PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0kR0RQUjtnZHByX2NvbnNlbnQ9JEdEUFJfQ09OU0VOVF83NTU7bHRkPTtkY190ZHY9MSIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0kR0RQUjtnZHByX2NvbnNlbnQ9JEdEUFJfQ09OU0VOVF83NTU7bHRkPTtkY190ZHY9MScsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc2hlbGwtcmVjaGFyZ2UtbXVsdC1qb3ZvLTYwMHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA1L3NoZWxsLXJlY2hhcmdlLW11bHQtam92by0xMzAweDYwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc2hlbGwtcmVjaGFyZ2UtbXVsdC1qb3ZvLTEzMDB4NjAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNraW1wL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7b3JkPVt0aW1lc3RhbXBdO2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZCBfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPT9odHRwczovL3Rwcy5kb3VibGV2ZXJpZnkuY29tL3Zpc2l0LmpwZz90YWd0eXBlPWRpc3BsYXkmY3R4PTMxODAxNDIzJmNtcD0zMzYyMjA4MCZzaWQ9MTAxNjk1OTUmcGxjPTQyMTMyMTE4NSZhZHZpZD0xMzkxOTQzMiZhZHNydj0xJmdkcHI9JHtHRFBSfSZnZHByX2NvbnNlbnQ9JHtHRFBSX0NPTlNFTlRfMTI2fSIgd2lkdGg9IjEiIGhlaWdodD0iMSIgc3R5bGU9ImRpc3BsYXk6bm9uZTsiIGFsdD0iIj4= Mozgalmas éven van túl a hazai villamosenergia-szektor: az emelkedő gázárak miatt megdrágult a gázerőművek termelése, egy kormánydöntés nyomán az MVM megpróbált életet lehelni – inkább kevesebb, mint több sikerrel – a valamikor szebb napokat is látott Mátrai Erőműbe, miközben olyan sebességgel robogott a napelemes boom, hogy azzal a hálózatfejlesztés már nem tudott lépést tartani, ezért csatlakozási stoppot rendelt el a kormány. Hogy mindezek után hogyan alakult a hazai áramtermelés 2022-ben, azt a következőkben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által frissen közzétett előzetes adatok alapján fogjuk bemutatni. Fogyasztás, termelés, import Az emelkedő áramárak megtették a hatásukat: tavaly 2,5 százalékkal csökkent az áramfelhasználásunk az előző évhez képest. A havi bontású adatokból az is jól látszik, hogy a komolyabb mértékű takarékoskodás júliusban kezdődött, amikor bejelentették a rezsicsökkentés módosítását. Az év első öt hónapjában viszont annak ellenére is töretlenül növekedett a fogyasztás, hogy az áram tőzsdei ára már akkor is magas volt. Ez utóbbi fejlemény aligha tett jót a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg hiányának. A teljes éves felhasználásunk 47.550 GWh-nál állt meg, amely tartalmazza a hálózati veszteséget, és az erőművek önfogyasztását is. A termelésünk elérte a 35.399 GWh-t, ami 2%-kal kevesebb az előző évinél, de még így is magasabb, mint a 2021-et megelőző kilenc év bármelyikében. Tavaly 12.151 GWh villamos energiát importáltunk, az import így 25,6 százalékot tett ki az áramfelhasználásból, ami minimális változást jelent a 2021-as arányhoz képest (26,3 százalék). Az import mértéke a téli hónapokban volt a legnagyobb, és a nyári hónapokban volt a legalacsonyabb, amikor a napelemek a legtöbb energiát termelték. Az importunk elsődleges forrása Szlovákia volt, amelyet Ausztria és Románia követett. A hálózati veszteség aránya tavaly 5,3%-ot ért el, ez az érték szerencsére évről évre egyre alacsonyabb. Energiamix Az egyes energiaforrások közül továbbra is az atomenergia állt az első helyen 44,7 százalékkal. Itt lényeges változás nem történt, a 15.812 GWh-s adat szinte teljesen megegyezik az előző évek számaival, ám a növekvő termelésen belül némileg csökkent az aránya az elmúlt évtized során. A földgáz is megőrizte második helyezését, a gázerőművek 8658 GWh-s termelése azonban tíz százalékkal marad el az előző évi értéktől, így a földgáz aránya az ország villamosenergia-mixén belül két százalékponttal csökkenve 24,5%-ot ért el tavaly. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén álló napenergia 2022-ben 23 százalékos növekedést produkálva 4649 GWh-val járult hozzá az ország ellátásához, ebből a háztáji napelemes rendszerek 1568 GWh-t mondhatnak magukénak, ami szinte pontosan egyharmados aránynak felel meg. Az országban tavaly előállított összes villamos energia 13,1 %-a származott napenergiából, az 50 kW alatti rendszerek pedig önmagukban 4,4 %-ot értek el. Magyarország villamosenergia-termelése 2022-ben. Forrás: MEKH. Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy már csak egy duplázás választja el a háztáji napelemeket attól, hogy megelőzzék a szénerőműves termelést, amely tavaly 3052 GWh-n állt. Ez egy hajszállal (53 GWh) kevesebb az előző évi termelésnél, és 8,6 százaléknak felel meg, így elmondható, hogy Magyarország még úgy sem tért vissza a szénhez, hogy a kormány részéről erre egyébként megvolt a szándék. Az ötödik helyen a biomassza/biogáz állt 1932 GWh-val (5,5 százalék), majd pedig a szélenergia következett 605 GWh-val (1,7 százalék). Ha a főbb kategóriákat nézzük, akkor így alakult az energiamix (zárójelben a 2021-es számok): atomenergia: 44,7% (44,7%) fosszilis energia: 34,2 % (35,1%) megújuló energia: 21,1% (19,2%) Van meglepőbb tétel is az árammixben a napelemrekordnál dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
