználó berendezések számítanak a legolcsóbbnak. Ezekhez képest a protonáteresztő membrános elektrolizálók alkalmazása 11-17%-kal növeli meg a hidrogén árát.
Az energiaforrások közül Európában a szárazföldi szélenergia képes a legolcsóbban áramot biztosítani az elektrolízishez, kivéve Törökországot, ahol a napenergia felhasználása számít gazdaságosabbnak.
Természetesen a zöld hidrogén árelőnye a földgázpiaci viszonyok normalizálódásával meg fog szűnni, ám az exponenciális ütemben felfutó beruházásokat várhatóan ez a fejlemény sem fogja majd komolyabban hátráltatni. A hidrogén ugyanis egy keresett termék, évente 74 millió tonnát használ fel belőle a világ, és a megújuló energia felhasználásával készült változata több előnyt is kínál: sok területen lenne képes kiváltani a földgázt, szinte bárhol előállítható, az ára stabil, de hosszabb távon lefelé tendál, ráadásul még karbonsemleges is. A pillanatnyi helyzetet tekinthetjük anomáliának is, de nem kérdés, hogy hosszabb távon a zöld hidrogénnek áll a zászló.